Vállalkozói lét a kapcsolatban – méreg és méz is lehet

Vállalkozóvá válni már önmagában is hatalmas stressz, hiszen egy teljesen új élet- és munkatempót kell kitanulni, megszokni. Ráadásul emiatt a párkapcsolat is komoly kihívás elé kerül, mivel gyakran megváltozik a korábban kialakított egyensúly, ez pedig vitákat, sőt, akár szakítást is eredményezhet. Ahhoz, hogy ezt elkerüljétek, a kompromisszum az igazi varázsszó!

Egy párkapcsolat elején abba az emberbe szeretünk bele, akit ott és akkor készen kapunk. Nem mérlegeljük a jövőbeni lehetőségeit. Igaz, nem is lehet, hiszen manapság már ritka, hogy valaki egy munkahelyen húzzon le 40 évet. Amivel igazából nincs is baj, hiszen az önmegvalósításhoz szabadság és változás kell. Ha azonban a pár egyik tagja erre az útra lép, gyakori, hogy a másik nem követi rajta. Beszélgetőtársam, Csilla régóta vállalkozó és feleség is egyben, akinek a férje elismert szakember a szakmájában, és semmiért sem cserélné el az alkalmazotti létet. Ha valaki, akkor ők minden hullámhegyet és -völgyet megtapasztaltak az évek alatt, elkövetve a legtipikusabb hibát is.

Csilla: - Mindig csak akkor ültünk le átbeszélni egy-egy döccenőt, amikor már kitört balhé, és nem előre beszéltünk meg mindent, hogy hogyan működjünk. Ezt többször is elkövettük, mire rájöttünk, hogy előbb kell kommunikálni, nem csak akkor, mikor már muszáj.

3 ok, amiért más irányba haladtok - és ezek megoldásai

Egy Facebookon található vállalkozói csoportban merült fel a kérdés, hogy vajon mennyiben befolyásolja a párkapcsolatot az, hogy az egyik fél vállalkozni kezd. Egymás után olvastam a "vallomásokat", amelyek épp oly sokrétűek voltak, mint maguk a tagok. Egy dologra azonban mindegyik hozzászóló rávilágított, a vállalkozóvá válás - ami az elfejlődés egyik formája - komoly próbatétel elé állítja a feleket. Három fő ok van, ami miatt ez megtörténhet, de szerencsére van rájuk megoldás is.

1. Versengés

A versengés evolúciós örökségünk, minden emberben jelen van, egyesekben jobban, másokban kevésbé. Ha azonban ez egy párkapcsolaton belül jelenik meg az együttműködés helyett, akkor az egyszerűen hatalmi harc, az egok csatája. Mondjuk ki nyíltan, társadalmunkban egy nő gyakran még mindig kevesebbet keres ugyanazért a munkáért, mint egy férfi, ez pedig a férfit hatalmi helyzetbe helyezi. Ha egy nő vállalkozásba kezd és a kezdeti nehézségek után egyre nagyobb sikereket ér el, azt sok férfi a pozíciója megrendülésének érezheti és minden energiáját arra fordítja, hogy felülmúlja a másikat. Ha pedig ez nem sikerül, a párkapcsolat rosszra fordulhat, hiszen elég egy fronton harcolnunk, semmi szükségünk arra, hogy otthon is vetélkednünk kelljen.

Csilla: Mitől működik a kapcsolatunk? Attól, hogy figyelünk egymásra - és dolgozunk. A kapcsolaton is, magunkon is. Ez néha nem egyszerű, mivel mind a ketten határozott, finoman szólva is érdekérvényesítő típusok vagyunk - két dudás egy csárdában. De szeretjük egymást annyira, hogy nem az ÉN, hanem a MI volt mindig is az első számú szempont. Ezért ültünk le minden nagyobb vita után inkább átbeszélni a dolgokat - és szerintem ezért nem váltunk el rögtön az első nagyobb balhé után. Persze, volt, amin változtatnunk kellett, kicsit több figyelem és empátia kellett a másik helyzete iránt. Fel kell tudni adni azt az álláspontot, hogy az az egyedüli élhető mód, amit én képviselek - mondjuk, nálam talán ritkábban fordult ez elő, mert én voltam alkalmazott is, ezt a részét át tudtam élni, érezni.

2. Félelem

Nem ritka, hogy az egyik fél először bátorítja a másikat arra, hogy indítson vállalkozást, de mikor annak tényleg sikerül elérnie a céljait - például több pénzt keres, ezáltal belép a családfenntartó szerepébe - átvált becsmérlő hangnembe, esetleg hátráltatja a másikat, a terhek megosztása helyett inkább megrója, hogy nem figyel a klasszikusnak számító kapcsolati szerepére. Ennek hátterében gyakran a partner bizonytalansága, önbizalomhiánya, netán attól való félelme áll, hogy a család megrendül anyagilag és ő nem tudja ezt rendbe hozni. Ilyenkor a versengésben már említett hatalmi kiegyensúlyozatlanság lép fel a kapcsolatban, de a nyílt konfrontáció helyett a passzív-agresszív viselkedés jelenik meg. Ideig-óráig célt lehet vele érni, komoly lelkiismeret -furdalást okozva a vállalkozó félnek, de idővel teljesen megmérgezi a kapcsolatot.

Csilla: A férjem sokat tett a kapcsolatunkért. Elsősorban azzal, hogy díjazza a kitartásom. (Szerintem ez volt az egyik oka, hogy belém szeretett. ) Még mindig. Még akkor is, ha vele dacolok azért, hogy felfusson a vállalkozásom. Belátta, hogy ha egy elégedett, boldog nőt akar feleségeként mindennap látni, akkor ezt jobb, ha inkább támogatja a maga eszközeivel, ami neki belefér, mintha durcázna miatta. Volt már, hogy szakmai kérdésekben ő segített nekem, amikor az egyik ügyfelemnek olyan problémája volt, sokszor ő hurcibál ide-oda az országban, ha úgy adja a munkám. Most már vannak apróbb gesztusok, amikből érezhető, hogy támogat - bár nem az az érzelgős típus, aki lépten-nyomon kimutatja az érzéseit.

3. Időhiány

Egy kezdő - és gyakran egy jó ideje működő - vállalkozás vezetőjeként a munkaidő fogalma távol áll a klasszikus nyolcórás beosztástól. Nem ritka, hogy estébe nyúlóan kell dolgozni, vagy épp hétvégén, mikor normális esetben tényleg csak a szeretteinkkel kéne együtt lennünk. Ezt eleinte általában megérti a másik fél, de idővel belefárad abba, hogy nem egymással, hanem egymás mellett élnek és nincs elég jele a szeretetnek, figyelemnek. Ebben az esetben szoktam találkozni azzal a jelenséggel, hogy valamelyik - vagy épp mindkét fél - párhuzamos életbe kezd, a sportba, önmegvalósításba vagy éppen egy harmadik személlyel való viszonyba menekül, hogy megkapja azt a megbecsülést, amit otthon nem. Mondanom sem kell, ez sem tesz jót a párkapcsolatnak.

Csilla: A legfontosabb, amit meg kellett tennem, az volt, hogy stabilizáljam a vállalkozásom pénzügyi helyzetét, hogy aztán én is stabilan tudjak belőle pénzt kivenni. Ha egyszer ez nyugtatja meg a családfenntartót, akkor ezen ne múljon a nyugalma! Ami nem változott, az az, hogy mindig mindenben támogattam a férjem, akármilyen munkahelyi drill, válság is volt az életében - ez most sincs másképp. Most viszont különösen figyelek erre, hogy ő is úgy érezze, megvan az egyensúly. A munkarendemet is annak megfelelően alakítottam, hogy a családi életünk, a kapcsolatunk ne sérüljön. Nincs hétvégi meló, max. annyi, amit itthon két órában el tudok végezni. Hétközben kalandozhatok a meglehetősen kötetlen munkám miatt, de a hétvége szent és sérthetetlen, az a családé.

És mi a helyzet akkor, ha egy vállalkozó vágyik párra?

Lehet, hogy elsőre hihetetlen, de szingli vállalkozóként - bármennyire is menőnek tűnik kívülről - szinte ugyanolyan nehéz társra lelni, mint másoknak megtartani a meglévőt. Férfi esetében a leendő barátnő, ha alkalmazottként dolgozik, nem tudja, mi vár rá, hiszen ahhoz van szokva, hogy kiszámítható szabadidővel rendelkezik, ami egy vállalkozó párjaként már korántsem biztos. Ha pedig egy vállalkozónő szeretne párra lelni, gyakran meg kell küzdenie azzal a sztereotípiával, hogy túl határozott, és karrierista, ami sok férfit elriaszt. Amennyiben mindkét fél vállalkozó, nagyjából tudják, mire számíthatnak, de ilyenkor az időhiány nehezíti meg az ismerkedést, legalábbis az első időkben. Egy szó, mint száz, nem egyszerű küldetés, de határozottan az a véleményem, hogy nem is lehetetlen!

Csilla: Nincs nálam a bölcsek köve, sem a tuti recept, ami megmondja, hogy mitől lesz jó egy párkapcsolat. De azt tudom, hogy a legfontosabb dolog az, hogy csakis egymásra figyeljünk. Tegyük fel magunknak a kérdést: Mi az, amire a másiknak szüksége van - és ebben mi az a határ, ameddig el tudok menni, hogy a másikat támogassam? Így tudom, hogy a másik támogat, de nem várok el tőle a maga érzései, mércéje szerint irreális dolgot. Általánosságban azt tudom javasolni, hogy ne vágjanak egymás fejéhez dühből semmit, amit később megbánnának. OK, a veszekedés sajátja, hogy megbántjuk a másikat - de ezért lehet bocsánatot is kérni, ezt nekünk is tanulnunk kellett. Ha pedig már elmúlt az első lila köd, ami elöntötte az agyunkat, mindig beszéljük meg a dolgot. Higgadtan.

Egy szó, mint száz, nem kell megvárni azt, hogy kibújjon a szög a zsákból. Ha az első jeleknél elcsípitek a konfliktust, sokkal könnyebb dolgotok lesz a megoldással, főleg, ha megfogadjátok Csilla szavait is. Ha pedig úgy érzed, segítségre van szükséged, mert úgy gondolod, lassan a munka miatt - legyen szó a tiédről vagy épp a párodéről - felőrlődik a kapcsolatotok, vagy úgy érzed, a vállalkozásod megnehezíti egy új párkapcsolat kialakítását, jelentkezz/jelentkezzetek be online tanácsadásra!