15 gondolat a hűtlenségről Esther Pereltől

Manapság nagy divatja van annak, hogy népszerű online médiumok egy-egy évforduló, születésnap kapcsán jelentős gondolatokat idéznek az adott személytől. Valami hasonló jutott eszembe nekem is, amikor elolvastam Esther Perel amerikai pszichoterapeuta legújabb könyvét, az Affért.

Esther Perel belga születésű pszichológus, aki tanulmányait Izraelben végezte. Jelenleg New Yorkban praktizál. Népszerűek TED-előadásai, podcastje. Magyarul a Szeretkezés fogságban és az Affér című könyve jelent meg.

"Ha elfogadjuk, ha nem, flört volt, van és lesz is." - Esther Perel; fotó: canva.com
"Ha elfogadjuk, ha nem, flört volt, van és lesz is." - Esther Perel; fotó: canva.com

Az Affér meglehetősen provokatív módon vizsgálja a hűtlenség témakörét. De "az, hogy megértem a hűtlenséget, nem jelenti annak igazolását vagy védelmét. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy az ítélkezés egyetlen esetben sem (talán a legextrémebbek kivételével) visz előre."- írja Perel könyve bevezetőjében. Felejtsük el tehát, hogy az erkölcsi felsőbbrendűség székéből ítélkezünk a hűtlenek felett, és vegyük tudomásul: bárki keveredhet viszonyba (még te is, hiába gondolod most az ellenkezőjét), és a boldog házasságban élők sem védettek a megcsalással szemben.

A téma kényessége miatt szinte lehetetlen pontos statisztikai adatokkal szolgálni arról, hogy mennyire gyakori a hűtlenség a párkapcsolatokban. A becslések alsó határa a 20-25, míg felső határa a 70-75% körül mozog. A nők körében Perel szerint 1990 óta 40%-os növekedés figyelhető meg. Szinte nincs olyan ember, akinek valamilyen módon ne lenne személyes tapasztalata a témában. Ezért érdemes tisztán látni a kérdésben, leszámolni a tévhitekkel, előítéletekkel. Ebben segíthet ez a könyv is. Ezekkel az idézetekkel, gondolatokkal szeretnék nektek kedvet csinálni ahhoz, hogy ti is elolvassátok ezt a kissé tabudöntögető írást.

1.

"Valamikor azért léptünk félre, mert a házasságnak nem volt feladata, hogy szerelmet adjon és szenvedélyt ébresszen fel. Ma azért lépünk félre, mert a házasság nem hozta meg azt a szerelmet, szenvedélyt és osztatlan figyelmet, amit ígért, amit vártunk tőle."

2.

"Fogyasztásközpontú társadalmunkban a kulcs az újdonság. A tárgyak elhasználódási ideje már előre programozva van, ami biztosítja, hogy igényünk is támadjon a lecserélésükre. És ez a trend hódít a kapcsolatokban is. Olyan társadalomban élünk, amely folyamatosan valami szebb, jobb, fiatalabb, izgalmasabb ígéretével csábít. Így már nem azért válunk el, mert boldogtalanok vagyunk, hanem azért, mert lehetnénk boldogabbak is. Oda jutottunk, hogy úgy érezzük, előjogunk van ahhoz, hogy a vágyaink azonnal teljesüljenek és végtelen számú opció álljon rendelkezésünkre."

A fogyasztói társadalom hatása, hogy vágyaink és elvárásaink folyamatosan nőnek, és ezért sosem érezzük magunkat boldognak. Fotó: canva.com
A fogyasztói társadalom hatása, hogy vágyaink és elvárásaink folyamatosan nőnek, és ezért sosem érezzük magunkat boldognak. Fotó: canva.com

3.

"Amikor a házasság még üzleti megállapodás volt, a hűtlenség a gazdasági biztonságot veszélyeztette. Ma a házasság szerelmi alapokra épül, és a hűtlenség az érzelmi biztonságunkat veszélyezteti."

4.

"A féltékenység beismerése a szerelem, a versengés és az összehasonlítás elfogadása is egyben, melyek mind sebezhetővé teszik az embert. Ez fokozottan igaz, ha olyannak tárulkozunk ki, aki megbántott minket. A zöldszemű szörnyeteg legsebezhetőbb oldalunkat gúnyolja ki és rávilágít bizonytalanságainkra, a veszteségtől való félelmeinkre és önértékelési hiányosságainkra."

5.

"Az árulást követően gyakran magunkat hibáztatjuk, hiszen rettegett hiányosságaink bizonyítékát látjuk benne. (...) Bár a félrelépést az egyik fél követi el, valójában a pár mindkét tagja felelősséggel tartozik azért az érzelmi kontextusért, amelyben a viszony létrejött. (...) Felelősséget vállalni a viszonyhoz vezető körülmények kialakulásáért nem ugyanaz, mint ha valaki magát hibáztatja a viszonyért."

6. 

"Az a személy, aki a kapcsolatra összpontosít, együttérzőbb, és kíváncsi partnere afférjának okaira is. Ez pedig lehetőséget ad a gyógyulásra, függetlenül attól, hogy a pár együtt marad-e vagy sem. Az a személy, aki csak arra fókuszál, hogy csorba esett a büszkeségén, sokkal kevésbé békülékeny. Őt nem érdekli, mi juttatta el partnerét a megcsaláshoz, mert leköti a bosszúszomja."

7.  

"A digitális korban nem megy ritkaságszámba, hogy a megcsalt partner a bizalom helyreállítására hivatkozva hozzáférést követel partnere mobiltelefonjához, e-mail-fiókjához vagy a közösségi médiában használt profilja jelszavához. Marty Klein pszichológus és író szerint ez nemcsak hogy nem erősíti a bizalmat, hanem egyenesen rombolja azt. »Nem tudod megakadályozni, hogy újra megcsaljanak. Partneredé a döntés, hogy hű marad-e, vagy sem. Ha félre akar lépni, nincs az az ellenőrzés, ami megakadályozná őt ebben.«"

Az ellenőrizgetés nem óv meg a hűtlenségtől - fotó: canva.com
Az ellenőrizgetés nem óv meg a hűtlenségtől - fotó: canva.com

8.  

"Néha, amikor azt keressük, hogy elmerülhessünk valakinek a tekintetében, nem a partnerünktől fordulunk el, hanem attól a személytől, akivé váltunk. Nem annyira egy új szerelmet keresünk, mint inkább önmagunk egy másik, új verzióját. (...)
Felfedezetlen önmagunk feltárása fontos téma a félrelépések narratívája során. Priya párhuzamos univerzuma elröpítette őt egy olyan tinédzserkorba, amit soha nem élhetett meg. Másokat annak a személyiségnek az emléke vonz, akik valaha voltak. És vannak, akiket a félrelépés visszarepít elmulasztott lehetőségekhez, amelyeket kihagytak, továbbá a személyiséghez, akivé lehettek volna."

9. 

"Behozni egy harmadik felet, hogy szétrobbantson egy egészségtelen kapcsolatot, lehet gyávaság, de lehet bátor tett is. Néha fizikailag is meg kell tapasztalnunk, mennyivel édesebb lehet az élet, ahhoz, hogy bátorságot merítsünk és tenni tudjunk érte. Azok számára, akik a házasságon belüli szadizmus okozta érzelmi gyötrelmek bugyraiban élnek - elhanyagoltság, közöny, megfélemlítés, megvetés, visszautasítás, lenézés -, a hűtlenség az önfenntartás eszköze és az önállóság kifejezése lehet. A hűség egy destruktív kapcsolatban sokszor inkább gyengeség, mint erény."

10.  

"Igen, a szeretőé a szenvedély a szennyes ruha nélkül, de illegalitásban él - ami elkerülhetetlenül aláássa az önbecsülését és az önbizalmát. (...) Gyakran pszichológiai, önértékelési problémák gyötrik, gyerekkori mellőzöttség és bizonytalan kapcsolódások tartják sakkban. Úgy érzi, ő »nem elég«, amit csak megerősít azzal, hogy megelégszik az odavetett morzsákkal."

11.  

"A megbocsátás nem jelenti azt, hogy a másiknak onnantól kezdve mindent szabad. Ez egy ajándék, amelyet önmagunknak adunk."

12.  

"Az elváló felek néha figyelmen kívül hagyják a kapcsolatuk jó oldalait, mert attól félnek, hogy az kivonhatná a szelet a vitorlájukból. Olyan, mintha mindent a szemétbe dobnának, amivel meg kell indokolniuk a távozást. Amit nem vesznek észre, az az, hogy ezáltal leértékelik a saját múltjukat és mindazokat az embereket, akik részesei voltak - így egy sor dühös gyereket, szülőt, barátot és exet hagynak maguk után."

Ha leértékeled az exedet, magadat is leértékeled
Ha leértékeled az exedet, magadat is leértékeled

13.  

"A munkám során három jellegzetes félrelépést követő szcenáriót láttam azoknál a pároknál, akik úgy döntöttek, hogy együtt maradnak (köszönöm Helen Fishernek a tipológiát): benne ragadnak a múltjukban (a Szenvedők); kihúzzák magukat a hajuknál fogva, és elengedik a múltat (az Építők); kiássák magukat a romok alól és új, jobb szövetséget kötnek (a Felfedezők)."

14.  

"Partnereink nem a tulajdonaink; csak kölcsönben vannak nálunk, megújítási lehetőséggel - vagy anélkül. Annak a tudata, hogy elveszíthetjük őket, nem kell hogy gyengítse az elköteleződésünket; inkább aktív jelenlétet követel meg, amiről a hosszú távú partnerek sokszor megfeledkeznek."

15.  

"Csúcspontján egyetlen affér sem szenved a képzelőerő hiányától. Nem hiányzik belőle a vágy, a korlátlan figyelem, a romantika és a játékosság. Megosztott álmok, gyengédség, szenvedély és végtelen kíváncsiság - ezek mind-mind a hűtlenség természetes alkotóelemei. Ugyanezek az összetevői egy virágzó kapcsolatnak is. Nem véletlen, hogy az egymáshoz legkitartóbban vonzódó párok közül sokan a hűtlenség nagykönyvéből veszik át házasságuk stratégiáját."

Az idézetek forrása:
Esther Perel: Affér avagy gondoljuk újra a hűtlenséget. Cor Leonis Kiadó, Budapest, 2019.