Egy házasság – két valóság

Sokszor szembesülök azzal, hogy egy házaspár tagjai mennyire másként látják ugyanazt a kapcsolatot. Néha, mintha teljesen más világban élnének. A legnagyobb különbséget abban a korábban már bemutatott esetben tapasztaltam, amikor egy férj a felesége hűtlensége miatt fordult hozzám, aztán kiderült, hogy beteges, már-már paranoid féltékenységben szenved.

A napokban egy Hollandiában élő fiatal pár esete kapcsán merült fel bennem újra ez a téma. A fiatal nő szerint a kapcsolatuk első 2-3 éve jól alakult, de már kikopott belőle a romantika, nincsenek közös programjaik, nem működik a szex. Partnere szerint viszont épp a kapcsolatuk első időszaka nem volt kiemelkedő. Ő elégedett a szexuális életükkel, közös programokról, mindennapos szeret kifejezésről beszél, a romantikát is életük részének tartja. Kinek van igaza? Senkinek. Vagy mindenkinek?

Te is tapasztaltál már ilyet a pároddal? Mintha nem is ugyanabban a házasságban élnétek? Miből adódhat, hogy két ember ennyire másképp lát egy kapcsolatot? Ezeket az okokat gyűjtöttem össze ebben az írásban.

Ahány ember, annyi világ

Az eltérő világlátás hátterében alapvetően az eltérő személyiség áll. Számtalan olyan összetevője van személyiségednek, ami befolyásolja, hogy hogyan látod a körülötted lévő világot. Nem mindegy például, hogy introvertált vagy extrovertált vagy-e. Befelé forduló, a csendet, nyugalmat kedvelő, aktív lelki életet élő emberként valószínűleg sok lesz neked az a program, a társasági élet, ami a nyitottabb, társaságkedvelő társadnak kevés. Könnyen szemedre vetheti azt, hogy "Mi soha nem megyünk sehova!", míg te azt gondolod, hogy így is túl sok a házon kívüli programotok.

A következőkben felsorolt, kifejtett okok nagy része is egy-egy személyiségjellemző.

Férfi és nő közötti különbség

Mi, nők hajlamosak vagyunk túlgondolni a dolgokat. A legkisebb sérelmet is képesek vagyunk a végtelenségig fokozni. Az okok vagy magyarázatok keresésében már öt lépéssel előrébb járunk, mint a férfiak. Általában olyan dolgokig jutunk el, ami a másiknak eszébe se jutott.

A két nem közötti különbség számtalan területen megvalósul még. Ilyen például a hűtlenséghez való hozzáállás is. Sanyi jelentéktelen apróságnak titulálta 4 éve tartó kapcsolatát a munkatársnőjével, hiszen csak lelki társak voltak, beszélgettek, amivel nem ártottak senkinek, pláne, hogy titokban is tartották viszonyukat. A feleség, Zita viszont teljesen összeomlott. A nőknél ugyanis általában sokkal kevésbé bocsánatos a hűtlenség, ha érzelmek is vannak, mint ha csak szex.

Eltérő kötődési stílus

A felnőttkori kötődésnek 3 típusát szoktuk elkülöníteni: biztonságos, szorongó és elkerülő kötődésről beszélünk. Karin Wagenaar szerint "kötődési stílusod az a szemüveg, amelyen keresztül a világra tekintesz és amelyen át saját magadat is szemléled."

Leggyakrabban a biztonságosan kötődő és a szorongó emberek kapcsolatában jelennek meg a problémák, félreértések. De két szorongó kötődésű embernek is nehéz lesz az együttélés. Ha szorongó vagy, akkor ugyanis állandóan a párkapcsolatoddal vagy elfoglalva, azzal, hogy elég jó-e. Társad minden hangulatváltozására érzékenyen reagálsz, és magadra, a kapcsolatotokra vonatkoztatod. Úgy érzed, folyamatos veszélyben élsz, rettegsz attól, hogy elhagynak.

Ha biztonságosan kötődsz, akkor nem a kapcsolatod körül forog minden gondolatod. Jól olvasod a partnered jelzéseit, és a saját igényeidet is nyíltan kifejezed. Ezért szorongó társad egyes megnyilvánulásai teljesen érthetetlenek számodra.

Az igényszintek különbözősége

Ez a szempont elsősorban a szexuális élet kapcsán szokott előkerülni. Akinek kisebb az igénye, az úgy gondolja, hogy a másik elvárásai túlzóak. Például szexmániás a másik.

De fordított panaszt is hallottam már, amikor a kisebb igényt tartották betegesnek. Gábor például fel volt háborodva, hogy borzalmas a szexuális életük, a felesége elhanyagolja. Már-már frigidnek titulálta a feleségét. Mikor megkérdeztem, hogy mennyi az annyi, kiderült, hogy minden nap van szex. De Gábor szerint mégiscsak felháborító, hogy a napi második együttlétet a felesége sokszor elutasítja.

Neveltetés, származási család

Nagyon sokat számít, hogy milyen családból érkezel a párkapcsolatba, milyen mintát láttál otthon. Peti mindig azt gondolta magáról, hogy tökéletesen ellátja apai funkcióit, hiszen azt látta otthon, hogy a férj, apa dolga az, hogy biztosítsa a család anyagi biztonságát. Nem értette, hogy a felesége miért hányja folyamatosan a szemére, hogy nemtörődöm, nem foglalkozik a gyerekeivel. Hiszen vele sem játszott gyerekkorában senki. Zita, a feleség viszont gyermekközpontú családban nőtt fel, vele mindig is sokat foglalkoztak, játszottak a szülei, számára ez volt a követendő minta.

Nem csak a mintáidra, de az önértékelésedre is erőteljes hatást gyakorol a neveltetésed. Két eltérő önértékelésű ember viszont meglehetősen eltérően fog a világhoz állni.

Kommunikáció

Sajnos nagyon sok házasságban nem működik a nyílt, egyenes, őszinte kommunikáció. Ha konfliktuskerülő vagy önmagát alávető párod van, akkor nagy valószínűséggel jobbnak fogod gondolni a párkapcsolatodat, mint amilyen az valójában. Hiszen, ha nem mondja partnered, akkor honnan tudnád, hogy problémája van?

Azért sem mindegy, hogy hogyan beszélgettek egymással, mert a pozitív kommunikáció csökkenti a stressz szintjét.

Eltérő értékrend

Értékrendünk jórészt születési családunkban alakul ki. Mire összeházasodtok, már kialakult értékrenddel rendelkeztek. Ez alapjaiban változni már nem fog, csak némi csiszolódás várható. Ha nagyon eltérők az értékeitek, az rengeteg vitaforrást rejt magában. Másrészt az események megítélése is nagyon eltérő lehet.

Korábbi kapcsolatok tapasztalatai

A tapasztalataid befolyásolják gondolkodásodat, reagálásodat. Ha az előző kapcsolatodban például megcsaltak, jó eséllyel sokkal bizalmatlanabb leszel a társaddal, mint ha nem lennének ilyen élményeid. Számodra érthető és indokolt a féltékenység, míg azt a hűséges partnered túlzónak érezheti.

Ha korábbi életedben sok minden félresiklott, akkor nem csoda, ha nincs is elképzelésed arról, milyen egy jól működő párkapcsolat.

Gondolkodási sémák eltérése

Remek példa arra, hogy mennyire másképp láthatjátok a világot a szelektív absztrakció. Ilyenkor kiragadsz egy részletet az összefüggéseiből, és ezek alapján vonsz le következtetést. Ilyen lehet, ha például nem kapsz puszit a párod hazaérkezésekor és ebből azt a következtetést vonod le, hogy biztosan van valakije. Pedig lehet, hogy csak figyelmetlen volt, vagy épp gondolkodott valamin.

Ilyen a túláltalánosítás is, amikor apróságokból vonsz le messzemenő következtetéseket, a felnagyítás vagy lekicsinylés, a fekete-fehér gondolkodás, az önkényes következtetés, a gondolatolvasás és a téves magyarázatok.

A felsorolt tényezők, amelyek az eltérő világlátást okozzák, többnyire nem megváltoztathatók. Hiszen nem tudod alapjaiban megváltoztatni a személyiségedet, a kötődési stílusodat, visszamenőleg már nem változtathatod meg, hogy hogyan neveltek.

Mit lehet akkor tenni, hogy ne úgy tűnjön, hogy két külön világban éltek a társaddal? Beszéljetek, beszélgessetek! Minél jobban ismeritek egymást, annál könnyebb megérteni, elfogadni a másikat. A másik nem gondolatolvasó, csak akkor fogja tudni, hogy mit gondolsz, milyen érzéseid vannak, mivel vagy elégedetlen, mik az igényeid, ha elmondod neki.