A pszichológusok jelentős része egyetért abban, hogy kora gyerekkori kötődési mintáink határozzák meg felnőttkori kapcsolatainkat. Durván fogalmazva: édesanyád tehet róla, hogy felnőve milyen párkapcsolataid lesznek. Ugyanis ahogy ő bánt veled kisbabaként, az kialakított benned egy kötődési stílust, ami egész életedre jellemző lesz. Hiszen párkapcsolatainkban is a szeretetre, elfogadásra, törődésre, biztonságra vágyunk, olyanra, amit jó esetben édesanyánktól is megkaptunk. (Az újabb kutatások szerint nem ennyire egyértelmű a helyzet. Különböző társak mellett bizonyos mértékig változhat a kötődésed, illetve egy jó terápia is módosíthatja azt.)
Persze, ettől kicsit bonyolultabb a dolog, nem foghatsz mindent az anyádra. Kötődési stílusod kialakulásában szerepe van szüleid kapcsolatának, a veleszületett temperamentumodnak, genetikailag meghatározott tulajdonságaidnak, a szüleiddel való kapcsolatodnak és befolyásolhatják külső körülmények is. Például a rossz anyagi helyzet, a szüleid házassági problémái szintén hozzájárulhatnak, hogy bizonytalan kötődés alakuljon ki köztetek.
A kötődés nem más, mint a közelség keresése és fenntartása egy másik személlyel. Csecsemőkorban az elsődleges gondozóval, azaz legtöbbször az anyával. Ez egy szoros kommunikációs és testi kapcsolat, mely nagyjából a születés utáni első hat hónapban alakul ki. Harlow majomkísérletei (a kismajmok sokkal több időt töltöttek a szőrös "műanyán", mint az enni adó drótból készült pótanyán) bebizonyították, hogy nemcsak a fizikai szükségletek kielégítéséről van szó, nagyon fontos az érintés, az anyai ölelés, a testi kontaktus is.
Az anya-gyerek kapcsolat vizsgálatában Bowlby és Ainsworth kutatásait szokás alapul venni, amit azóta számos kutató kiegészített és módosított. Ezek alapján az alábbi kötődési mintákat különíthetjük el:
Ha elutasító volt az édesanyád, nem alakult ki közöttetek a biztonságos kötődés, akkor sincs veszve minden. Ez nem jelenti azt, hogy te is rossz szülő vagy társ leszel! Ricks bebizonyította, hogy az elhanyagoló anya gyermekének kapcsolata saját gyermekével csak akkor lesz rossz, ha felnőve idealizálja az őt elhanyagoló anyát. Ha kritikával tud tekinteni anyja korábbi viselkedésére, akkor saját gyermekéhez való kötődésében jó eséllyel nem alakul ki zavar.
Shaver szerint a szerelmi kapcsolatokban kialakuló kötődés párhuzamba állítható a csecsemőkori kötődéssel. Mindkettőre jellemző a szemkontaktus fenntartásának igénye, az érintés, a gyengédség, mosoly, sírás, kapaszkodás, ölelés és a vágy, hogy a partnered megnyugtasson, amikor feszült vagy. Ha elveszíted a másikat, vagy el kell válnod tőle, akkor pedig szorongást, haragot, szomorúságot élsz át. Az okoz örömöt számodra, ha partnered figyel rád, elfogad és gondoskodik rólad.
A gyerekkorban kialakult kötődési mintád határozza meg, hogy felnőve hogyan látod a világot, milyen emberekhez vonzódsz, milyen párkapcsolatban élsz. A kötődési stílus összefügg számtalan kapcsolatspecifikus viselkedéssel: például, hogy hogyan kezeled a kapcsolati konfliktusaidat, mennyire vagy elégedett a párkapcsolatoddal, mennyire mersz elköteleződni, hogyan tudsz alkalmazkodni vagy mennyi ideig tartanak a kapcsolataid. Jó hír azonban, hogy a kötődési stílus bizonyos mértékig módosítható. A bizonytalan kötődés ugyan soha nem tűnik el teljesen, de egy jó párkapcsolat vagy a pszichoterápia jelentősen csökkentheti a negatív hatásokat.
Stresszhelyzetben azonban könnyen visszatérhet az eredeti minta. A felnőttek, főleg ha betegek, szorongnak vagy más
nehéz élethelyzetbe kerülnek, a gyerekekhez hasonlóan, szintén igyekeznek annak a személynek a közelében lenni, akihez kötődnek. Ez általában a társuk, aki egyben szexuális partner is. Ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészséges légy, fontos az érzelmi kötődés.
Azonban a felnőtt kapcsolatok három dologban eltérnek a gyerekkori kötődéstől:
A párkapcsolati problémák jelentős része is a kötődési mintánkra, szeretetigényeink teljesítésének mértékére/módjára vezethető vissza. Ha tudod, hogy hogyan kötődsz, könnyebb megérteni és megoldani a párkapcsolati konfliktusaidat is.
Biztonságosan kötődő vagy, ha társas képességeid jók, magabiztos, barátságos vagy. Kíváncsi vagy, nyitottan fogadod az új információkat. Nyíltan fejezed ki érzelmeidet, könnyen alakítasz ki kapcsolatokat. Megbízol másokban. Hatékonyan kérsz és nyújtasz támogatást. Se az egyedüllét, se az intimitás nem okoz számodra gondot (intimitáson azt értjük, hogy nemcsak testileg adjuk át magunkat a másiknak, hanem gondolatainkat, érzéseinket is megosztjuk egymással). Pozitívan értékeled önmagadat és párkapcsolataidat. Könnyen elköteleződsz. Nem aggódsz amiatt, hogy egyedül maradsz, vagy hogy nem fogadnak el. Konfliktusaidat megoldod. Biztonságos kötődés esetén ugyanis könnyebben birkózol meg a társad által okozott sérelemmel, és kevésbé valószínű, hogy agresszívan vagy ellenségesen szállsz vele szembe.
A szexualitást az élet kellemes részének tekinted, fontosnak tartod az intimitás megteremtésében. Nyitott vagy a szexuális aktivitás számtalan formájára, szívesen kezdeményezel. A szexuális önértékelésed magasabb, élvezed az együttléteket. Elvárod, hogy társad egyenrangúnak tekintsen. Kiállsz szükségleteidért és vágyaidért. Általában elégedett vagy, kapcsolataid tartósak. Ha mégis szakításra kerül sor, kinyilvánítod a szükségleteidet, barátaid, családod körében keresed a szeretetet és a támogatást a történtek feldolgozásához.
A biztonságos kötődés megóv a stressz káros hatásaitól is.
Kapcsolatunkban a legfontosabb a teljes biztonságérzet és az egymás iránti bizalom. Mindig mindenben számíthatunk egymásra, rengeteget beszélgetünk és nevetünk... mindennap... Sohasem fekszünk le este úgy aludni, hogy ne beszéljük meg az aznapi gondokat és problémákat. Hosszú évek után is olyannak látjuk a másikat, amilyennek annak idején megismertük. Ugyanazt a nagyon helyes srácot látom benne 20 év után ősz hajjal és ráncokkal a szeme körül is... és imádom a ráncait is, mert nevetőráncok... a közös nevetéseink ráncai...
Szorongó kötődésű vagy, ha vágysz a szoros kapcsolatra, az intimitásra, de úgy érzed, partnered nem vágyik ilyen mértékű kötődésre. Társadat pozitívan értékeled, idealizálod, önmagadat viszont sokkal kevésbé tartod értékesnek. Kedvesed sokszor fojtogatónak érzi szeretetedet, hiszen megszállottan kapaszkodsz, időnként tolakodó, kontrolláló vagy. Gyakran vagy féltékeny. Állandóan attól félsz, hogy elhagynak. Nem szeretsz egyedül lenni. Önértékelésed mások szeretetétől függ. Nem tudod uralni gondolataidat és érzelmeidet. Hajlamos lehetsz az érzelmi kitörésekre.
A szexualitás számodra kiemelt jelentőséggel bír, ezzel elégíted ki kapcsolódási szükségletedet, a magány elkerülésére használod. Ezért időnként olyan kapcsolatokba is belemész, amelyek számodra nem jók.
A szorongó kötődésű emberek gyakran élnek hosszú, de boldogtalan párkapcsolatban. A másik ugyanis sosem szeretheti őket eléggé, mert azt a szeretetet hiányolják, amit gyerekkorukban nem kaptak meg.
Számodra az elhagyás egyenlő a halállal. Szakítás esetén a követelőzés, az agresszív/fenyegető és a flörtölő viselkedés egyaránt megjelenhet a repertoárodban.
Közeleg a válásom tizedik éve, ami után egy másik városban kezdtem új életet, de az eltelt idő alatt nem találtam új partnert. Még mindig az exemhez hasonló partnert keresek, mintha ő valami ideál lett volna az életemben. De minden exemmel így voltam. Akibe beleszeretek, ahhoz érzelmileg túlságosan kötődöm, miközben azt tapasztalom, hogy hozzám soha nem kötődnek ennyire. Sérelmezem, hogy az élet az exeimnek mindig ad új partnert az életükbe, míg nekem ez a váltás keservesen megy, mert mindig szükségem van amolyan 'első látásra' szerelemre és azonnali érzelmi kötődésre, hogy az előző kötődés megszűnjön.
Elkerülő kötődésű vagy, ha nem akarsz szoros érzelmi kapcsolatokat, nem igényled az intimitást, a szerelmet. Fizikailag és érzelmileg is távolságot tartasz. Kapcsolataidat játszmának tekinted. Nem bízol másokban. Magadat gyakran többre értékeled, tartod, mint társadat. Kedveled a függetlenséget. Inkább az egyéjszakás vagy laza kapcsolatokat preferálod, nem akarsz kötöttségeket. Számodra a szerelem, az érzelmek kifejezése nyomasztó, mert kényelmetlen, ha valaki túl közel kerül hozzád.
A szex számodra csak feszültséglevezetés vagy izgalomforrás, több negatív érzelmet kapcsolsz hozzá. Konfliktusaid nincsenek, mivel nem bonyolódsz komolyabb beszélgetésekbe. Ellenségesen reagálsz, elzárkózol a párkapcsolati problémák megoldása elől, még akkor is, ha partnered segítséget kér. Ez tovább fokozza a másik boldogtalanságát. Ha emiatt társad kifejezi elégedetlenségét, feszültségét, akkor kimenekülsz a helyzetből. Mások ezért hidegnek és visszautasítónak látnak. Igényeidet, vágyaidat nem fejezed ki, nincsenek elvárásaid. Sokszor magányosnak, üresnek érzed magad.
Mivel azt tanultad meg, hogy mások nem tudják kielégíteni az igényeidet, hogy a kitárulkozás bűn, elutasítás és figyelmen kívül hagyás jár érte, ezért a szakítás nálad kevés érzelemkifejezéssel jár. Távolságot tartasz, tudod, hogy csak magadra számíthatsz.
Kötődési stílusodat felnőttként nehéz megváltoztatni, de a kapcsolatod módosíthatja azt, tanulhatsz, fejlődhetsz. Ha a kapcsolat változik, változik a kötődésed is.
Ha tisztában vagy vele, hogy melyik csoportba
tartozol, és felismered párod kötődési mintáját is, akkor könnyebben
megérthetitek egymás igényeit és boldogabban élhettek!
Lindák Linda
Az alábbi kérdések segítségével kiderítheted, milyen a kötődési stílusod. Ha igaz rád az állítás, akkor karikázd be a plusz jelet! Ha nem igaz rád az állítás, akkor ne csinálj semmit!
A teszt forrása: Karin Wagenaar: Hogyan legyek boldog veled? Ursus Libris, Budapest, 2018.
Értékelés:
Számold össze, hány A, B, C választ adtál! Minél magasabb pontszámot kaptál, annál jellemzőbb rád az adott kötődési stílus.
A: szorongó kötődés
Szeretsz közel kerülni a partneredhez, képes vagy az intimitásra. Gyakran megijedsz azonban attól, hogy a közelséget te jobban igényled, mint a társad. Folyamatosan azzal foglalkozol, hogy elég jó-e a párkapcsolatod. Nagyon érzékenyen reagálsz partnered minden rezdülésére. Ha társadnak éppen rossz hangulata van, akkor könnyen gondolod azt, hogy ennek te vagy az oka, és az egész kapcsolattal baj van. Könnyen robbannak ki közöttetek veszekedések, és olyankor hajlamos vagy olyat is a párod fejéhez vágni, amit nem gondolsz komolyan. Ha partnered biztonságot és megnyugvást nyújt, szorongásaid csökkennek és elégedettnek érzed magad a kapcsolatban.
B: biztonságos kötődés
Meleg és szeretetteljes vagy a partnereddel, élvezed az intimitást. Nem jár az agyad állandóan a párkapcsolatodon. Elfogadod és élvezed a dolgokat. Jól rá tudsz hangolódni a társadra és tudsz olvasni a jelzéseiből. Vágyaidat és szükségleteidet világosan kifejezed. Félelmeidet, sikereidet megosztod partnereddel. Társad bármikor számíthat rád.
C: elkerülő kötődés
A legfontosabb számodra az önállóságod és a függetlenséged. Bár vágysz mások közelségére, az hamar zavarni kezd. Párkapcsolataid nem nagyon foglalkoztatnak. Ha elutasítanak, nem törsz le. Nagyon nehezen nyílsz meg, partnereid távolságtartónak és zártnak tartanak. Idegesít, ha ellenőrizni vagy irányítani akarnak.
Biztos, hogy mindent jól tudsz a szexről? Bár felnőttekkel dolgozom, koruk, tapasztalataik és az elérhető információk mennyisége ellenére azt tapasztalom, hogy sokan ellentmondásos, negatív információkkal, tévhitekkel rendelkeznek a szexualitással kapcsolatban. Ezeknek a téves gondolatoknak a fő forrása a média. Hajlamos lehetsz azt gondolni, hogy...
Tehát nagyon fontos, hogy elkülönítsük azokat az eseteket, amikor mindketten egyformán ritkán (vagy egyáltalán nem) igénylitek a szeretkezést, de ez mindkettőtöknek elfogadott, kielégítő és nem okoz frusztrációt.
Elhidegültetek egymástól vagy éppen állandóan durván veszekedtek? Esetleg azt érzed, hogy a társad mindig csak kritizál, támad, semmi nem jó neki, amit csinálsz?
Mindhárom helyzetben segíthet az Érzelmekre Fókuszáló Terápia. A módszert Sue Johnson és munkatársai dolgozták ki. Az EFT-n alapuló Ölelj át! - program 7 lépésből áll, és a legrosszabb...
