Kezelj le és Hulk lesz belőlem!

2017.09.23

Magyar fordításokban az 1962 óta ismert képregény figura, Hulk nevét sokszor Mokánynak is lehetett olvasni. A szó eredeti jelentése hajóváz. Ez érdekes kettősséget biztosít a névnek, hiszen a kitalált képregény-, és filmhős maga is kettős személyiség. Bruce Banner alakul át dühkitörései alkalmából Hulkká, a szuperzöld izompacsirtává, aki őrjöngő erejével lesz úrrá minden problémán.

Hulk őrjöngő erejével lesz úrrá minden problémán
Hulk őrjöngő erejével lesz úrrá minden problémán

Gyermekkorban bizonyosan áhítattal szemléljük az izomkötegeket, ám ha már érett és felelősségteljes a gondolkodásunk, bizonyosan nem akarjuk sem a feleségünkből, sem a férjünkből kihozni Bruce Banner alteregóját, vagyis Hulkot. Pedig igen könnyen szembe találhatjuk magunkat Mokánnyal, ha a következő mondatok egyikével fordulunk oda életünk párjához: Ne légy már olyan érzelgős!, vagy Tudod te egyáltalán, hogy mit beszélsz?, Boldog vagy ha nyavalyoghatsz?, Na mi van, megjött?

A szóbeli agresszió eleinte elcsendesíthet bárkit, ám, ahogy gyűlik az energia, úgy szakad szét Hulk ruhája is és bukkannak elő a hajóváznyi csontok és izmok. S az eddigi fölényeskedéssel támadó fél könnyen szerepcserére kényszerülhet. A defenzív személyből csak habitus kérdése, hogy mit vált ki a védekező ösztön. Nem szabad elfelejteni, hogy minden bántalmazó szó az agyban olyan területeket érint, ami közvetlenül az önfenntartó ösztönöket hozza működésbe. A másikat cselezésre, elkerülésre, csendes konfliktusmegoldásra, vagy akár támadásra is ösztönözheti, a kapcsolat teljes felszámolásáig elmenően.

A szóbeli agresszió védekezésre vagy támadásra is késztethet
A szóbeli agresszió védekezésre vagy támadásra is késztethet

A fölényeskedő hangnem párosulhat kioktató, fogadatlan prókátor érzéssel is. Ekkor már csak egy dolga van az ezt elszenvedő alanynak, elő kell vennie a pszichológusok kedvenc szótárát, felütni a kioktatás címszónál, s rögtön rábukkanhat az igazságra. Miszerint is a vádaskodó, kéretlen tanácsokat osztogató fél saját maga kísérteteit kiabálja, vagy elfojtott dühvel rásziszegi párjára önnön hiányosságait. Ekkor a játszmát kezdeményező féltől kicsit hátra kell lépni. Meg kell győződni róla, hogy milyen komolyságú az indulatkitörés és aszerint cselekedni. Az első és legfontosabb döntés, beszállunk-e a játszmába? Így lehet a válaszunk elkerülő, konfliktuskezelő, problémamegoldó, esetleg támadó. A reakció azonban mindenképp annak a felmérésével kezdődik, hogy a velünk szemben álló partner milyen szintű támadást indított, érdemes-e játszmának tekinteni. Igenlő válasz esetén gondolatainkat arra kell összpontosítani, hogy a vádaskodás tárgya mennyire lehet igaz a támadóra. Vajon milyen szorongást, elfojtott indulatot őriz a bartóki hetedik ajtó mögött a kedves?


A cikk szerzője:

Dr. Pető Zsolt Csaba

kommunikációs tréner

Egyetemi tanulmányaimat követően 2002-ben doktoráltam a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Mintegy két évtizeden át oktattam a Debreceni Egyetemen, ezzel párhuzamosan a Debreceni Hittudományi Egyetem Kommunikációs- és Médiatudományi Intézetében. Mindeközben dolgoztam a Magyar Televízióban és a helyi médiában is.

Abban segítek a hozzám fordulóknak, hogy helyesen és közérthetően tudják kifejezni magukat, megfelelően alkalmazzák és értsék a metakommunikációs jeleket.