Fullos nőt akarok!
Igazán nem panaszkodhatom, párkapcsolati tanácsadóként nagyon változatos a munkám. Sokféle problémával szembesülök: láttam már a féltékenység ezer arcát, a hűtlenség teljes skáláját, elhidegült vagy veszekedős párok tucatjait. Járt már nálam a másságát felesége előtt felvállaló férj, öngyilkossággal fenyegetőző feleség, párját hazugságvizsgálatra kényszerítő férfi. Részese voltam végtelenül szomorú és felemelő pillanatoknak is.
Klienseim többsége házaspár, de időről időre jönnek egyedülálló férfiak és nők is, akik éppen a párkeresési kudarcaik miatt fordulnak hozzám. Ezen a héten azonban több azonos témájú, és megfogalmazásában is nagyon hasonló üzenetet kaptam, ami ennek a bejegyzésnek a megírására késztetett. Az Instagramon érkezett Krisztián kérdése, ami elindította gondolataimat:
Üdvözlöm! Azt szeretném kérdezni, hogy tudna-e segíteni abban, hogy hogyan tudnék felszedni valami fullos nőt.
Ahogy említettem, mostanában több, ezzel szinte szóról szóra egyező kérést kaptam, mind fiatal, huszonéves fiúktól/férfiaktól érkezett. Ebben az írásban nem elsősorban Krisztián kérdését szeretném megválaszolni és párkeresési tanácsokat adni neki (bár kétségkívül lesz benne az is), inkább magával a jelenséggel szeretnék kicsit foglalkozni. Úgy gondolom, igazán tipikus megnyilvánulása ez a néhány szó ennek a kornak és ennek a korosztálynak. Ha nem lépünk most, néhány év múlva ezek a fiatalemberek is a párterapeuták kliensei közé fognak tartozni.
A szülői minta hatása
A párkeresés nagyon sok problémás területére lehet kitérni Krisztián szavai alapján. Az utóbbi 20 évben nagyon sok változás ment végbe a párkapcsolatok terén is. Rengeteg házasság bomlik fel, szinte alig találsz jól működő kapcsolatokat. Egy átlagos iskolai osztályban alig van olyan diák, akinek a szülei sikeres házasságban élnek. Ezzel az a probléma, hogy viselkedésedet leginkább a szülői minta befolyásolja. Mindegy, hogy jó vagy rossz a minta. A rosszat is követni fogod, mert az az ismerős számodra. Vészhelyzetben pedig mindig mindenki az ismert mintákhoz nyúl.
Ha a szüleid rossz házasságban élnek vagy elváltak, akkor nincs lehetőséged megtanulni azt, hogy hogyan kell jól működtetni egy párkapcsolatot. Akkor pedig honnan tudnád? Az iskolában sem tanítja ezt senki. A kapcsolatok, emberek lecserélhetővé váltak: ha probléma adódik, nem megoldod, hanem továbblépsz.
Na csá, ismerkedünk?
És ez már a finomított változat. Van, aki már az első ismerkedő mondatával a nemi aktusra kérdez rá. A hagyományos iskolai vagy buliban történő ismerkedés mellett a fiatalok főleg az interneten kerülnek kapcsolatba egymással. Az internet világa azonban nagyon sok szempontból negatív hatással van a kapcsolatokra. Tipikus, hogy egy-egy kommentből, like-ból alakul ki párkapcsolat. Ez biztonságosnak tűnik, nincs mit veszíteni, az elutasítás veszélye is kisebb, mint a személyes kezdeményezésnél. Az internetes ismerkedésnél azonban könnyen elkövetheted azt a hibát, hogy személyesen nem is találkoztok, csak chateltek egymással. Könnyen azt hiheted, hogy fantasztikus, intim kapcsolatban élsz, hiszen a napi millió üzenet azt az érzést kelti, mintha folyamatosan együtt lennétek. Ettől úgy érzed, fontos vagy a másiknak. Lehet azonban, hogy teljesen hamis képet alakítotok ki egymásról, hiszen nem azt posztolod, amikor hisztizel vagy a legrosszabb formádat hozod, hanem a lehető legjobb benyomást akarod kialakítani magadról. Éppen ezért a személyes találkozás óriási csalódással járhat.
Mitől fullos a nő?
A mai fiatalok (de gyakran az idősebbek is) önbecsülési, önértékelési válságban szenvednek. Önértékelésed, énképed nagyban függ attól, hogy hány like-ot kapsz a képeidre, hány követőd van az Instán. Mivel igyekszel tökéletesnek látszani, ilyen partnert is szeretnél magadnak. Ha jó nő van melletted, akkor azt hiszed, hogy te is jobb pasinak látszol (persze ez fordított felállásban is igaz). Az a kép viszont, amit így kialakítasz magadról, köszönőviszonyban sincs a valódi önértékeléseddel.
Általában minél több képet posztolsz, többet mutatsz magadról, annál alacsonyabb az önbecsülésed, annál kevésbé vagy elégedett magaddal. Azonban partnerként csak olyan embert tudsz magadhoz vonzani, aki önértékelés, elégedettség tekintetében azonos vagy alacsonyabb szinten van, mint te. Azaz, akkor jön a "fullos nő", ha te is "fullos" vagy.
Az előzőekből már egyértelmű, hogy kit tarthat Krisztián "fullos"-nak: jól nézzen ki, legyen népszerű, szexi, bevállalós. De az ilyen nők nem Krisztiánra vágynak, hanem BMW-s, izmos, menő fickóra.
Egyébként is, biztos, hogy ilyen nőre lenne szüksége a boldogsághoz? Nem lehet "fullos" egy okos, kedves, érzelmes lány, akitől tényleg szeretetet kaphatna? Tényleg csak a külsőségek számítanak? De egy ilyen nő sem állna szóba Krisztiánnal, több esze van annál: sértené a fiú stílusa, a nőkhöz és a kapcsolatokhoz való hozzáállása. A "valami nő" kategória nem hiszem, hogy bárki számára vonzó lenne.
Udvarolj!
Sok nő gondolja úgy, ha nem fekszik le az első randin a férfival, akkor nem lesz folytatása a kapcsolatnak. A sorrend gyakran felcserélődik, előbb a szex, aztán az ismerkedés. Ha egyáltalán sor kerül rá. Az udvarlás már teljesen kiment a divatból, különösen a fiatalok körében. Pedig ez nem felesleges körítés: a randevúzás, udvarlás, együttjárás (nevezzük akárhogy) azt a célt szolgálja, hogy minél több helyzetben, minél alaposabban megismerjétek egymást. A randizás során alakul ki benned az a kép, hogy valójában milyen társat is szeretnél. Fejlődik a kapcsolatteremtési képességed, a kommunikációd.
Szintén egy 20 év körüli fiatalember keresett meg azzal a problémával, hogy hogyan mondja el "a" lánynak, hogy tetszik neki. Már esküvőt tervezett-szervezett, de megszólalni nem mert a lány előtt, akinek fogalma sem volt a fiatalember érzéseiről. Hogy lehet valakivel úgy esküvőt tervezni, ha azt sem tudod, milyen ember?
Nagy veszélynek teheted ki magad, ha túl gyorsan, túl sok érzelmet fektetsz egy kapcsolatba. Egy párkapcsolat akkor fejlődhet egészségesen, ha átmegy bizonyos tapasztalatokon, élményeken - ilyen egymás munkájának, barátainak, családjának megismerése, az erősségek és gyenge pontok felfedezése, az alapvető értékek tisztázása, a konfliktuskezelés módjának kitapasztalása - és ez bizony maga az udvarlás folyamata.
Visszatérve a kiinduló kérdéshez, a "valami fullos nő" felszedéséhez: mielőtt bárkit "fel akarnál szedni", saját magadon kezdj el dolgozni! Némi önismereti munka senkinek sem árt. Ismerd meg magad, a vágyaidat, igényeidet! Fejleszd önértékelésedet, önbecsülésedet! Ha úgy érzed, minden rendben van veled, jól érzed magad a bőrödben, akkor van esélyed arra, hogy egy veled hasonló állapotban lévő társsal megismerkedj. De ahhoz, hogy meg is tudd tartani, nem ártana tiszteletet is mutatni felé! Sok sikert hozzá!