Kérdezz! - felelek

Ezen az oldalon lehetőséged van arra, hogy feltedd konkrét párkapcsolati/önismereti kérdéseidet! Problémádra igyekszem gyakorlatias, azonnal hasznosítható választ adni, ami egy-két héten belül ezen az aloldalon fog megjelenni. Kérlek, ne csak egy helyzetet, állapotot írj le! Tanácsot csak akkor tudok adni, ha konkrét kérdést teszel fel.

Mivel fontos számomra a titoktartás, névtelenséged megőrzése, ezért az alábbi űrlap kitöltésével tudod feltenni kérdésedet. A választ a választott név vagy jelige és a dátum alapján fogod megtalálni!

Kérlek keresgélj az eddigi válaszok között is, mert nagyon gyakran ugyanazok a kérdések kerülnek elő újra és újra! (A pornóval, vágyhiánnyal, hűtlenséggel kapcsolatban például biztosan meg fogod találni kérdésedre a választ!)

A külön, emailben feltett kérdésekre nem tudok válaszolni, sajnos nincsen rá kapacitásom. Kérem megértésedet!

Miért hagy el valódi indok nélkül? (2022.07.02.) 1 évig voltunk egy pár, most lenne a 7. házassági évfordulónk. Én fülig szerelmes voltam/vagyok. Ő egyik pillanatról a másikra megváltozott. Távolságtartó lett. Nem tudta megmagyarázni, eleinte csak annyit mondott, hogy magában le kell tisztítani pár dolgot. Egyébként beszippantotta a prana nadi, buddhizmus, lélekoldás és az egyéb ilyen irracionális dolgok.
Mind a ketten betegesek vagyunk, én SM beteg, már bottal járok. Ő Crohn beteg, de nagyon odafigyelünk rá, így tünetmentes. Sajnos nem jött össze a baba sem, lombikkal sem. Kiderült, hogy endometriozisom is van. Neki meg még nem igazolt, de májelhalása. Nekem eszembe nem jutott volna, hogy meneküljek a problémák elől, hisz "egészségben, betegségben" - fogadtuk anno. Sajnos nem igazán kaptam választ 11 év után. Csakhogy a jelek ezt mondják, meg egymást betegítjük. Nem hiszem, hogy másvalaki van a képben, de ennyi idő után szükségem lenne egy normális indokra, hogy el tudjam engedi. Így képtelen vagyok rá. Tudom, összetett dolog, de ezt nem tudom ép ésszel felfogni. Egy hónapja még olyan sok tervünk volt. Tény, hogy én sok mindenben korlátozom, de pont emiatt sok külön programja is van, hogy ne érezze magát bezárva miattam. Ráadásul egy munkahelyen dolgozunk. Eddig meg tudtam oldani a home office-t. De ez nem mehet így örökké. Mit kellene tennem, hogy elmondja a valódi okot, vagy hogy elengedjem. 

Kedves kérdező! Valóban nehéz úgy elengedni valakit, ha nem tudjuk, mi áll a háttérben. Jobb tudni az igazat, még akkor is, ha fáj. De az is lehet, hogy már megkapta a választ, csak nem tudja elfogadni. Akár a gyerekvállalás sikertelensége, akár az elfejlődés (férje új érdeklődése, ami ön szerint irracionális) önmagában elég ok lehet az eltávolodásra, a kapcsolat felbomlására. Nyilván, a betegségek sem könnyítették meg az életüket.
Ha a férje nem akar próbálkozni a házasság megmentésével, sajnos nincs más lehetősége, minthogy elfogadja a döntését. Az elengedésben egy szakember tud önnek segítséget nyújtani, ha egyedül nem megy. Ajánlom figyelmébe ezt az írásomat is: Szakíts, ha bírsz – avagy hogyan dolgozd fel a szakítást?


Oroszlán (2022.07.01.) Tisztelt Uram vagy Hölgyem! Azt szeretném meg tudni, hogy a párom miért ír azzal a lánnyal, akitől már régen is akart valamit?

Tisztelt Uram vagy Hölgyem! Egyetlen megoldása van a problémának: kérdezze meg tőle.


Egy elkeseredett lány (2022.06.30.) Tudna-e nekem segíteni abban, hogy a negatív gondolataimat hogyan tudnám átformálni? Vagy abszolút megszüntetni? Vagy már végleg eltörött bennem valami? A probléma az, hogy kb. másfél évvel ezelőtt hatalmasat csalódtam a páromban, mikor rajtakaptam, hogy egy másik nőnek írta azt, hogy meg***** a hajánál fogva... Azt mondta, hogy ez csak játék volt a számára, nem gondolta komolyan. Ezután folyamatosan lebukott olyan dolgokkal, hogy idegen nőkre reagált "imádlak" reakcióval, majd a volt szexpartnerével is csevegett, és utána hazudott, hogy csak a születésnapjára írt neki, de megláttam, hogy a nőnek máskor van a szülinapja. Rengeteg tiktok videót nézett nagy fenekű nőkről, akik rázzák magukat, és nagy fenekű nőkről pornó videót. Én nem ilyen kaliberű nő vagyok. Rengetegszer alázott meg azzal, hogy az utcán szinte leszedte a bugyit a nőkről. Majd olyan kijelentést is tett, hogy "nem lehet mindennap ugyanazt enni". Ezek után olyan érzés van bennem, hogy kevés vagyok neki. Előtte meg sem fordult a fejemben, hogy kevés lennék neki. Hiába jó a szexuális életünk nagyon, mégsem tudom ezeket elfelejteni... és jönnek a negatív gondolatok. Olyankor rengeteget sírok, és azt kívánom, bár ne tudnék ezekről. A másik dolog, hogy azt mondta, mikor összejöttünk, hogy nem tud tisztelni, azért, mert volt egyéjszakás kalandom, meg szexpartnerem. Magyarul: "Kiéltem magam". Nagyon szeretem őt, de néha úgy érzem, hogy nem tudok így boldogan élni maximálisan.

Kedves elkeseredett lány! Ne hibáztassa önmagát! A negatív gondolatai teljesen érthetők. Hatalmas önbizalommal kellene rendelkezni ahhoz, hogy ne essen rosszul, ne érezze rosszul magát attól, ha a társa más nők iránt érdeklődik. Nem a negatív gondolatait kell eltüntetni, hanem a negatív helyzetet megszüntetni.
Gyanítom, hogy mindkettejük önértékelésével vannak gondok, a társának ezért van szüksége a más nőkkel való csetelésre, az ön leértékelésére, önt pedig ezért érinti nagyon rosszul a tiktok videók nézése. Attól, hogy a párja nagyfenekű nőkről néz videókat, nem jelenti azt, hogy ön ne tetszene neki, ne lenne elég jó.
A kapcsolatukban úgy tűnik, nem sikerült meghúzni a határokat: mi az, ami belefér, mi az, ami nem. Másnak szexuális ajánlatot tenni egy monogám kapcsolatba nem fér bele. Erről fontos lenne beszélniük egymással. Egy tartós, elkötelezett párkapcsolat nem étel, ott igenis mindennap "ugyanazt kell enni". Ha a partnere nem hajlandó figyelembe venni a kéréseit, nem tudnak közös nevezőre jutni, nem biztos, hogy sokáig működőképes marad a kapcsolat.
Az, hogy mit csinált a jelenlegi párkapcsolata előtt, az az ön dolga. Nem ezen múlik a tisztelet. Azt mindenképpen megérdemli, hogy a társa tisztelettel bánjon önnel. 


Sziszi (2022.06.29.) Nem kívánom a szexet a párommal.

Kedves Sziszi! Mi a kérdése?


Trabant (2022.06.28.) A párommal fél évig tökéletes volt minden, utána családi problémái lettek és úgy döntött, egyedüllétre van szüksége. Viszont amikor találkozunk, végig mosolyog rám, flörtöl, érezhető, hogy van még köztünk vonzalom. Ez pár napig így megy. Utána hirtelen eltávolodik. Mi lehet ennek az oka? Mit tehetnék ebben a helyzetben?

Kedves kérdező! Ahogy már sokszor írtam, nem vagyok gondolatolvasó. Ahogy ön sem. Pedig sokszor milyen jó lenne, ha mindig tudnánk, hogy mire gondol a másik (máskor viszont jobb is, hogy nem tudjuk :))! A gondolatolvasás helyett a megoldás mindig az őszinte beszélgetés, a kérdezés. Attól, hogy valakinek családi problémái vannak, még nem kell egyedül lennie. Sőt! Ez inkább kifogásnak tűnik számomra. De hogy mi áll a háttérben, azt csak a partnere tudhatja, tőle kell megkérdeznie. Lehet, hogy az elköteleződéssel vannak problémái, de ez csak egy tipp, számtalan más ok is állhat a háttérben.


Lacika (2022.06.25.) Nem akarja hogy beszéljek a terhességemről.

Kedves Mindenki! Az ilyen és hasonló megállapításokkal nem tudok mit kezdeni. Kérek mindenkit, hogy konkrét kérdést fogalmazzon meg ahhoz, hogy segíteni tudjak!


Egy tiszta szívből szerető lány (2022.06.25.) Kedves Linda! Már lassan 3 éve egy fiúval vagyok elég érdekes kapcsolatban, (külső szemmel nézve totál olyanok vagyunk, mint egy szerelmes pár, akik ragyognak egymás környezetében és árasztják a szeretetet magukból), de közben nem bírunk egyik lépcsőről a másikra lépni, hogy most egy felvállalt kapcsolat legyünk. Ebben a 3 évben minden márciustól egészen júniusig nem kommunikáltunk normálisan, az ő tanulmányaira fogva, azután mindig minden jó volt. Most ebben a februárban történt az, hogy ő le akart rázni engem azzal, hogy ő csak szexuális viszonyt akar érzelmek nélkül (mint kiderült azért mondott nekem ilyeneket, hogy én mondjam ki, hogy vége, csak hát nem az én számból hangzott el ). Így hagytuk egymást, én szenvedtem és fejlődtem és tettem céljaimért és távolról szerettem őt. És elhatároztam magam, hogy ha keres, akkor én kiállok magamért és közlöm vele, hogy én nem fogok többé sérülni ebben a bizonytalan "kapcsolatban", és én igenis egy kimondott, felvállalt kapcsolatot akarok vele. És nemrég történt, hogy felvette velem a kapcsolatot, ami nagyon jól esett, hogy ő keresett és érdeklődött. Találkoztunk, kiderült, hogy míg mi nem beszéltünk, ő szexuális viszonyt folytatott pár hétig mással, de az nem volt olyan jó, mint velem és ezért is gondolkodott, hogy írjon-e nekem. És ez valahol pozitív, hogy bevallotta, hogy velem jobb volt. Ő ugyanott akarja folytatni, ahol eddig, én viszont úgy nem, mert hiába adnám kulcsra készen a megoldásokat, nem feltétlen történne semmi, én meg nem akarok sérülni, bármennyire is szeretem... Megkérdeztem tőle, hogy mi is az, amit keres egy kapcsolatban, nem tudott válaszolni... Mint kiderült, az előttem lévő 3 lányból csak az elsővel volt kimondva, hogy ők együtt vannak és az a lány otthagyta valamilyen oknál fogva. És ez nagyon megviselte őt szerintem, mert úgy fogalmazott "xy volt az első és az utolsó, akivel kapcsolatba voltam". Viszont így meg saját magát korlátozza be, hogy nem képes elengedni a múltat és beengedni engem a szívébe, ahol az xy is volt/van. Közben meg valahol rám vágyik, mert "mással meg nem olyan jó, mint velem". Rám hagyta, hogy döntést hozzak, de én meg annyira szeretem, hogy valahol fájdalmas lenne azt mondani, hogy magamat választom és legyünk csak barátok, míg nem képes felvállalt kapcsolatban lenni. És az a kérdésem, hogy mit tudok én tenni az érdekében, hogy most ő el tudja engedni az évekkel ezelőtti sérelmeit, és hogy el tudjon indulni az az új, aminek a lehetősége ott van köztünk. Előre is köszönöm a válaszát!

Kedves Kérdező! Az egyértelmű, hogy ön szereti ezt a fiút, de azt nem tudjuk, hogy mi van a másik oldalon. Szeretetről van szó vagy csak szexről? Csak akkor tartják a kapcsolatot, amikor ő akarja, amikor neki kényelmes? Hallgasson az érzéseire, válassza önmagát: megérdemli a felvállalt, jól működő kapcsolatot. Joga van határt húzni, igényeket támasztani. Beszéljenek egymással ezekről a dolgokról nyíltan! Csak akkor van értelme a kapcsolatnak, ha abban mindketten egyenrangú félként vesznek részt, mindkettejük igényei teljesülnek.
Az, hogy az előző kapcsolatát el tudja gyászolni, fel tudja dolgozni a párja, az az ő feladata. Ebben ön nem igazán tud segíteni.

Mindenki megérdemli a felvállalt, jól működő párkapcsolatot - Fotó: canva.com
Mindenki megérdemli a felvállalt, jól működő párkapcsolatot - Fotó: canva.com

Tücsike (2022.06.22.) Szia! 20-éve vagyok a párommal. Nagyon jól megvoltunk addig, míg a barátnőm fotót küldött magáról. Azóta megromlott a kapcsolatunk, nem bízom benne, de elvileg nem volt köztük semmi. Azóta kevesebb a szex köztünk, heti 1-2. Előtte heti 4-szer. Mindig azt mondja, hogy én szokattam le, mikor a lányom megszületett. Volt olyan, hogy nem kívántam a szexet a fogamzásgátlótól. De lehetséges, hogy én tettem tönkre a kapcsolatunkat vagy lehet van valakije?

Kedves Kérdező! Nem vagyok sajnos gondolatolvasó, így nem tudom, hogy van-e a párjának valakije. Ezt egy módon derítheti ki, ha megkérdezi tőle.
Egy kapcsolat alakulásáért sosem lehet csak az egyik felet hibáztatni, biztosan nem ön tette tönkre, ha egyáltalán tönkre ment.
Beszéljenek egymással nyíltan, őszintén, hogy feltárhassák és megoldhassák a problémáikat!


Ismeretlen (2022.06.21.) Barátnőmmel és haverommal beszéltünk és feljött egy P. M. nevű ember. Megkérdeztem, ki az és a baraátnőm válasza: " ne foglalkozz vele".

Kedves Ismeretlen! Ez nem kérdés, nem tudok vele mit kezdeni.


Felnőttként ez normális? (2022.06.21.) Üdvözlöm! 2 éve élek párkapcsolatban, 38 éves vagyok, a párom is és én is elváltunk, én együtt élek a két gyermekemmel. Nem vagyunk a párommal élettársak, de szinte minden este találkozunk, jól működik így. Egy problémám van: magam sem értem, hogy felnőtt fejjel miért tulajdonítok ennek jelentőséget, de bánt, amikor egész nap nem ír egy-két szót, amikor estig nem tudok róla semmit. Szoktam ezt jelezni neki, olyankor igyekszik figyelni, több kevesebb sikerrel. A kérdésem az lenne, hogy irreális elvárás részemről, hogy napközben egyszer-kétszer váltsunk pár üzenetet? Tegnap reggel: tegnapelőtt este nem találkoztunk, tegnap reggel hívott munkába menet. Tudtam, hogy utazik kollégákkal üzleti ügyben, de reggel még nem tudta, hogy pontosan mikor. Probléma az, hogy nekem rosszul esik, hogy nem jelezte, hogy elindultak? Velem, a gondolkodásmódommal van baj? Ha igen, mi ez a probléma?

Kedves Kérdező! Valószínűnek tartom, hogy amikor a párja nem jelentkezik, azt érzi, hogy ön nem elég fontos, nem szeretik eléggé. Ennek a kérdésnek van egy személyes és egy párkapcsolati része is. Ha biztosabb önmagában (önértékelés), a kapcsolatban, akkor kevésbé van kitéve ennek a hiányérzetnek. Másrészt, ahogy eddig is tette, kérheti a társától, hogy tartsák a kapcsolatot napközben is, mert ez önnek fontos / jó érzés / stb. Persze, ez munkahely és elfoglaltságfüggő is. Ha ön kezdeményez, akkor sem reagál a párja? Mert ha válaszol, akkor szerintem nincsen semmi gond, ha viszont nem, az már probléma.
Érdemes lenne erősíteni egy kicsit a kettőjük közötti kötődést, mert az is pozitívan hatna a biztonságérzetére.


Kérdező (2022.06.20.) Kedves Linda! Szeretném a tanácsát kérni, hogy van-e értelme hosszútávon (10 év után) bennmaradni egy ilyen kapcsolatban, lehet-e ebből jó kapcsolat, vagy mindig elégedetlenek leszünk. A férjemmel nagyon más a családjaink világnézete, ami eddig nem derült ki, és én úgy érzem, hogy a férjem nem fog hosszútávon kompromisszumot hozni. Egyetem elején jöttünk össze, mindketten jó tanulók voltunk és maximalisták, mindketten sokat spóroltunk. Később kiderült, hogy a férjem kényszerből, én meg családi minta miatt. Nekem nagyon imponált, hogy a férjem olyan könnyedén vette az egyetemet, rengeteg minden másra volt ideje. Egyetem alatt jól megvoltunk. Egyetem után ő phd-ra ment, én meg dolgozni kezdtem. Ekkor a férjemnek anyósom azt mondta, hogy "most van az utolsó időszak, amikor van ideje mindenre, használja ki". Sajnos ez nem azt jelentette, mint nálam, így történt, hogy volt egy hosszabb veszekedéses időszak, mert a férjem nem értette, hogy miért nem akarom a heti 40 órát négy nap alatt ledolgozni (ő ilyen 10-20 órákat dolgozott), és utána 3 napos kirándulós, sátorozós túrákra menni vele, majd vasárnap este 10 körül hazaérve másnap reggel 7:30-kor a munkahelyemen kezdeni. Ha nem mentem, akkor ment egyedül vagy a családjával. Munkát váltottam, mert a meglévő mellett ezt nem lehetett csinálni, közben ő elkezdett versenyszerűen maratont futni és ez eléggé lekötötte az energiáit, az új munkahelyemen meg nem tudtam az első négy nap ledolgozni a pénteket, így mérséklődött a konfliktus. A phd alatt nyert egy ösztöndíjat külföldre. Én nem akartam menni, mert nem tudtam mit csinálni és ráadásul majdnem 3 millióban került számunkra, hogy én is kint voltam. De aztán a párom, anyósom és a szüleim unszolására felmondtam a munkahelyemen és fél évet vele töltöttem külföldön, amit én a mai napig egy óriási áldozatként élek meg. Kint nem volt semmi veszekedésünk, mert - bár nem értettem egyet -, de elfogadtam a párom azon vágyát, hogy "ez az utolsó nagy lehetősége, hogy ide eljusson" (ami butaság, mert bármikor mehetünk oda nyaralni, ennyiből többször is. A történet nyertese anyósom, aki így ki tudott jönni 15 napra, aminek minden költségét a házasság előtti megtakarításomból fizettük közös döntéssel, mert addigra közös pénzünk nem maradt, mivel abból lakást vettünk).
Mikor hazajöttünk, a férjem befejezte a phd-ját. Addig nem is volt probléma, nem hoztam fel soha, hogy az én bevételemből éltünk, mert tudtam, hogy később elkezd dolgozni és végülis nem olyan más a pénzügyi kultúránk, bár ekkor tudtam meg, hogy anyósomék nem "spórolnak, hogy megtakarítsanak, hanem spórolnak, mert nincs több pénzük". Támogattam, hogy fejezze be a phd-t és utána kezdjen csak el dolgozni. 
A nagy problémám akkor kezdődött, amikor felvették dolgozni és előtte egy barátja azt mondta, hogy miért ahhoz a céghez megy. Onnantól nem akart odamenni, pedig egy másik barátja hívta, hogy milyen szuper cég - és tényleg az, de a páromnak nem tetszik, amivel foglalkozik, illetve nem tetszik neki, hogy heti 40 órát dolgozni kell. Nem tudom ez mennyire a munkahely hibája, mert első nap, amikor még a feladatát sem ismerte, már úgy jött haza, hogy ki akar lépni, mert rossz helyen van az íróasztala. Mivel alig van kevesebb programja, mint amikor 10-20 órákat dolgozott, ezért heti 2-3x kb. este 10-kor látom először és aztán gyakran hétvégén is vagy külön program van, vagy megyek vele. Az, hogy olyasmit csináljon a kedvemért, amihez nincs kedve, fel sem merül, bár a házimunka nagy részét ő végzi.
Jelenleg felmerült egy harmadik probléma, az előző kettő mellé, hogy anyósom nagyon belefolyik a kapcsolatunkba. A férjem szüleinek házasságát én úgy definiálnám, hogy "nem jó", a párom szerint "teljesen rendben van". A szüleinek rengeteg külön programja van, és anyósom, ha valami baja van, akkor ezt gyakran a férje helyett a fiával beszéli meg. Ha felmerül, hogy külföldre költözünk (pl. rokon megemlíti, hogy jobbak a munkalehetőségek), akkor amyósom elsírja magát, ha felmerül, hogy a mostani 15 percnél távolabb költözzünk, mint eddig, akkor szintén "ellentámadásba kezd". Most elkezdett nélkülem programokat szervezni a férjemmel - ajándék formájában - a férjem meg nem húzza meg a határt és nem konfrontálódik vele, nem utasítja vissza a meghívásokat, amiknél anyósom arra hivatkozik, hogy "nincs pénze kifizetni az én részemet, több főre meg nem lehet már átfoglalni".
Elvileg terveztük a gyerekeket lassan, de most ennyi probléma mellett már azt sem tudom, hogy jó ötlet-e a kapcsolatot folytatni. Ezek tényleg nagy problémák, vagy én fújom fel őket? Érdemes együttmaradni ennek ellenére, vagy inkább a szakításon kellene gondolkodni? Köszönöm!

Kedves Kérdező! Ami bármelyik félnek gondot jelent a kapcsolatban, az probléma. Az természetes, hogy minden házasságban vannak problémák, de meg is kell őket oldani. Jelezte az ön számára zavaró dolgokat a férjének? Mennyire volt együttműködő?
Fontos, hogy ne legyen támadó, vádaskodó, amikor a problémát elővezeti, inkább a saját érzéseiről beszéljen. Érdemes a következő formulát használni: "Amikor ... (a helyzet tárgyilagos leírása), akkor azt érzem, hogy... (valóban érzéseket kellene megfogalmazni, nem gondolatokat vagy viselkedést). Arra lenne szükségem / azt szeretném, hogy..."
Az teljesen rendben van, ha vannak külön programjaik, hobbijaik, énidejük, vagy a férjének az édesanyjával töltött ideje. De emellett meg kell lenni a megfelelő mennyiségű közös időnek, közös programoknak is - ez kellene, hogy az első legyen.
Akkor megy szívesen az ember a másikkal olyan programokra, ami esetleg neki nem annyira szimpatikus, ha cserében máskor az ő igényei, vágyai is teljesülnek. Fontos az egyensúly, mert aki úgy érzi, hogy alulmaradt, eltávolodik.
Ezek, amiket említett, nem megoldhatatlan problémák, ha mindketten akarnak változtatni rajta. Gyerekvállalás előtt mindenképp tisztázni kellene azokat. Valószínűleg érdemes szakember segítségét kérni a helyzet rendezéséhez.


Bóbita (2022.06.18.) Kedves Linda! Próbálom röviden összefoglalni. Férjemmel 1 éve vagyunk házasok, 10éve vagyunk együtt. 1 éve gyermekünk is született, tervezett baba volt. Terhesség előtt heti 2-3-4x is szeretkeztünk. A terhesség több mint feléig hánytam, és egyáltalán nem kívántam a szexet. Nem is volt. Szülés után meg hatalmas káosz alakult ki, segítségünk nem volt, csak egymásra számíthattunk. Szinte a férjem intézett minden bevásárlást, otthoni teendőt, mellette 8 órában dolgozott és a baba körül is kivette a részét. Természetes úton szültem, szuper élmény volt, a férjem is végig velem volt. A 6 hetes kontrollnál mindent rendben találtak. Házasélet még mindig nincs.(2éve) Nekem a nap végére semmi energiám, mert ahogy elaltatom a gyereket, én is elalszok. Már kb 2-3x említettem, ha a gyerek elalszik átmegyek a férjemhez és próbáljuk meg a szexet. Időközönként a férjem is említi, hogy már jó lenne. Én a gyerekkel alszok. A férjem tanul, diplomázik.(40évesen) Szóval egyáltalán nem kívánom a szexet. Egyre több a vita, lehet emiatt is. Egyre többször kiabál velem, ami nekem rosszul esik. Én soha nem kiabálok vele. Nem tudom külső segítség nélkül helyrehozható-e a kapcsolatunk, ha igen hogyan? Többször mondta, hogy miért nem tudok olyan lenni, mint régen, megváltoztam. Igen, mert gyereket szültem neki. Kilátástalan lett minden. De azért vannak jó napjaink is. Ölelés néha van, szájra puszi minden nap, de csók nincs egyáltalán. Elválni nem akarunk, mindketten helyre akarjuk hozni a házasságunkat.

Kedves Bóbita! Természetesen szakemberrel sokkal könnyebben, gyorsabban rendbe tudnák hozni a házasságukat, de egyedül sem lehetetlen.
Amin átmennek teljesen normális, nagyon sok kisgyerekes párral ez történik. Sok apró változtatásra van szükség ahhoz, hogy újra működőképessé váljon a kapcsolat, egyáltalán nem kilátástalan a helyzetük. A keretek arra nem alkalmasak, hogy minden lépést leírjak önnek, de ha ezeket a cikkeket, könyveket elolvassa, már el tudnak indulni:
Tönkreteheti-e egy kisbaba a házasságot?
Boldog párkapcsolat gyerek mellett is?
Esther Perel: Szeretkezés fogságban
Emily Nagoski: Úgy, ahogy vagy - Az önfeledt szexualitás pszichológiája
Benke-Sarkadi: Szexből is megárt a kevés 

Ha egyedül nem boldogulnak, keressenek nyugodtan!

Az első gyerek megszületése után újra kell tervezni, szervezni az életet - Fotó: canva.com
Az első gyerek megszületése után újra kell tervezni, szervezni az életet - Fotó: canva.com

Valaki (2022.06.15.) Az én problémám az, hogy túlságosan túlgondolom a dolgokat és néha olyan dolgokat gondolok, ami nem is igaz vagy a párom egyáltalán nem is így gondolja. Ilyenkor mindig hisztiroham jön belőlem és ilyenkor a páromat mindig hülye kérdésekkel bombázom, amitől ideges lesz, ami érthető. A hisztijeimből van elege, meg ahogy ilyenkor viselkedek, meg néha olyanokat mondok, ami nem is igaz, csak én abban a helyzetbe azt gondolom. Szeret engem és ezt ki is mutatja, csak amikor ilyen vagyok, akkor nem olyan bőbeszédű velem, olyankor mindig csak egyszavas válaszokkal válaszol. És ilyenkor mindig az ellenkezőjét gondolom és mindig félek. Néha nem úgy viselkedek, ahogy egy kapcsolatban kell és én ezen szeretnék változtatni, csak nem tudom, hogyan kellene nekikezdenem, mert nagyon szeretem őt és ő is engem és nem akarom, hogy a hisztim miatt menjen tönkre a kapcsolatunk... Mi lenne a helyes megoldás?

Kedves Valaki! Úgy látom gyakran jelentkeznek negatív automatikus gondolatai, akár önmagáról, a párjáról vagy a kapcsolatukról. Ezek létrejöttét a kognitív torzítások teszik lehetővé, amelyek torzítják az információk feldolgozását. Ezért sematikus, beszűkült, merev lesz a gondolkodása. Ezek a torzítások és gondolatok sok-sok nehézséget okozhatnak a kapcsolatban. Mik ezek a torzítások?

1. Minden vagy semmi típusú gondolkodás: amikor mindent fekete-fehér kategóriákban értékel, végletekben gondolkodik. Pl.: ha nem volt tökéletesen olyan a szex, mint ahogy elképzelte = rossz volt
2. Túláltalánosítás: egyszeri sikertelenség, negatív esemény alapján általánosít. "Nekem soha semmi nem sikerül."
3. Negatív szűrés: A teljes képből kiragadja a negatív részlete(ke)t, és ennek alapján mindent negatívan értékel.
4. A pozitívumok figyelmen kívül hagyása, leértékelése: a pozitív dolgok nem számítanak, kivételek, véletlenek.
"Csak azért sikerült a vizsgám, mert szerencsém volt."
5. Elhamarkodott, önkényes következtetés: a negatív értékelés nem a tényeken alapul. Ennek 2 fajtája van:
- Gondolatolvasás: azt hiszi, tudja, hogy mi jár a másik fejében(természetesen valami negatív), és egyéb, sokkal valószínűbb lehetőségeket nem vesz figyelembe. "Azért szexelünk ritkán, mert már nem tetszem neki."
- Jövendőmondás (katasztrofizálás): a jövőről negatív elképzelései vannak. "Úgyis meg fog csalni!"
6. Felnagyítás és lekicsinylés: eltúlozza bizonyos dolgok fontosságát (pl. saját hibáit), vagy saját jó tulajdonságait, partnere hibáit bagatellizálja. "Az a napi 5 üveg sör igazán nem sok."
7. Érzelmi logika: érzései meghatározzák a valóságot és a jövőt, figyelmen kívül hagyja a tényeket. "Hiába mondja, hogy szeret, tudom, hogy nem így van."
8. "Kell" és "kellene" állítások: határozott elvárásai vannak, hogy hogyan "kell" viselkedni (önnek és másoknak) és ezek meghiúsulása esetén túlértékeli a negatív következményeket. "Egy férfinak mindig készen kell állnia a szexre."
9. Címkézés és téves címkézés: a viselkedés leírása helyett az egész személyt minősíti. "Lusta vagy."
10. Perszonalizáció: ok nélkül felelősnek érzi magát. "Miattam nem működik a kapcsolat."


Az első lépés a megoldás felé a probléma tudatosítása, ami önnél már megtörtént. Ezután figyelnie kell arra, hogy észrevegye és leállítsa a negatív gondolatait. Ehhez használhatja a gondolatstop technikát vagy elsajátíthatja a mindfulnesst. Érdemes lehet minden ilyen helyzetben azt is átgondolni, hogy milyen más, reális lehetőség állhat párja viselkedésének hátterében, mint amit ön gondol. Ha egyedül nem megy, kérheti pszichológus segítségét is. A kognitív viselkedésterápia sikeresen tudja kezelni ezeket a problémákat.

Azt se felejtse el, hogy egy kapcsolatban ketten vesznek részt, így párjának is van szerepe abban, hogy hogyan alakulnak a dolgok. Érdemes őt is bevonni a megoldásba!


Egy őszes hajú nő (2022.06.14.) Kedves Linda! Párkapcsolatról lenne szó. Mi egy 56 és egy 58 éves pár vagyunk és élettársi kapcsolatban állunk. Mindketten túl vagyunk sok nehézségen. Nekem ő második a férjem után, élettársamnak pedig már volt 3 felesége, én vagyok a negyedik nő, akivel él. Egy ideje folytonosan veszekszünk. Semmi dolgokon veszünk össze, ő folyton engem hülyéz, nem normálisoz, holott én nem úgy érzem magam. Minden a feneke alá van téve. Én úgy észleltem, hogy amióta öregedési korba esett, azóta van ez így. Folyton ideges, nem lehet semmit szólni hozzá, mindenre felkapja magát. Olyankor agresszívnek is látom. Ha lenyugszik, minden ok vele. Az a kérdésem, mit csináljak, nem szeretném elveszíteni, de szeretnék megoldást találni. Válaszát nagyon köszönöm.

Kedves Kérdező! A veszekedések általában nem azokról az apróságokról szólnak, amiken kitörnek. A háttérben olyan szükségletek, igények húzódnak meg, amelyek általában nem kerülnek nyíltan kimondásra. Próbáljon egy kicsit a vitáik mögé nézni! Melyiküknek mi hiányzik, mire lenne szüksége? Próbáljon erről beszélgetést kezdeményezni olyankor, amikor mindketten jó hangulatban vannak!
Fontos, hogy jelezze a párja felé azokat a viselkedéseket, amelyek az ön számára nem elfogadhatók! 
Sokszor az is csodát tesz, ha jobban odaafigyelünk a szeretetkifejezésre (úgy, ahogy a másik szeretné).
Beszélgethetnek az öregedésről, valamint arról is, hogy milyen stresszlevezetési mód működhetne a párjánál.


Pat (2022.06.11.) Mindig voltak kisebb-nagyobb viták, de a nagyobb vitáknál a feleségem mindig elköltözött vagy az anyjához vagy az apjához. Amit tudni kell, olyan dolgok történtek az ő családjában vele és a kislányommal szemben, ami elég nagy haragot és befejezést produkált. Most ott tartunk, hogy elment a kislányommal és hagyott egy levelet, amiben azt szerette volna tudatni, hogy ő már nem szeret és nem akar ebben a házasságban élni. Úgy tudom, nincs 3. személy. Sok olyan dolog, amit megbeszéltünk, ami által próbáltuk a kapcsolatunk feltétele felé irányítani, ami 70-80 százaléka meg lett szegve az ő részéről. Ennek ellenére most telik az idő, hatalmas hiányt érzek, elsősorban a gyermek iránt és utána őiránta. Én most jelenleg mégis akarom, hogy újra velem legyenek és egy család maradjunk, viszont nagyon elutasító minden szempontból. A kérdésem az lenne, mit tudok tenni, milyen ötletekkel tudnék előállni? De azt tényleg tudni kell, hogy szavai szerint még látni se akarna és ennek tudatában bármivel előállni nem lehet és tanácstalan vagyok. Sajnos, ahogy észrevettem, a családja is inkább abban támogatja, hogy hagyja az egészet. Érdemes bármit is csinálnom ( nagyon szeretném újra ) vagy legyen itt a vége? Próbáljak beletörődni, feldolgozni?

Kedves Kérdező! Egy kapcsolatot akkor lehet megmenteni, ha mindketten akarják. Sajnos, ha a felesége teljesen elzárkózik ettől, nem tud mit tenni. Az egyetlen dolog, ami szerintem működhet, ha azt javasolja, hogy forduljanak szakemberhez. A szakember irányításával tehetnének egy próbát a kapcsolat megmentésére. Ha sikerül, boldogan élhetnek tovább, ha nem, még akkor is el lehet válni, de legalább megpróbálták.


Blackandwhite (2022.06.11.) Már jó ideje csak veszekszünk a párommal. Én egyetemista vagyok még, ő idősebb nálam, 27 évesen otthon lakik még. Nemrég kezdett el rendszeresen dolgozni egy helyen, de ott nem igazán keres jól (bár ez nem rajta múlik, hanem a rendszeren), de amellett bőven beleférne még egy másik munka is heti 20 órában mondjuk. Hiába mondom neki, illetve, hogy nem szeretne-e már elköltözni. De, de el akar majd, ő lassan halad. Abból a fizetésből nem jön ki így se, hogy otthon van, mintha nem többet kéne tenni akkor vagy mást keresni, de nem, én vagyok ilyenkor a buta, hogy ezeket felhozom. Nincsenek céljai, olyan, nem tudja elkezdeni az életet. De nekem ezt nőként átélni, pláne, hogy nem tudok így felnézni a páromra, mert nekem ez fontos lenne, hogy sikeres legyen a szakmájában vagy legalább megtegyen mindent azért, hogy el tudjon költözni, gondoljon a jövőre. Nagyon sok vitánk van ebből, nem tudom, hogy van-e így jövőnk, de sok jót nem látok így. Jó ember egyébként nagyon, ezért is szeretem, de ez a hozzáállás az élethez nem túl bíztató. Nem tudom, hogy az ilyen féfiaknak hogy szóljon az ember, vagy hogy mutasson a párja egy kis irányt, de én hiába mondom, hogy márpedig ebből nem lehet megélni, jó lenne azért egy jó kis életet leélni, nem hónap végén számolni mindig a pénzt, stb. Tudom, hogy ez meg teher csak neki, de én nem bírom ezt nézni már, hogy csak van és nem tesz azért majdnem 30 évesen, hogy beinduljon az élete. Ezen vitatkozunk többnyire, mert én meg tanulok, folyamatosan megyek előre, azért is, hogy később meg tudjak/tudjunk élni, nem az, hogy nem érdekel ez az egész.

Kedves Kérdező! Sajnos az, hogy valaki jó ember és szeretik egymást, nem elég egy jó párkapcsolathoz. Fontosak a közös értékek, célok.
A kérdés az, hogy mi áll a párja viselkedésének hátterében? Erről kellene inkább beszélgetniük! Semmiképpen sem veszekedni, támadni, hanem megbeszélni. Félelmek? Bizonytalanság? Az elköteleződés hiánya? Lustaság? Kisebbrendűségi érzés? Sok dolog lehet a háttérben.
Sok-sok beszélgetés kell ahhoz, hogy tisztázzák azt, összeillenek-e a terveik, céljaik, az életről alkotott elképzeléseik, személyiségük. Ennek alapján tudja eldönteni, hogy lehet-e közös jövőjük.

Közös célok nélkül mi értelme a párkapcsolatnak? - Fotó: canva.com
Közös célok nélkül mi értelme a párkapcsolatnak? - Fotó: canva.com

Dit (2022.06.07.) Kedves Linda! Párommal 28 éve vagyunk együtt. Kb. 5 éve sokat veszekszünk. Én arra fogom az egészet, hogy nagyon sokat dolgozunk és amikor kicsi időt együtt lennénk, akkor se kommunikálunk. Két nagy gyermekünk van, akik még otthon laknak, de már nagykorúak. Szexuális életünk heti 2-3 x működik, igaz én nem mindig tudok elélvezni, de ő mindig. Az utóbbi időben többször rajta kaptam, hogy nézi a pornót és ő ki is elégíti magát, van olyan, hogy naponta többször is. Én ezt megalázónak tartom, mert ha ott vagyok neki, akkor miért nem engem keres? Mondtam neki, ez betegség, kezeltesse magát, de ő mindig tagadja és hazudik. Úgy érzem, én ezt megcsalásnak ítélem meg, és nem tudom, hogy kezeljem ezt az egészet. Legutóbb, amikor rajtakaptam, egy dühroham futott át rajtam és nagyon kikeltem magamból. Kérdésem, hogy jó, ha ilyen drasztikusan fogom fel? Hogyan kezeljem ezt az egész dolgot? Mondtam már azt is, menjünk el párterápiára. De azt mondta, nincs gond a házasságunkban. Kihez forduljak, hogy segítsen ezt feldolgozni vagy hagyjam el, mert valószínű, nem engem szeret, azért csinálja ezt velem. Köszönöm, ha válaszol kérdéseimre.

Kedves Kérdező! Nagyon sok pornóval kapcsolatos kérdést kaptam már, javaslom, olvassa el azokat a válaszaimat is!
A pornónézés önmagában nem jelent problémát, nem betegség, nem jelenti azt, hogy nem szereti önt a férje. Amíg nem beszélhetünk függőségről, nem is szorul kezelésre.
A függőség jelei:
- a pornó különleges szerepet tölt be a személy életében,
- a pornóhasználat és maszturbáció közben hangulatváltozás figyelhető meg: oldódik a stressz, feszültség, a nyomasztó érzelmi állapot,
- párkapcsolati vagy akár munkahelyi konfliktusok a pornófogyasztás miatt,
- a szexuális izgalom vagy az orgazmus eléréséhez egyre több inger (filmnézés) szükséges,
- az abbahagyás vagy a mennyiség csökkentése nehézségekbe ütközik, a személy képtelen rá,
- ha mégis sikerül csökkenteni a mennyiséget vagy egyáltalán nem néz pornót, nyugtalanság, depresszív tünetek, rossz érzések jelennek meg.

Azt nem mondhatom, hogy a kapcsolatukban minden rendben van, de amiket leír, nem megoldhatatlan problémák. Érdemes lenne valóban egy rövidebb terápiás folyamatba belekezdeni, ami felfrissítheti a kapcsolatukat, helyre teheti a problémákat.



Cica (2022.06.07.) 2 éve vagyok együtt a párommal. Már egy ideje észrevettem, hogy szívesebben pornózik az együttlét helyett. Van, hogy engem elküld, vagy csak megvárja, mikor van egyedül, és rögtön pornózik. Én kívánom, bújok hozzá. Azt mondja, hogy fáradt. Ha elmegyek valahova, fél óra nem telik bele, de ő már a pornóoldalon ül. Már nagyon sokat veszekedtünk ezen, próbáltam neki szépen elmagyarázni, hogy engem zavar ez a viselkedés, és próbáltam már veszekedve is. Hiába minden, ő akkor sem képes letenni vele. Van, hogy naponta 2-3-szor is kielégíti magát, és már utána nyilván nem vágyik rám.

Kedves Cica! Az, hogy a párja naponta többször pornóra végez önkielégítést; alig várja, hogy egyedül maradjon, és filmet nézhessen; az, hogy nem tudja abbahagyni; hogy az önnel való szexuális kapcsolata megromlott; valamint, hogy emiatt konfliktusaik vannak, utalhat pornófüggésre.
Addig, amíg a társa nem ismeri fel, hogy ez probléma és nem kéri szakember segítségét, nem nagyon tud mit tenni. Próbáljon vele beszélgetni arról, hogy miért van erre szüksége? Feszültségoldásra használja? Unatkozik? Esetleg merevedési problémája van? Ha azt látja önön, hogy elfogadó tud lenni, nem kell szégyenkeznie, akkor hátha könnyebben meggyőzhető lesz arról, hogy kérjenek segítséget.


Üresség (2022.06.05.) Ürességet érzek a párom iránt, mióta a kisbabám kb. megvan. Valahogy teljesen semleges számomra.

Kedves Kérdező! A kisbaba megszületése minden család életében természetes krízis. Átrendeződnek az addigi viszonyok. Anyukaként az is természetes, hogy a gyermekére fókuszál. A szülés és szoptatás miatt hormonháztartása is felborulhatott egy kicsit. Ezért ne vonjon le messzemenő következtetéseket a jelenlegi állapotából!
Másrészt a vágy, az érzések visszahozhatók, ha tudatosan tesznek érte. Kezdjenek újra figyelni egymásra, teljesíteni egymás szeretetigényeit! Töltsenek együtt minőségi időt, beszélgessenek sokat!


Madár (2022.06.05.) Azt állítja a párom, nem szeret, undorodik tőlem, mert hazudtam. Ő is hazudott, megcsalt több alkalommal és folyamatosan csak idegenekkel üzenget és képeket küld magáról. Nálam lakik még mindig a gyerekével. Bármit csinálok, az apróságok természetesek, a nagy dolgok kevesek. Nem töltünk időt kettesben. Míg a válása tartott, 5 éven át támogattam minden tekintetben, anyagilag is. 4 hónapja kiköltözött a volt férjétől és azóta és előtte sem töltöttünk együtt 1 napot sem kettesben. 6 éve soha és egyszer aludtunk együtt, mert a 9 éves gyerekkel alszik. Tanácstalan vagyok.

Kedves Kérdező! Ez a kapcsolat sok sebből vérzik. Nem is tudom, lehet-e egyáltalán párkapcsolatnak nevezni. Először is mindketten hűtlenek voltak a másikhoz, és úgy tűnik, most sem tartja a párja tiszteletben a kapcsolat határait. A hűtlenségeket mindenképpen fel kellene dolgozniuk ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni. 
Az nem derül ki a leveléből, hogy ön miben hazudott, így arra nem tudok reagálni. Mindenesetre a nyílt, őszinte kommunikáció alapvető kell, hogy legyen egy párkapcsolatban mindkét részről.
Az együtt töltött minőségi idő és az intimitás is nagyon fontos a kapcsolatban, ami itt szintén hiányzik.
Sajnos azt kell, mondanom, hogy a szeretői kapcsolatok ritkán élik túl a válást és maradnak meg hosszú távon. Pláne, ha már most ennyi probléma van. De úgy érzem a szavaiból, ön sem feltétlenül ragaszkodik már hozzá...

A szeretői kapcsolatok 80%-a nem éli túl a válást - Fotó: canva.com
A szeretői kapcsolatok 80%-a nem éli túl a válást - Fotó: canva.com

Klaudia (2022.06.04.) 8 éve, hogy együtt vagyunk a párommal. Van egy 7 hónapos babánk. Kb. 4 éve elkezdődött, hogy kevesebbet szeretkezünk. Most már csak havonta 2 x. Ha rákérdezek, az a válasz, neki így jó. ...ma arra lettem figyelmes, miközben épp a gyerekünket szoptattam, hogy a haverjával arról beszélnek, milyen jó régi élményeik vannak, és milyen feledhetetlen volt a párom számára az, amikor valami brutál dögös csajt dugott, és hogy az volt élete legjobb élménye. ..no az van, hogy engem ez annyira megbántott, hogy nem tudom, hogy reagáljak. Igaz, nem vagyok szép, sem karcsú, az önbizalmam ezek után még kevesebb.  Csak sírok és nem tudom, mit érezzek, mi a jó ilyen helyzetben.

Kedves Klaudia! Megértem a fájdalmát. Amikor valaki 7 hónapja otthon van a kisbabájával, egyáltalán nem csoda, ha nem érzi topon magát. Ráadásul amit hallott, összekapcsolta a ritkuló szexuális életükkel, ezért még érzékenyebben érintette, romba döntötte önbizalmát.
Ami a múltban történt, még ön előtt, az lehet szép emlék a párjának. Az az önök kapcsolatának értékéből semmit nem von le. Lehet, hogy dögösebb volt az a nő (mindig lesz, aki dögösebb, vékonyabb, fiatalabb, okosabb, stb. nálunk), de mégiscsak ön mellett van a párja és önnel vállalt gyermeket. Ez sokkal értékesebb, mint egy jó szex.
Nem tudom, a párja tudja-e, hogy hallotta ezt a beszélgetést. Ha igen, elmondhatja azt, hogy mennyire rosszul esett ezt önnek hallani, mennyire megingatta az önbizalmát. Remélhetőleg a partnere pozitívan és vigasztalóan fog önhöz állni, talán még bocsánatot is kér.
Kezdjen el foglalkozni az önbizalma, önértékelése megerősítésével! Ha ön nem hiszi el magáról, hogy szerethető, értékes, akkor hogyan tudja ezt mások felé mutatni? Számtalan könyvet talál már a témában, az oldalamon is találhat hozzá segítséget vagy szakemberhez is fordulhat.
A kapcsolatukra is ráfér egy kis frissítés. Egy kisbaba születése után könnyen rákerülhet minden fókusz, pedig olyankor is figyelni kell a párkapcsolatra! Beszélgessenek, programozzanak, hogy újra közelebb kerülhessenek egymáshoz! Ehhez is rengeteg segítséget talál a weboldalamon. Sok sikert!


Erika (2022.06.03.) Mit tegyek, ha a férjem letagadja, hogy pornót néz ?

Kedves Erika! Mi jelenti önnek a problémát? A pornónézés vagy a hazugság? Mit szeretne valójában? Gondolja át, hogy milyen érzések, gondolatok vannak önben és próbáljon azokról beszélni a párjának! Ha támad vagy vádaskodik, kicsi az esélye, hogy érdemben fognak tudni kommunikálni egymással.


Anita 42 (2022.06.03.) Köszönöm válaszát! Hát, a helyzet rosszabb lett, kiderült, hogy megcsalt.  Ebben az fáj a legjobban, hogy az öccse mondta el.  De a lányok azt mondják, csak direkt írta, hogy engem idegesítsen. Nem értem, mért kell ebbe beleszólnia az öccsének! Holott kirakott a házból, hogy neki nincs erre szüksége. Mármint a vitákra és ezt engedi beleszólni. A lányok haragszanak, mert megcsalt az apjuk, akire ők eddig felnéztek. Kedden elpakolta a többi cuccát. Iszonyatosan rossz volt végignézni.  Semmire nem tud választ adni. Lehet kapuzárási pánik van rajta. Utánaolvastam, a tünetek megvannak nála. Voltam jósnál is, ő azt mondta, július végén, augusztus elején vissza akar majd jönni, én addig nagyon sokat fogok szenvedni. Hát eddig ez mind igaz. Iszonyatosan szenvedek, a szavak jobban fájnak, mintha megvert volna. A lányok se nagyon beszélnek róla, haragszik mindhárom. Várom válaszát. Anita 

Kedves Anita! Nagyon sajnálom, hogy rosszul alakul a helyzet. A problémái megoldása már rég kinőtte a Kérdezz! - felelek rovat kereteit. Amennyiben úgy érzi, további segítségre, támogatásra, esetleg egyéni vagy párterápiára volna szüksége, kérem, keressen személyesen! A továbbiakban ilyen módon (levelek megválaszolásával) nem fogok tudni önnek segíteni.

Az, ami ön és a férje között történik, nem tartozik se a lányaira, se a rokonokra. Ezt kettőjüknek kell elintézni, megbeszélni.
Nem kerülhetik el a tisztázó beszélgetést: miért történt, ami történt. Mit szeretne a férje és mit szeretne ön? A bizonytalanság a legrosszabb és a legnehezebben viselhető helyzet.
Hűtlenség után is folytatható a kapcsolat, ha mindketten akarják és sikerül feldolgozni a történteket. Nyilván teljesen új alapokra kellene helyezni a párkapcsolatukat ahhoz, hogy újra működhessen.
Ha azonban bármelyikük is úgy dönt, hogy nem akarja folytatni, marad a válás. Ebben az esetben a feldolgozásban sokat segíthet önnek egy szakember. Kitartást és minden jót kívánok önnek!


Napsugár (2022.05.29.) A párommal távkapcsolatban élünk 3 éve, és jelenleg is mind a ketten különböző városban képzeljük el a jövőt egymással. Még egyszer sem sikerült meggyőznünk egymást, annak ellenére, hogy nagyon szeretjük a másikat. Lehet így jövője a kapcsolatnak?

Kedves Napsugár! Nagyon sokféle kapcsolat létezik, nem lehet általánosítani. Vannak, akik jól boldogulnak a távkapcsolattal és vannak, akik nem. A kérdés inkább az, hogy jól érzik-e magukat ebben a helyzetben? Ha igen, semmi gond. Ha nem, akkor viszont neki kell állni komolyan kivesézni a helyzetüket. Nincs olyan kapcsolat, ahol ne kellene kompromisszumot kötni. Amennyiben tényleg fontosak egymásnak és együtt szeretnének élni, akkor mindkettejüknek engedményeket kell tennie. Vajon miért okoz ez nehézséget? Mi az akadálya az elköteleződésnek?
A kompromisszumkötésben segíthet a kétkörös módszer, amelynek leírását itt találja: Házassági problémák - II. rész


Osi (2022.05.29.) 3 éve ismertem meg mostani páromat. Akkor nagyon csinos, vonzó nő volt, aki ad magára minden tekintetben. Egy évre rá megkértem a kezét, igent mondott. Nem sokkal ezután ott kellett hagynia a munkahelyét (szakács), és ezt követően fél évre rá rengeteg plusz kilót szedett fel, 160 centihez 73 kg párosult... Ezt megbeszéltük, hogy ez neki se és nekem se tetszik. Elkezdett mozogni, odafigyelni az étkezésre, amiben támogattam. Fogyott 10 kg-ot, de itt megtorpant, elhagyta magát, nem ad egy kicsit se a megjelenésére, hanyagolja a tisztálkodást, mert nagyon fáradt este már hozzá, és azóta folytonos viták vannak köztünk ez miatt, mert nekem nem tetszik ez a felállás. Nem kívánom vele a szexet úgy mint rég, és ez újabb vitákat szül. Én szeretem és ő is szeret, ebben biztos vagyok. De az, hogy minden héten egyszer megígéri, hogy változtat a dolgokon, az nem megoldás. Én csak azt szeretném, ha újra az a dinamikus, életvidám teremtés lenne, akit megismertem. Már rengetegszer megbeszéltük ezt a dolgot, de egy idő után mindig oda lyukad ki, hogy én már nem is szeretem. Bármilyen jellegű választ elfogadok, még azt is, hogy én vagyok ezeknek a dolgoknak az oka, csak legyen megoldás! Köszönöm válaszát!

Kedves Kérdező! Az ilyen változások hátterében mindig van valamilyen konkrét ok. Nyilván ez pontosan csak egy alapos feltáró beszélgetés során derülne ki. Ennyi információból csak tippelni tudok. Feltételezem, hogy kapcsolatban állhat a munkahely elvesztésével, esetleg kialakulhatott egy depresszió. De a tippelgetésnek nincs sok értelme, nem segít. Érdemes lenne szakemberhez fordulni, aki segít annak eldöntésében, hogy párterápiára lehet-e szükségük vagy a barátnőjének egyéni terápiára lenne érdemes járnia ahhoz, hogy megoldódjon a helyzet.

A hirtelen változások mögött általában van valamilyen konkrét ok - Fotó: canva.com
A hirtelen változások mögött általában van valamilyen konkrét ok - Fotó: canva.com

Panna (2022.05.28.) A barátommal 1 éve vagyunk együtt és pornót néz. Engem ez zavar, de tagadja. Mit lehet tenni?

Kedves Panna! Több kérdést is érdemes feltenni magának és egymásnak:
Mi állhat annak hátterében, hogy zavarja a párja pornónézése? Nem érzi tőle magát elég kívánatosnak? Rosszul hat az önértékelésére? Rontja a szexuális életüket?
A párjának miért van szüksége a pornóra? Mire használja? Mennyire gyakran nézi?
Miért érzi úgy, hogy ön előtt ezt titkolnia kell?
Ha ezeket a kérdéseket meg tudják egymással beszélni, közelebb jutnak a megoldáshoz is.


Anita 42 (2022.05.27.) Köszönöm a válaszát. Igen a kérdésem az lett volna, érdemes-e küzdenem ezért a kapcsolatért? Ha a férjem 22 év házasság után megcsalt, hazudott, becsapott! Ez nekem iszonyatosan fáj. A lányok se akarják, hogy visszajöjjön, hiába az apjuk. Nekik is fáj, hogy ez van. Én rengeteget sírok emiatt, viszont a lányok még csak nem is könnyezték meg. Mindig mást mond a nagylánynak is, meg nekem is. Az se tetszik, hogy a nagylánnyal beszéli meg azt, ami ránk tartozik. Persze mindent tudnak a lányok, de akkor is. Mindenért engem hibáztat. Pedig én imádtam őt, a kávét is az ágyba vittem neki. Mindent, de szó szerint mindent a helyébe raktam neki. Lehet, ez volt a baj, már nem a nőt látta bennem, hanem egy rabszolgát! Egyszerűen nem tudom, mitévő legyek. Lehet hagynom kellene a fenébe az egészet? Jaaa és az meg a másik, hogy házat akar venni, viszont kellene az én aláírásom is. Ebbe viszont nem megyek bele. Viszont válni nem akar, lehet pont ezért? Azt mondja, azért nem akar válni, mert akkor osztoznak a hitelek. Igen ám, de én egyedül maradtam 3 lánnyal. A ház fele-fele arányban van. Egyik lány se keresőképes még, mert tanulnak. Gyerektartásról se szól semmit. Pedig a legkisebb lány kérdezte meg tőle: "gyerektartással mi lesz apa?". Azt mondta a kislánynak, majd fizeti, csak hadd hozza révbe az életét. Akkor most ha hónapokig nem tud venni házat, nem fizet vagy hogy van ez? Apukám velünk lakik, az is majdnem meghalt, mert szívrohamot kapott. Úgyhogy az lenne a kérdésem, érdemes lenne-e ezt újrakezdeni? Válaszát előre is köszönöm szépen!

Kedves Anita! A párkapcsolati problémáik csakis ketőjükre tartoznak, a gyerekekre semmiképp. Se úgy nem, hogy bevonjuk őket a helyzet megtárgyalásába, se úgy, hogy rajtuk múlna a döntés, hogy hogyan tovább. Gyerekek miatt soha nem maradunk együtt (de nem is válunk el, mert ők azt akarják). Egyedül az ön döntése, hogy megbocsát-e. Az pedig kettőjüké, hogy tudják-e folytatni a házasságot. Ebben sajnos nem tudok tanácsot adni, kettőjüknek kell meghozni a döntést.

Egy párkapcsolat alakulásáért mindig két ember a felelős, nem lehet csak önt hibáztatni. A hűtlenségről pedig egyáltalán nem tehet, a férje választotta ezt az utat. Ha problémái voltak a kapcsolatban, azt önnel kellett volna megbeszélni, megoldani, nem külső kapcsolatot keresni.

Nagyon jól látja a helyzetet: a nők (van, amikor a férfiak is) hajlamosak arra, hogy szeretetből alárendeljék magukat a párjuknak, mindenben kiszolgálják. Ettől azonban nem még jobban fogják őket szeretni, hanem, ahogy ön is írja, bekerülnek egy szolga státuszba. A szolgákat pedig nem tisztelik, velük bármit meg lehet tenni.

Amiket felvet, azok jelentős része jogi kérdés. Beszéljen egy ügyvéddel, hogy milyen lehetőségei vannak! Az, hogy házvásárlásról, tartásdíjról van szó számomra nem feltétlenül azt jelzi, hogy a párja folytatni szeretné a kapcsolatot.


Lelépés (2022.05.26.) Hogyan tudom elérni a férjemnél, hogy veszekedéskor hajlandó legyen a problémát megbeszélni? Bármilyen vita van, ő fogja magát és lelép...

Sajnos vitatkozni, párkapcsolati problémákat megoldani sehol nem tanítanak bennünket, pedig nagyon kellene. Valószínűleg közösen kellene elsajátítaniuk azt, hogy hogyan is kell jól veszekedni, hiszen a lelépésnek is van valami oka. Ehhez a weboldalamon is talál segítséget vagy részt vehetnek egy kommunikációs tréningen is. Néhány cikk, amit ajánlok: 5 kommunikációs tanács a jó veszekedésekhezA jó veszekedés 5 titka – hogyan éld túl az ünnepeket?Így oldd meg párkapcsolati konfliktusaidatKommunikációs játszmák a párkapcsolatban


Liliom (2022.05.25.) Az én problémám számomra is keszekusza. Valójában a volt párommal a kapcsolatunk nem volt zökkenőmentes. Jelenleg kapcsolatunk során kétszer szakítottunk és az ok pedig az volt, hogy elnyomva éreztem magamat. Nem tudtam kibontakozni, pedig próbáltam. Nem nyílt meg számomra, vagy ha meg is nyílt és egy résnyire bepillantást kaptam a lelkébe, erőszakos volt. Mindent elnyomott magában. Próbáltam vele beszélni erről, hogy támogatom, de minden energiám odalett ebben a párkapcsolatban. Most ott tart a helyzet, hogy nem tudom, hogy megéri-e számomra visszamenni a bizonytalanba, még ha szeretem is, de elbizonytalanodtam. Valójában úgy vagyok a helyzettel, hogy mindent meg lehet oldani, csak megfelelő kommunikáció és kompromisszum, ami kell. Viszont nem tudom, hogy ezekre lenne-e energiám. Mindent megtennék érte, de félek, hogy a vesztembe rohanok. Valójában mit is tehetnék...?

Kedves Liliom! Számomra úgy tűnik, hogy 2 különböző problémáról ír. Az egyik, hogy elnyomva érezte magát a kapcsolatban, a másik pedig, hogy a párja nem tud önnek megnyílni. Ez a szakítunk-kibékülünk, se veled, se nélküled, egyikőjüknek sem jó. El kellene dönteni, hogy van-e közös jövőjük! Ehhez azonban mindkettőjük munkája szükséges, nem csak önnek kell beletenni az energiát.
Valóban, a problémák jelentős részét meg lehet oldani (nem mindent). Minden kapcsolatban kell kompromisszumot is kötni, de az sem mindegy, hogy mekkorát. A gondjaik egy része tanulással megoldható lehet. Azonban az eredményesség érdekében azt javaslom, kérjék szakember segítségét!

A se veled, se nélküled kapcsolatok rengeteg energiát felemésztenek - Fotó: canva.com
A se veled, se nélküled kapcsolatok rengeteg energiát felemésztenek - Fotó: canva.com

Pipacs (2022.05.25.) Nem tudtam félretenni a féltékenységemet, aminek következtében már 3 hete nem beszélünk a párommal. Sajnos nem adott esélyt, hogy megmutassam, igenis félre tudom ezt az érzést tenni. Azt mondta, hogy jelenleg nem tud kettőnkre úgy tekinteni, mintha egy pár lennénk. Nagyon szeretném ezt megoldani Vele, viszont a hosszú ideje tartó kommunikáció hiánya miatt nehéz.

Kedves Pipacs! A párkapcsolati problémák megoldásához két ember kell. Ha a partnere nem együttműködő, nem igazán tud mit tenni. Azt kellene elérnie, hogy hajlandó legyen önt meghallgatni. De még akkor sem biztos, hogy akarni fogja ezt a kapcsolatot. Érdemes lenne azzal is foglalkoznia, hogy miért érez féltékenységet és hogyan tudná azt legyőzni (utóbbihoz lehet, hogy szakember segítsége kell).


Ananász (2022.05.24.) Férjemmel 9 éve vagyok együtt, jó ember, szeret és mindig a tudtomra adja, hogy mennyire szexinek lát és kíván... Nekem azonban nem lételem a szex, magamtól nem nagyon jut eszembe. Ha mégis beadom a derekam, akkor már jó... De az annyira ritkán van és sajnálom a férjemet, mert tudom, hogy mennyire akarja. A gondom az, hogy elkezdtem fantáziálni arról, hogy milyen lenne más férfival... Ez miért van? Kb. soha nem akarok szexelni, most meg azt érzem, hogy szeretnék nagyon, csak valaki mással. Nem vagyok hűtlen és nem hiszem, hogy valaha megteszem... De nagyon zavarnak ezek a gondolatok. Mit tudnék ez ellen tenni? Mi lehet ennek az oka?

Kedves Ananász! A fantáziálás nem bűn. Pláne, ha nem követi hűtlenség, hanem a kapcsolaton belül igyekszik megoldani a problémát. 
Mivel van önben vágy (ha éppen más iránt is), azt gondolom, hogy a párkapcsolatukat kellene megvizsgálni, ott kellene keresni az okot. Az, hogy valaki jó ember és kívánja önt, még nem elég a vágyhoz, a jó szexuális élethez. 
A házasságban idővel természetes folyamat a vágy csökkenése. De ez megoldható, visszafordítható folyamat. Javaslom Esther Perel: Szeretkezés fogságban című könyvének elolvasását, illetve egy párterápia elkezdését!


Luna (2022.05.24.) Párommal lassan fél éve vagyunk együtt. Ő egy hosszú kapcsolat után ismert meg engem online. Nagy szerelemnek indult, egy hónap után össze is költöztünk. Megbeszéltük, hogy gyereket is akarunk együtt. 3 hónap körül elkezdtünk sokat veszekedni, annyira, hogy én végül hazaköltöztem szüleimhez (Ő 120km-re él onnan). Hamar kiderült, hogy terhes vagyok. Immár 2 hónapja tudjuk, és megvolt már minden, magamra is hagyott, úgy értelmezte, hogy nem akarom, hogy részt vegyen gyermekünk nevelésében, és most próbalkozunk helyrehozni. Általában amíg távol, vagy nálam vagyunk, minden szuper, imádjuk egymást. Amint visszamegyünk hozzá, két nap és újra veszekszünk. Bejelentkeztünk párterápiára is, mert szeretném, ha meg tudnánk oldani. De néha nehezen bírom, csipkedős megjegyzései vannak, és másabb, mikor nála vagyunk. Én pedig nem érzem ott túl jól magam, nem is tudom, hogy miért pontosan. Köszömöm segítségét!

Kedves Luna! Mivel bejelentkeztek párterápiára, semmiképpen nem lenne jó, ha beleavatkoznék a kolléga munkájába. A lehető legjobban döntöttek: szakember segítségével könnyebb lesz felismerni a problémák forrását és megoldani azt!


Dilemma 16 (2022.05.23.) Üdvözlöm! Párom eddig a Covid miatt nem járt külföldre dolgozni. Most egész nyáron kisebb megszakításokkal kint lesz. Az előző kapcsolata sem bírta ezt ki. Mi még nem voltunk ilyen helyzetben, mert 2 éve vagyunk együtt. Nekem soha nem volt olyan párom, aki több napra nélkülem elutazott volna. Kicsit bizonytalan vagyok, akarom-e így folytatni ezt a kapcsolatot. Ő annak ellenére, hogy nem szeretném, ha kimenne dolgozni, azt mondta mindenképpen kimegy. Nekem kell megszoknom ezt a helyzetet. Mit tegyek? Köszönöm tanácsát! Üdvözlettel: Zs.

Kedves Zs.! Ne abból induljon ki, hogy mi történt a párja előző kapcsolatában! Önökön múlik, hogy hogyan kezelik a helyzetet, meg fogják-e tudni oldani. Egy erős kapcsolat ezt is túléli, kibírja. Ha figyelnek arra, hogy akkor is napi érzelmi kapcsolatban legyenek, amikor nincsenek együtt, ha előre megbeszélik a szabályokat, könnyebb lehet a helyzet. Nem attól jó egy kapcsolat, ha állandóan együtt vannak. Nem bűn a másik nélkül utazni sem. Szerintem, ha önnek fontos ez a kapcsolat, szereti a párját, nem szabad azonnal szakítani.


Füge (2022.05.22.) Kedves Linda! A problémám a következő: egyáltalán, vagy csak nagyon nagyon ritkán kívánom a szexet. Ez eddig szinte az összes párkapcsolatomban jellemző volt. Egy ideig megy és kívánom is, aztán alábbhagy ez a dolog és semmilyen ingerem nincs rá. Ha idegen férfira gondolok, ott sem érzem az ingert, tehát nem a párommal van a baj, hanem velem. Szerintem lehet, hogy ez egy komolyabb probléma, ha mindegyik párkapcsolatomban előfordul. Ön mit javasol, hova és kihez menjek ezzel a problémával? Őszintén szólva el vagyok nagyon keseredve, és nem szeretném elveszíteni a párom emiatt. Köszönöm a választ. 

Kedves Füge! Abból kiindulva, hogy a probléma minden partnerével megjelent, valószínűsíthető, hogy nem a jelenlegi kapcsolatában kereshető az ok. A vágyhiányról már sokat írtam, kérem olvassa el D. Sárának (04.05.) írt válaszomat is! Az első lépés egy nőgyógyász felkeresése legyen, aki ellenőrizni tudja, hogy fizikálisan minden rendben van-e. Utána következhet a pszichológus/szexuálpszichológus, akinek segítségével feltárhatók lehetnek az okok és megoldódhat a probléma.

A vágyhiány oka lehet kapcsolati nehézség is - Fotó: canva.com
A vágyhiány oka lehet kapcsolati nehézség is - Fotó: canva.com

Pampkin (2022.05.21.) Az én problémám, illetve nem is tudom, hogy probléma-e, de nagyon zavar, hogy úgy érzem, hogy a férjem titkol valamit előlem. Bár a 10 év alatt sosem jött rám ilyen féltékenység, mint most, de egyszerűen nem tudom ezt hova tenni. Ha rákérdezek, hogy őszinte-e hozzám vagy valamit szeretne-e mondani, a válasz: "jaj, befejezhetnéd már, nagyon idegesítő", viszont a telefonját, ha közelebb érek hozzá "elkapja".  Szóval nem tudom ezt hova tenni. 7 éve vagyunk házasok.

Kedves Kérdező! Nagyon gyakran jól működnek a női megérzések. Főleg, ha valaki korábban nem volt féltékeny. Általában a nők könnyebben észreveszik a megváltozott viselkedést és megérzik, ha meginog a biztonság a kapcsolatban.

Ahhoz, hogy túl legyenek ezen az időszakon, muszáj tisztázniuk a kérdést. Ahhoz, hogy be tudja fejezni a kérdezősködést, arra van szüksége, hogy biztonságban érezze magát a kapcsolatban. Ezt a férje számára is világossá kell tennie. Ha nincs titkolnivalója, bármikor megmutatja önnek a telefont, hogy megnyugtassa. Hívja fel a figyelmét arra is, hogy a házasság könnyebben túléli a hűtlenséget, mint a hazugságot. 

Másrészt ha tényleg nem történt semmi, "csak" eltávolodtak egymástól és ezzel magyarázható a biztonságérzetének megingása, akkor el kell kezdeni dolgozni a kapcsolat felfrissítésén: programokat szervezni, elegendő minőségi időt tölteni egymással, érzéseiket mindennap kimutatni.


Tímea (2022.05.19.) Van pasim 4,5 éve. Mostanában úgy érzem, elhanyagol. Neki ha nem találkozunk elég, ha 2-3 naponta tud rólam. Ha én nem érek rá elmenni bulizni, akkor van, hogy egyedül vagy ismerőseivel megy. Bejelölte őt egy lány, aki állítólag volt munkatársa, buli után, de hirtelen, akivel bulizott, annak is ismerőse lett. Mintha a buliban ismerte volna meg. De ő tagadja. De a Facebookon mennek a lájkok, hozzászólások a képei alá. Aztán a következő bulin, ahol buliztak, a zenekar tett fel egy képet és azon látható, hogy egy csaj áll előtte, aki hasonlít arra, aki írogat neki. Engem hanyagol. Szakítani nem akar velem, de soha nem kérdezi, milyen volt a napom és ha valamit mondok, sokszor elfelejti és visszakérdez, nem figyel úgy érzem rám. Megbeszélni nem tudom vele, de én lelkileg már kivagyok, pedig szerelmes vagyok belé és inkább én futok utána. Úgy érzem, nekem fontos ő és én nem akarom elveszteni őt. Lehet őt nem is érdekelné, ha elvesztene vagy nem is tenne értem. Nem tudom mit tegyek, tanácstalan vagyok. Esetleg ha írna valami tanácsot, köszönöm.

Kedves Tímea! A párkapcsolat kommunikáció nélkül nem működik. Muszáj megbeszélniük egymással a problémát! Mondja el partnerének, hogy milyen érzések vannak önben és mire lenne szüksége. Beszéljék meg, hogy mi fér bele a kapcsolatba és mi nem! Lehet-e külön bulizni, más lányokkal írogatni, képeket lájkolgatni, stb. Erre nincs szabály, két embernek kell megállapodnia abban, hogy számukra mi az elfogadható vagy mi számít megcsalásnak. 

Ha ön fontos a párjának, tiszteletben fogja tartani a kéréseit. Ha nem figyel azokra, az ön szükségleteire, érdemes átgondolni, hogy rendben van-e ez a kapcsolat.
A "futok utána" helyett sokkal sikeresebb lehet, ha azt látja a párja, hogy ön nem az ő függvénye, hanem jól tudja magát érezni akár önállóan is. A vonzalomhoz, vágyhoz kell egy kis távolság is.


Pillangó (2022.05.18.) Úgy érzem, hogy már nem szeret.

Kedves Pillangó! Mondja el érzéseit a párjának és kérje a segítségét! Beszéljen neki arról, hogy miből érezné a szeretetét! Ajánlom önnek ezt az írásomat is: 12 jel, ami arra utal, hogy a partnered már nem szeret


Fabatka (2022.05.17.) Többször megcsaltam évekkel ezelőtt a párom. Egyenesen azt érzem, hogy belebetegszem a bűntudatba és a szégyenbe. Ő megbocsát, én magamnak nem tudok, úgy érzem, meg fogok őrülni. Egész nap csak bőgök, hogy hogy tehettem ezt. Jobb lenne elhagynom? 

Kedves Kérdező! Nem hiszem, hogy az a megoldás, ha elhagyja a párját. Érdemes lenne egyéni terápiába kezdenie, ahol feltárhatják a hűtlensége okát és feldolgozhatja a történteket, megbocsáthat önmagának.


Vénuszka (2022.05.17.) 31 éves házasok vagyunk. Együtt fogalmazzuk ezt a levelet. Férjem 53 éves, én 50. Férjemnek az a fétise, hogy szereti látni, ha más férfival vagyok. Fiatalabb korunkban megoldható volt, tényleges külső kapcsolatokkal, bár én nem voltam már ekkor sem híve a 3. személynek az ágyban. Nem volt számomra nagy teher, viszont nem találtam benne örömöt. Mára ez a fétise már nem kivitelezhető korunknál fogva sem. Stabil kapcsolatunk mellett sokat beszélünk a kialakult problémáról. Szexuális életünk a fétise miatt nullára redukálódott. Ezen a vágyán kívül más nem tudja izgalomba hozni (sem más hölggyel való szeretkezés, sem pornó közös nézése). Mai napig szeretjük egymást, ezért szeretnénk megoldani a problémát, jó lenne visszatérni az aktív szexuális élethez.

Kedves Kérdezők! Nagyon jó, hogy közös erővel igyekeznek megoldást találni a problémájukra. Ne adják fel, a koruk egyáltalán nem jelent problémát! Meg lehet találni azokat a fórumokat, közösségeket, ahol társat találnak a szexuális életükhöz. Az 50/53 év ma már nem kor! Vannak önöktől idősebb klienseim is, akiknek a megfelelő szexpartner megtalálása egyáltalán nem okoz gondot. Keresgéljenek a neten, meg fogják találni a megfelelő személyt/személyeket!

Másrészt azt javaslom, ne adják fel a kísérletezést! A szexualitás tárháza nagyon bőséges. Próbáljanak ki különféle lehetőségeket! Biztosan találnak még olyat, ami kielégítő lehet a párjának. Fontos, a hozzáállás megváltoztatása. Senkinek sem csak egyféleképpen megy!

A szex nem csak a fiatalok kiváltsága - Fotó: canva.com
A szex nem csak a fiatalok kiváltsága - Fotó: canva.com

Mucus (2022.05.11.) Férjem 42, én 31 éves vagyok, tíz éve vagyunk együtt. Három gyerekünk van. Sosem volt lepedőakrobata a férjem, havi egy alkalommal szeretkeztünk. Aztán az első gyerek után 2-3 havonta, második gyerek után 4-5 havonta és harmadik gyerek után (2019) már csak félévente. Férjem nem szeret erről beszélni, ha szóba jött, akkor ígérgetés ment. Mert például önkielégítést többször is végez. Párszor csináltuk pornóra, de elvileg a merevedéssel nincs baja. Nekem rosszul esik, tudja ő is. Mert nekem nem baj, ha kiveri, de havonta egyszer legalább szeretkezni szeretnék. Ölelés az szokott lenni, de se csók, se tapi, simi. Nem tudom mit csinalhatnék, mert azt mondja, szeret, szép vagyok, nincs neki más, nem lenne ideje sem. Mitől lehet ez? 

Kedves Mucus! A háttérben nagyon sokféle ok állhat. Egy szexuális anamnézis felvétele és andrológiai vizsgálat segíthetné a tisztánlátást. Ahogy írja, már a kapcsolatuk elején is érezhető volt önök között a libidóbeli különbség, ami fokozatosan nőtt. A szexuális problémák megoldásában nagyon sokat segít, ha tudnak beszélni róla. Semleges helyzetben szóba kellene hozni a témát és finoman, de őszintén meg kellene beszélni. Beszélgessenek a vágyról, az önkielégítésről, pornóról, stb. Mondják el egymásnak, hogy melyikőjük mit szeretne!

Van, amikor a férfi a gyermekei anyjára csak anyaként tud tekinteni, nem nőként. Akár ez is állhat a háttérben. Lehet szó teljesítménykényszerről is: a párja tudja, hogy ön többet várna tőle és ez frusztrálja. Persze lehet gyógyszer mellékhatása, stressz következménye, kapcsolati probléma, stb. 

Ha ön megelégedne a havi egy szexszel, próbálják azt betervezni, rendszeressé tenni! Jelöljenek ki egy napot, amikor várhatóan pihentebbek lesznek, készüljenek, hangolódjanak az alkalomra! A tervezett szex ilyen helyzetekben sokszor segít.


Atilla (2022.05.11.) Kedves Linda! Több kapcsolatom volt már, de szűz lánnyal sohasem voltam. Mind komoly kapcsolat volt, csak szerelemből feküdtem le valakivel. És ezen nem szeretnék változtatni. Viszont mindig foglalkoztatott a gondolat, hogy jobb érzés lenne-e, ha elsőnek velem fekszik le egy lány? Valahogy jó érzést jelentene számomra, hogy velem kezdené el élvezni a szexet, nem pedig mással. Jobb érzés az a férfinak? Egyáltalán miben más az első alkalom? Mennyivel jelent többet az első partner a lánynak, mint esetlegesen a többi? 

Kedves Attila! A szexben nem lehet általánosítani. Rengetegféleképpen lehet csinálni és az mind lehet jó, normális, ha mindkét fél beleegyezett és élvezi. Így a szüzesség elvesztéséről sem lehet azt mondani, hogy az mindig ilyen vagy olyan.

Nem vagyok férfi, de azt gondolom, hogy testi, biológiai szinten semmilyen különbség sincs aközt, hogy szűz vagy nem szűz lánnyal fekszik-e le. A szűzhártyát egészen a közelmúltig túlmisztifikálták. Azonban egyre több ismeretünk van a témában. Ez egy nagyon rugalmas "hártya" a hüvelybemenet alsó részén. Ha a szűzhártya szakad, akkor meg is gyógyul. Hormonális hatásokra pedig 25 éves kor körül zsugorodni kezd, szinte el is tűnik. A szüzesség elvesztése, a tévhitekkel ellentétben, nagyon gyakran nem jár vérzéssel. Az esetleges fájdalom sem a szűzhártya szétszakításából adódik, hanem inkább a szorongás és/vagy kellő előjáték hiánya miatti hüvelyszárazságból.

A szüzességnek tulajdonított nagy jelentőség a középkorból ered, amikor a nőket tulajdonként, vagyontárgyként kezelték, ezért érintetlenségüket védeni kellett. (Sokan vesztették életüket azért, mert a nászéjszakán nem bizonyultak szűznek, pedig a fenti leírásból látható, hogy nem feltétlenül van fizikai bizonyítéka a szüzesség elvesztésének.) Gondolom, ön már nem így viszonyul a nőkhöz, egyenrangú társnak tekinti és becsüli őket.

Természetesen ma is vannak (és ez is teljesen normális), akik csak a leendő társukkal szeretnék elveszíteni a szüzességüket, de ott általában mindkét fél őrzi az érintetlenségét. Az elég fura elvárás lenne, ha a partnerétől szüzességet várna, mikor ön már nem az.

Az első szexuális aktus nagyon ritkán sikerül úgy, ahogy a felek szeretnék. Belejátszik az izgalom, esetleg félelem, teljesítménykényszer, az ismeretek, összeszokás, gyakorlat hiánya, stb. Ezért nem feltétlenül olyan nagy élmény, főleg egy nőnek. Ezért nem is várható el, hogy "félistenként" tekintsen arra, aki elvette a szüzességét (persze, tekintheti annak :) ). Persze, ha valaki nagyon szerelmes a párjába, akkor minden megszépül. De általában a nők sokkal inkább becsülik azt a partnert, aki ismeri a női testet, szexualitást, nincs tele tévhitekkel, irreális elvárásokkal, figyel a nő igényeire, az érzelmi előkészítésre, ráhangolódásra, az előjátékra.


Niki (2022.05.10.) Kedves Linda! Észrevettem, hogy a párom néha olyan oldalakra téved a neten, ahol nők ajánlgatják magukat online szexre. Nem tudok róla, hogy ilyesmibe belement volna. De már maga a tudat, hogy ezeket nézi, nekem nem esik jól. Szinte olyan, mintha egy szobában lennének. Nem tudom, hogy beszéljek neki erről. Nekem ez már nem fér bele a párkapcsolatunkba. Egy kis segítség ezzel kapcsolatban nagyon jól jönne. És nem tudom, hogy ha elé állnék ezzel, mennyire lenne jogos a vádaskodásom. Kérem adjon valami tanácsot. 

Kedves Niki! Az első és legfontosabb tanácsom, hogy semmiképp se vádaskodjon! A támadás soha nem viszi előre a kapcsolatot. Vagy visszatámad a párja és veszekedés lesz belőle, vagy visszahúzódik, akkor meg elkezdenek eltávolodni egymástól.

Legyen higgadt, tárgyilagos! Beszéljen a saját érzéseiről, használjon én-kommunikációt! Például így: Amikor... (helyzet, történés leírása), akkor azt érzem/ .... érzem magam. Arra lenne szükségem, hogy ....

Ez egy határhúzási kérdés. Meg kell beszélniük, hogy mi fér bele a kapcsolatba és mi nem. A határokat közösen kell megállapítaniuk. Lehet, hogy a párjának eszébe sem jutott, hogy ezzel megbánthatja önt, fájdalmat okoz. Ezért kell róla beszélniük. Azt is érdemes végiggondolnia, hogy ez miért okoz önnek problémát, mi áll az érzései hátterében!


Bea 07 (2022.05.09.) A párom rendszeresen pornót néz. Nem lenne ezzel baj, csak az bánt, hogy nézi a pornót és utána szexel velem. Nekem ez megalázó. Mondtam már neki, de ő nem így gondolja. Szerinte nem amiatt kíván engem, de én így érzem. Fűt-fát ígért, amit nem tart be ezzel kapcsolatban. Mit mondhatnék még neki? Mert nem érzi igazán, hogy engem ez bánt.

Kedves Bea! Sajnos annál többet, hogy az érzéseiről beszél, nem nagyon tud tenni. Ezek szerint már elmondta, mit szeretne, de a társa nem teljesítette azt. Felhívhatná a figyelmét arra, hogy ami az egyik félnek nem jó, az bizony probléma és foglalkozni kell vele, megoldást kell rá találni.
Beszélgessenek arról, hogy miért néz pornót a párja, mi az, ami igazán izgató számára. Akár ön is beszállhat a filmnézésbe, hátha akkor sikerül megérteni őt, hogy miért is van erre szüksége. Beszélgessenek a vágyaikról, erotikus fantáziáikról! Fordítsanak nagyobb figyelmet az előjátékra! Igyekezzenek megtalálni azt a kompromisszumos megoldást, ami mindkettőjüknek elfogadható.
Rosszul esik, ha a férjemet a pornó hozza izgalomba és nem én - Fotó: canva.com
Rosszul esik, ha a férjemet a pornó hozza izgalomba és nem én - Fotó: canva.com

Anna 11 (2022.05.09.) A férjemmel már 9 éve együtt vagyunk. Kb. másfél éve kapott egy jó lehetőséget, és előléptetést, biztattam és el is vállalta. Nagyon büszke voltam rá. Csak az a baj, hogy ő közben megfeledkezett rólam és szépen lassan elhitette velem, hogy értéktelen vagyok, nem vagyok elég jó, és eléggé fontos sem. Teljes mértékben elhanyagolt, szex téren is. A telefonját állandóan takargatta, túlóra, stb. A telefon takargatás szerintem pornó miatt volt, legalábbis a böngészési előzmények szerint.
Aztán volt egy nő, akivel állítólag semmi nem volt, csak a nő flörtölgetett vele. Üzeneteket írt neki a nő, amit persze kitörölt. Innestől azt mond, amit akar. Vagy igaz vagy sem. Kértem, hogy ne menjen oda, ahol dolgozik, de ennek ellenére a munkára hivatkozva mégis ment és persze ezt is eltitkolta. Totál elbizonytalanodtam benne. Mikor megmondtam neki, hogy tudom, hogy merre járt, persze rosszul esett neki, hogy nem bízok benne, de nem is adott rá okot, hogy ezt másképp gondoljam. Nagyon sokat beszéltünk már erről és mindenről, amit leírtam. Mintha belátta volna, hogy nem éppen volt jó férj, de engem még ez mindig gyötör. Nem tudom csak úgy elengedni, pedig már most tényleg próbálkozik. Mit tegyek, hogy jobban érezzem magam? 

Kedves Anna! Az, amit leír kötődési sérülésről, a biztonság, bizalom, önértékelés megingásáról szól. Nem csoda, ha rosszul érzi magát és nem tud csak úgy továbblépni. Válaszokra, az igazságra lenne szüksége ahhoz, hogy a bizalmát vissza tudja építeni. Ehhez elkerülhetetlen a nyílt, őszinte beszélgetés a történtekről. Nem vádaskodásra, számonkérésre van szükség, hanem a tények és az érzések, szükségletek feltárására.

Sokat segítene önön, ha a párjától bocsánatkérést, megértést és empátiát kaphatna, elismerné, hogy sajnálja, hogy ilyen fájdalmat okozott önnek. A Megbocsátani a megbocsáthatatlant és a Hogyan lehet megbocsátani a hűtlenséget? című írásaimban további segítséget találhat. A férjének pedig a Hogyan kérj jól bocsánatot? című bejegyzést ajánlom.


Elhidegülés (2022.05.09.) 7 éve leszünk idén együtt a párommal, már el is jegyzett és jövőre lenne az esküvőnk. Pár hónapja bejelentette, hogy ő nem tudja, mit érez, mit akar, unalmas neki a kapcsolat és szerinte elhidegültünk egymástól. Többször megbeszéltük, hogy megpróbáljuk helyrehozni, időt kért, de továbbra is én vagyok, aki beletesz mindent a kapcsolatba.
Olyan, mint egy hullámvölgy az életünk, néha rengeteget keres és sokat beszélgetünk, de van olyan nap, hogy szinte semmit. Nem ad magától puszit, nem ölel meg, úgy kell könyörögni érte. Azt mondja, még szeret és nem tud elengedni, de ahogy viselkedik, az nem erről árulkodik.
Többször megbeszéltük a sérelmeinket, én igyekszem változtatni mindazon, ami neki nem tetszett. Viszont ő még mindig távolságtartó és néha azt érzem, közömbös. Intimitás ennek ellenére van, de nem tudom mennyire őszinte. Azt mondja, megváltozott és már nem az az ember, mint régen, most ilyen és adjak neki időt. Mennyi időt adjak neki? Meg fog változni? Helyrehozható még ez a kapcsolat egyáltalán? 

Kedves Kérdező! Az teljesen természetes, hogy 7 év alatt megváltoztak mindketten. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne folytatása a kapcsolatuknak. A kérdés az, hogy mindketten akarják-e?

Sajnos az elhidegülés is gyakran bekövetkezik ennyi idő alatt, ha nem ápoljuk rendszeresen a párkapcsolatot. De ebből a helyzetből is van kiút.

Szerintem nem az a jó sorrend, hogy először döntünk a kapcsolatról, aztán, ha az együttmaradás mellett döntöttünk csinálunk valamit (vagy nem). Én azt szoktam javasolni, hogy  érdemes kitűzni egy határidőt, mondjuk 6 hónapot. Azalatt mindketten mindent megtesznek a kapcsolatért (akár szakember segítségét is igénybe véve, aki célzott módszerekkel tud segíteni). Ha működik, akkor minden rendben, folytatják a kapcsolatot. Ha nem működik, akkor pedig meghozhatják a döntést a szakításról. Fontos, hogy a sikerhez mindkettőjük munkája szükséges. Magától nem fog történni semmi.

A jelenlegi helyzet egyiküknek sem jó. Ha a párja mégis a saját változatához ragaszkodna, időt kér, akkor rövidre kell zárni, meg kell beszélni, hogy mennyi legyen az az idő. 1-2 hónapnál többet nem érdemes várni. Ennyi idő alatt alapos, megfontolt döntést lehet hozni. Az idő kérése sajnos sokszor csak arról szól, hogy nem merjük kimondani a nemet, a szakítást. A mostani állapottól viszont az is jobb, ha nemleges döntés születik, mint a ki tudja meddig tartó bizonytalanság.


Anita 42 (2022.05.09.) Megpróbálom tövidre fogni. Férjem 40 éves, 22 éve vagyunk házasok. 3 lányunk van: 20, 19, 15 évesek. Januárban kiderült, hogy a munkahelyünkön esm (összejött?/sms-ezett? ez nem tudom mi a levélben) egy lánnyal. Mikor ezt megtudtam, nagyon fájt. Elvileg a lánynak csak problémája volt a családjával. Akkor csúnyán összevesztünk. Elment. Azt mondta, neki most magányra van szüksége. Hazajárt a lányokhoz. De mindig össze is vesztünk. 2 hét után hazajött, de látom és érzem, hogy nem olyan a kapcsolatunk, mint előtte. Meg azt mondta, nincs már benne tűz irántam, hogy nem kíván. Nekem ez nagyon fáj, mert én meg nagyon szeretem, de mégis van valami, ami hiányzik. Csókot se ad. Én meg puszilgatom, ölelgetem. Szerintem menne is, maradna is. Nem tudom. Lehet, jobb lenne külön aludni? Meg azt mondja, randizzunk. Voltunk is, mikor nem volt itthon 2 hetet. Az első randin vett nekem rózsát, moziba vitt, nagyon jó volt, jól éreztük magunkat. Hazahozott, ő ment tovább. Megírtam neki, nagyon szépen köszönöm a napot, jól éreztem magam. Visszaírta, neki is jó volt. A második randin meg elvitt Balatonra sétálni. Akkor is jól éreztük magunkat. Akkor mondta, hogy visszajön. A lányok is nagyon örültek neki. Nagyon szeretik az apukájukat. Ők nem is haragszanak rá. Itthon van. Megkérdeztem tőle, randizgassunk-e még, mondta: igen. Én ennek nagyon örülök, mert lehet, nincs veszve semmi. Várom válaszát!

Kedves Anita! Az nem derül ki a leveléből, hogy mire kíváncsi. Arra, hogy van-e még remény? Mivel pontosan nem tudom, mi történt, csak tippelni tudok. Bármit tett is a férje, azt gondolom, hogy ön azt hűtlenségnek érzi. Úgy tűnik, ezt meg tudja neki bocsátani, hiszen szereti. Azt lenne fontos megbeszélni, hogy mi volt a félrelépés oka. Miért volt erre a párjának szüksége? Ha ezt nem tudják, nem is tudnak rajta változtatni.

Fontos a bocsánatkérés és a kompenzálás is. Ezután következhet a kapcsolat helyreállítása, a kötődés megerősítése. Ennek jó módja a randizás, amit elkezdtek. Beszélniük kell a szükségleteikről is, hogy azt kölcsönösen tudják egymás felé teljesíteni. Ajánlom figyelmébe ezt az írásomat, ami szintén sokat segíthet: A megcsalás pszichológiája


Edina (2022.05.06.) 18 éves vagyok, a barátom 27. Már 4 éve vagyunk együtt. Már 5 hónapja egyre jobban kerüli a csókot, szó szerint könyörögnöm kell, hogy adjon. Még intimitás közben sem ad, és azt sem veszi figyelembe, hogy mi jó nekem vagy mi lenne jó, mit akarok. Nem úgy beszél velem, mintha a barátnője lennék. Más nőkkel szebben és jobban beszél és viselkedik, mint velem. Ahányszor megemlítem neki, állandóan kiakad. Azt mondja, hagyjam abba ezt a gyerekes viselkedést. Csak azért, mert én így veszem észre a dolgokat és hogy szokjak le erről. Más nővel írogatott azért, mert kíváncsi volt, hogy még mindig szerelmes-e belé. Elvileg csak hülyítette, azt mondta, de a mai napig észreveszem, hogy ír neki. Mit tegyek, miért lehet ilyen velem?

Kedves Edina! Amit leír, azok az ön érzései. Azt senki nem vonhatja kétségbe, a párja sem. Nincs olyan, hogy rosszul érzi. A partnere érezheti, gondolhatja másképp, de az ön érzéseit akkor sem tagadhatja.

Ha önt zavarja, hogy a párja az exével levelezik, akkor az igenis probléma, beszélniük kellene róla. Akár a más nővel való irogatás, akár az ön igényeinek figyelmen kívül hagyása, akár a csókolózás hiánya utalhat arra, hogy eltávolodtak egymástól, a párjának már nem olyan fontos ez a kapcsolat.

Mondja el neki nyíltan, őszintén az érzéseit, az önt zavaró dolgokat. Ha fontos a partnerének, akkor figyelembe veszi a panaszát, igyekezni fog, hogy változtasson. Ha ez nem történik meg, továbbra is mással is kapcsolatot tart, érdemes elgondolkozni azon, hogy működőképes-e még ez a kapcsolat!

A külföldi munkavégzés nem teszi feltétlenül tönkre a házasságot - Fotó: canva.com
A külföldi munkavégzés nem teszi feltétlenül tönkre a házasságot - Fotó: canva.com

Carina (2022.05.05.) A férjem kimegy külföldre dolgozni. Azért, mert van egy célunk, amit az itteni fizetésből sosem tudnánk megvalósítani. Ő a fejébe vette, hogy megcsinálja. Én nem akarom, hogy menjen. Ultimátumot adtam neki. Ha elmegy, elhagyom. Mire hazajön, nem lesz családja. Figyelmen kívül hagyja amit mondtam, ő akkor is megy. Mert szerinte miattunk megy, hogy meg tudja adni azt, amit egyébként nem tudna. Normális ez, hogy valaki a házasságát is kockáztatja 2000 vagy 3000 euróért? Ha valakinek fontos a családja, szerintem nem kockáztatja meg, hogy elveszítsen. Köszönöm válaszát!

Kedves Carina! Az ultimátumok általában nem segítik a probléma megoldását. Valójában mindketten ugyanazt akarják: tenni a családjukért, házasságukért. Csak ezt másképp gondolják megoldani. Azt írja, a cél közös. Akkor meg kellene hozzá találni azt a megoldást, ami mindkettőjüknek elfogadható!

Nagyon sok férj dolgozik külföldön anélkül, hogy tönkremenne a házassága. Ön mitől fél? Miért gondolja, hogy jobb lenne önnek, ha elhagyná a párját? Miért nem arról beszél neki, hogy önnek mire volna szüksége? 
A levele alapján azt gondolom, hogy önnek fontosabb a pénznél az, hogy együtt legyenek. Beszélgessenek erről! Lehet, hogy módosítanuk kell a céljaikat. Próbáljon odafigyelni a férje érveire is!
Ne ultmátumot adjon, hanem működjenek együtt! Keressék azt a megoldást, ami mindkettőjüknek jó!


Bizalom (2022.05.04.) Kedves Lindák Linda! Az én problémám az lenne, hogy a kisfiam születése után megfeneklett a házasságom, főleg a szexuális élet. Ez rajtam múlik leginkább, mert a szülés (2020.04.) traumatikus élmény volt a számomra. Nem az első eset, hogy hónapokig kimarad a szex. Az első ilyen 2020 őszén volt, akkor a férjem chatelt egy másik nővel, erősen flört szaga volt. Kiderült, mondtam neki, hogy ez nekem nem járja. Elveszett a bizalmam. Folytattuk a kapcsolatot, de lehet, nem adtam elég időt a feldolgozásra. 1 év kellett, mire rendeződött bennem. Most ismét ilyen szexmentes időszakunk volt, és észrevettem, hogy Instagramon bekövette egy "exclusive" tartalmakat gyártó nő (külföldi, több tízezer követő, nem írt neki) oldalát. Mikor rákerdeztem, azt mondta, rá szokta kielégíteni magát (csak sokkal nyersebben fogalmazott) a pornó mellett. Nekem ez iszonyatosan rosszul esett, fájt. Nem megcsalás, de mégis olyan érzésem van, de nem tudom miért. Mikor rákérdeztem, azt mondta, nem érdekelte, hogy én mit fogok ehhez szólni, mert akkor épp haragudott rám... Akkor kért bocsánatot, mikor mondtam neki, hogy jól esett volna és megbántotta az érzéseimet. Mint kiderült, ő nem fog nekem könyörögni, hogy megbocsássak neki, de szerinte még javítható a házasságunk. A történtek óta rendesen rosszul vagyok, ha látom, hogy be van Instára jelentkezve, vagy elvonul félórákra a wc-be (hajlamos függőségekre). Nem tudom, hogy tudnék újra megbízni benne, vagy elhinni, hogy nekünk van még közös jövönk. Félek, hogy újra pofára esem. Ebben kérném a segítségét! Még dolgozom fel ezt az egészet, de csak sírni tudok, ha eszembe jut. Köszönöm!

Kedves Kérdező! Történetében többféle probléma is felmerül, valószínűleg kettős megközelítés lenne célszerű. A  szexuális életük megromlását ön a szülés traumatikus élményével hozza kapcsolatba. Ha ezt még nem sikerült feldolgoznia, érdemes lenne egyéni terápiás segítséget kérni.

A többi nehézség párterápiás támogatást igényelne. A szexuális problémákra nyilván nem a hűtlenség vagy a pornó a megoldás. Azt a kapcsolatban kellene keresni. A mással való csetelés is hűtlenség, ha ön annak tartja. Egyértelműen a kapcsolati határok megsértése. Ez is feldolgozást igényel, vissza kell építeni a bizalmat.
Nem túl jó jel, hogy a férjét nem érdekli, hogy a tetteivel megbántja önt. Természetesen érthető, hogy neki is vannak szükségletei, amit önnel nem tud megélni, ezért önkielégítéshez folyamodik. Az, hogy ez pornónézéssel vagy Instagram tartalmakkal történik, még nem feltétlenül jelent függőséget.

Ha ön is együttműködő és szeretné megmenteni a kapcsolatát, akkor először a kötődésüket kellene megerősíteni. Az eltávolodás, elhidegülés az első gyermek születése után gyakori probléma, természetes, megoldható krízis. Ha a kapcsolatuk javul, a szexuális életük akár magától is rendeződhet. Ha nem, akkor második körben következhet ennek a megoldása.


Valaki 20 (2022.04.29.) Nem foglalkozik velem. Mikor beteg voltam, nem ápolt. Csúnyán beszél velem. Jobban érdeklik őt az anyjáék, mint én, meg a 3 gyermeke. Segíts, hogyan kellene őt megváltoztatni! Köszi!

Kedves Kérdező! Sajnos hiú ábránd, hogy a másikat meg tudnánk változtatni. Ha ő sem érzi jól magát a kapcsolatban, ha együttműködő, akkor tudnak dolgozni a kapcsolatukon. Érdemes lenne ezt szakemberrel együtt megtenni.


Csimpi (2022.04.29.) Elhagyott a kedvesem. Lassan egy hete próbálom betartani, hogy nem zaklatom. Így kedd óta nem is beszéltünk. Szívem megszakad, annyira hiányzik és nagyon szeretem. Mikor aznap találkoztunk, megölelt, megcsókolt, fogta a kezem, s fél óra múlva szakított. Azt mondta, már nem érez úgy, mint amikor találkoztunk. De utána ő is sírt, fájt neki. Aztán hazakísért, közben fogta a kezem, és vigasztalt, puszikat adott a fejemre. Azt mondta, nem csukja be a kaput, de most kicsit maga lenne. Aztán elsétált az otthonom kapujából. Nagyon fájt. Már volt közös ház, meg jövő tervezés, csak néha azt mondta, hogy nem ugyanazt akarjuk, úgy érzi, de én szeretnék nagyon vele közös boldog, hosszú életet együtt. Időt, tudom, mindeképpen adnom kell neki. Csak rettegek, hogy nem fog keresni. Családja szerint maga alatt van, de elfoglalja magát. Ön szerint ez esetleg később menthető lenne? 

Kedves Csimpi! Egy kapcsolat akkor menthető, ha mindketten akarják. Van, hogy egy pár kibékül szakítás után és boldogan élnek, van, hogy nem. Erre nincs recept. 

Ahogyan önök szakítottak, számtalan okot ad önnek a reménykedésre, pedig egyáltalán nem biztos, hogy valóban van mögötte bármi. Sajnos sokan nem tudják, nem merik egyértelműen felvállalni, hogy miért szakítottak. A másikkal szemben ez nem túl tisztességes. Ahogy az sem, amikor nem egyértelműsítenek, "lebegtetik" a másikat, aki természetesen reménykedni kezd, hogy "csak idő kell neki, majd visszajön".
Az, hogy rosszul érzi magát az exe is, szintén nem jelent semmit, annak is fáj a szakítás, aki kezdeményezi.

Persze, az is lehet, hogy csak megijedt a párja az elköteleződéstől, nem tudhatom.

Bármi is a helyzet, érdemes lenne megbeszélni, hogy mi volt a szakítás valós oka. Ez alapján lehet eldönteni, hogy van még remény vagy meg kell kezdeni a kapcsolat elgyászolását. Ez utóbbiban segíthet önnek a Hogyan gyógyítsunk meg egy összetört szívet című könyv.

A szakítás annak is fáj, aki kezdeményezi - Fotó: canva.com
A szakítás annak is fáj, aki kezdeményezi - Fotó: canva.com

:( (2022.04.28.) 17 vagyok és a barátom 16. Én most leszek 18. 7 hónapja járunk és sajnos nem tud kielégíteni és engem ez zavar. Mit tegyek?

Javaslom, olvassa el 6 levéllel lejjebb, az Aminek írt válaszom. Ugyanez vonatkozik önökre is. Javaslom, olvassanak, tanuljanak a szexről mindketten, ami sokat segíthet. Ajánlom a www.yelon.hu  oldalt vagy a Szexből is megárt a kevés című könyvet.


Meli (2022.14.27.) Mit tegyek, hogy a férjem akarjon engem? Már hónapok óta nem volt viszonyunk egymással.

Kedves Meli! Üljön le a férjével beszélgetni! Kérdezze meg, mi az oka annak, hogy ennyire megritkultak az együttléteik. Csak az okot ismerve lehet tenni bármit is. Találgatni, próbálkozni nincs értelme, mert rengeteg energiát befektet, de nem lesz eredménye.


Levendula (2022.04.27.) Kedves Linda! 6 éve vagyunk párommal egy pár. Az a gond, hogy az utóbbi 1-2 hónapban megritkult a szex, jobb esetben 2 hétben 1 van. Ezt ő nehezményezi, szerinte én nem kívánom már őt, ezt szóvá is teszi, ami nekem rosszul esik. Szerinte már nincs köztünk testi kapcsolat, amit én nem így látok. Ugyanúgy ölelem, csókot adok neki, esténként hozzábújok. Szerinte ez kevés. A másik dolog, hogy egyre többet mondja, hogy gyereket szeretne, én viszont egyelőre még nem. Szerinte viszont már kellene gyerek. Próbálom neki elmondani, hogy valami nem oké szerintem a kapcsolatban, de szerinte minden oké, és nem beszél erről. Nem tudom, mit tegyek, hogy beszéljek vele. Ha lenne rendszeresebben szex, lehet, másabb lenne a viselkedése? Én is szeretném, hogy jobb legyen a helyzet, de hogyan, mit tehetek? Válaszát köszönöm!

Kedves Levendula! Amiket leír, szorosan összefüggnek, egy nagy ördögi kört alkotnak. Tulajdonképpen nincs eleje, vége, mert minden mindennel összefügg. Az, hogy ön még nem akar gyereket, önmagában előidézheti azt, hogy kevesebb a szex. Ha kevés a jó szex, az negatívan hat a biztonságos kötődésre, tehát rosszabbnak érzi a kapcsolatot. Ha rosszabbnak érzi a kapcsolatot, kevésbé akar szexelni, kevésbé akar gyereket. És ezzel vissza is ért önmagába a kör.

Azt gondolom, hogy önökre férne egy kis párkapcsolat frissítés, a kötődés megerősítése. Ebben a helyzetben semmiképp sem a gyerekvállalás a megoldás. Javaslom, hogy keressenek fel egy szakembert!


Sziporka (2022.04.27.) 3 hét múlva lesz az esküvőnk és a jövendőbeli anyósommal egyre rosszabb a viszonyom. Az eljegyzés óta minden megváltozott, addig még csak-csak kijöttünk egymással, de azóta egy kedves szava sincs. Az esküvővel kapcsolatban próbáltuk beavatni a részletekbe, de közölte, őt nem érdekli, milyen színű lesz a szalvéta, meg különben is inkább nem kérdez semmit, mert nem akar beleszólni. Ezután a vőlegényem bátyjának panaszkodott, hogy mi kihagyjuk őt mindenből, titkolózunk. Próbáltunk beszélni vele, mondtam, hogy bármikor bármit megkérdezhet, nincs titkunk előtte, erre közölte, hogy ne utasítsam, ne oktassam ki. Rendszeresen azóta is megbántanak (persze, lehet nem szándékosan), mikor próbáltam jelezni, hogy ezek nekem rosszul esnek, akkor egy részét letagadta, a többire pedig azt mondta, hogy hát fogadjam el, mert ő már nem fog megváltozni. A legrosszabb, hogy a vőlegényem senki mellé sem áll oda, ő csak békét szeretne. A családjukban ő a kisebbik gyerek, az anyja egyedül nevelte őket, mert a vőlegényem születése után nem sokkal elhunyt az apja, de aztán kb. 10 év után újra férjhez ment. A legjobban attól félek, hogy ezek a konfliktusok megmaradnak vagy erősödni fognak a jövőben. És megrémít, hogy a házasságunk is rámehet erre. Tudom, hogy itt csak a beletörődés marad, de nagyon elkeserít. Ön szerint mi lehet itt a hosszútávú megoldás? Hogy aránylag normális kapcsolatot tudjuk kialakítani? Köszönöm szépen előre is!

Kedves Kérdező! A beletörődés egyáltalán nem megoldás, hosszú távon káros önre és a kapcsolatára is. Ezt a helyzetet minél hamarabb rendbe kell tenni. Elsősorban a vőlegényével van tisztáznivalója. Alapvető, hogy konfliktus esetén a partnerünknek mellénk kell állnia. Sokan úgy gondolják, hogy ez árulás, hűtlenség a szülővel szemben, de egyáltalán nem az. Az élet rendje az, hogy felnőve leválunk szüleinkről és saját családot alapítunk. Onnantól kezdve ez a család, a "mi" kell, hogy az első legyen. Ezt a párjával is meg kell értetnie.

A leválás különösen nehéz egy olyan helyzetben, amit ön is leírt: legkisebb fiúnak lenni egy megözvegyült anya mellett, ezért nem lesz könnyű dolga.

Általában az anyósok nem direkt akarnak bántani, sokszor nem is tudják, mit okoznak szavaikkal, viselkedésükkel. Ezért a leendő anyósával való komoly beszélgetést sem kerülheti el. Ajánlom önnek Susan Forward: Mérgező anyósok, apósok című könyvét, amiből lépésről lépésre megtanulhatja, hogyan érdemes ezt a beszélgetést lefolytatni. Olvassa el ezt az írásomat is: Tönkreteheti az anyós a házasságot?, ahol részletesebben kifejtem a témát.

Az anyósod sokszor nem tudatosan akar bántani - Fotó: canva.com
Az anyósod sokszor nem tudatosan akar bántani - Fotó: canva.com

Helena (2022.04.27.) Alkalmi párom van, akivel megbeszéltük, hogy csak szexelünk. Első alkalommal csók, szex is volt. Azóta nincs csók és nem is kényeztet... Ő viszont szereti, ha én kényeztetem. Mi az oka????

Kedves Helena! Sajnos nem vagyok gondolatolvasó, nem tudom, mi jár a partnere fejében. Ezt tőle kellene megkérdeznie!

Számomra úgy tűnik kissé összekeverednek önben a szexkapcsolat és az érzelmi kapcsolat jellemzői. Olyan figyelmet, törődést vár el, ami alkalmi kapcsolat esetén többnyire nem jellemző. Akár a kényeztetésre, akár a csókra gondol. Sokaknak a csók mély intimitást fejez ki, nem csókolóznak feltétlenül egy alkalmi kapcsolatban. Ahogy a másik önzőségét se vetheti feltétlenül a szemére. 

Ha ez valóban csak szex, akkor kezelje is úgy. Bár ez nőként egyáltalán nem könnyű. Ha pedig érzelmek támadtak önben, beszéljen erről partnerével!


Minőségi idő (2022.04.26.) 4 éve vagyunk együtt a párommal. Tavaly decemberben költöztünk össze. Sajnos sehogy sem tudom megértetni vele, hogy nekem mennyit jelent a minőségi, kettesben töltött idő/randi. Ha programozunk is, akkor azt másokkal tesszük. Más párokkal vagy csoportosan. Már többször elmagyaráztam neki, hogy nekem mire van igényem, de folyamatosan csak egyet hajt, hogy velem van így is minden nap, mert együtt lakunk. Hogy értethetném meg vele, hogy az nem ugyanaz, ha otthon ülünk a tv előtt, mintha elmennénk bármit is csinálni, amit a többiekkel szívesen végez? Sajnos úgy érzem, már nem szeret velem kettesbe időt tölteni.

Kedves Kérdező! Amit leír, tipikusan a szeretetnyelv kérdése. Számtalanszor írtam már erről a témáról. Például: Gary Chapman az öt szeretetnyelvről DebrecenbenPárkapcsolati cikkekSzeretetnyelv teszt. Javaslom, mutassa meg ezeket az írásokat a párjának is, vagy olvassák el Gary Chapman könyvét közösen! Talán ebből megérti, hogy miről van szó, önnek mire van szüksége.

Ha mégsem, érdemes megpróbálkozni a párterápiával, hogy kiderüljön, tényleg nem fontos-e számára az ön szeretetigényeinek kielégítése.


Ami (2022.04.25.) 17 éves vagyok. 3 éve együtt vagyok a 43 éves párommal, van egy kétéves fiunk. Van előjáték, élvezem is a párommal, de nem tudok elélvezni. 

Kedves Kérdező! Az orgazmusproblémák hátterében, főleg fiatalkorban, gyakran az ismeretek hiánya vagy hiedelmek, tévhitek állnak. A nő sokszor maga sem ismeri a testét, azt, hogy mi és hogyan esik neki jól. Önmagának tud örömet szerezni? Maszturbáció során eléri az orgazmust? Ha még nem próbálta, kezdje ezzel! Csak akkor tudja a partnere felé közvetíteni az igényeit, ha tudja, hogy mire van szüksége.

Ajánlom figyelmébe Emily Nagoski: Úgy, ahogy vagy című könyvét, amiből mindent megtudhat a női szexualitásról.

Természetesen a fentieken kívül állhat a háttérben biológiai ok (ezt nőgyógyász tudja kizárni), párkapcsolati ok, negatív testkép, kulturális hiedelmek és kisebbrendűségi érzések is. 

Ha végigolvasta a könyvet és alkalmazta az abból tanultakat, valamint ha maszturbáció során sem tud orgazmust elérni, akkor érdemes szakemberhez fordulni.


P (2022.04.24.) Kedves Linda! A párom és én 10 hónapja alkotunk egy párt. Alapjáraton megvan köztünk az összhang. A kapcsolat elején én letisztáztam vele, hogy én nem nézek pornót, és kértem, hogy ő se tegye, mert negatívan befolyásolja az önbizalmam, és természetesen a tudat, hogy más nőt nézne, rettentően frusztrálna. Ő ezt 10 hónapja megértette. Viszont sajnos az elmúlt 5-6 hónap folyamán körülbelül 5-6 alkalommal bukott le azzal, hogy vagy pornó videót/képet nézett, olyan cikkeket vagy instagramon lévő nőket nézegetett, akik hiányos öltözékben voltak. A szexuális életünkre "nincs ráhatással", bátran állíthatom, hogy a hét minden napján együtt vagyunk és van, amikor napi 2-3x alkalom is belefér. Akárhogy könyörgök neki, hogy ne tegye, mert ezek a dolgok megölnek bennem mindig valamit, ő megígéri és utána újra bekövetkezik. Jelenleg is egy ilyen helyzet derült ki ma. Együtt lakunk, és ő egy szabad 5 percében is pornográf képeket nézett. Ma megmondtam neki, hogy el fogom hagyni, mert én ezt nem tudom idegileg kezelni. Sírt és könyörgött, hogy adjak neki esélyt, megváltozik, tudja, hogy a függőség jelei benne vannak, mert nem tud logikus magyarázattal szolgálni, hogy miért teszi ezt, ha ki van elégítve általam. Velem tervezné a jövőjét, és ahogy ő fogalmazott: "Nem tudom, miért teszem, nincs rá logikus válasz". Rettenetesen rosszul érzem magam emiatt, mert olyan érzésem van, mintha nem lennék neki elég, közben meg tudom, hogy szeret. Nála ezek tényleg a függőség jelei? Hogyan lehet kikezelni valakit a pornófüggőségből? Nem akarom, hogy a kapcsolat rovására menjen, de én ezt nem fogom tudni csinálni. 

Kedves Kérdező! Megértem, hogy zavarja, hogy a partnere pornót néz. Főleg, hogy ezt annak ellenére teszi, hogy ígéretet tett önnek.

Önmagában a mértékkel nézett pornó nem káros, sőt több előnye is lehet. Amit azonban leír, valóban okot ad némi gyanakvásra, hogy függőségről lehet szó. A pornófüggőség főbb jelei: a film/kép nézés kitüntetett szerepet tölt be a személy életében, akár programokat is képes lemondani miatta. Egyre erősebb, extrémebb ingerekre van szüksége a kielégüléshez. Stressz, feszültség és konfliktusoldásra használja. Nem tudja leállítani, abbahagyni, ha nem csinálhatja, erős diszkomfortérzést él át. A napja jelentős részét ezzel tölti, akár más tevékenységek rovására is. A filmnézés akadályozza a normális életvitelt. A függő akkor sem tud leállni, ha emiatt elveszítheti a párját vagy a munkáját. Ajánlom figyelmébe ezt az írásomat is: A pornófüggőségről

Bár a pornónézés negatív hatásai úgy tűnik, még nem jelentek meg a kapcsolatukban, de ha úgy gondolják, hogy partnere pornóhasználata megüti a függőség szintjét, érdemes olyan szakembert felkeresni, aki kimondottan függőségekkel foglalkozik.

Önnek pedig azt javaslom, hogy fordítson némi időt az önértékelésének, önbizalmának fejlesztésére, mert ez minden kapcsolatában gondot jelenthet.

A pornónézés nem feltétlenül jelent függőséget - Fotó: canva.com
A pornónézés nem feltétlenül jelent függőséget - Fotó: canva.com

Tehetetlenség (2022.04.22.) 8 hónapja vagyok együtt a párommal. 4 hónap után eldöntöttük, hogy összeházasodunk, mert úgy érezzük, szeretjük egymást, s ugyanazt akarjuk az élettől, ugyanazok a céljaink. Eddig még senki nem akarta ugyanazt, amit én, senki nem tervezett velem közösen, de van egy problémánk: teljesen más a szeretetnyelvünk. Már az első 2 hónap után tudtam, hogy nem passzolunk szexuálisan. Ő egyáltalán nem kívánja velem a szexet, de még a vágyát sem mutatja ki. Én az előző két évben fedeztem fel a szexualitásomat újra, s szükségem van a testi érintésre, de Ő nem mutatja ki az érdeklődését irántam, ezért sokszor érzem úgy, hogy "éhezek", ami valójában nem a szex iránti éhség, hanem az egyéb érintések iránti éhség. Az én szeretetnyelvem az érintés, ha nem kapom meg, úgy érzem, hogy nem is szeretnek, pedig mondja elég gyakran, rengeteg apróságot megcsinál a ház körül is, segít ahol tud, de nekem ez nem elég. Átlag 3 hetente kiborulok, s óriásit veszekszünk emiatt. Próbálom rávenni, hogy kezeljük a problémát, mert lehet, hogy alacsony a tesztoszteronszintje, s ezért nem kíván engem, de lehet, hogy lelki probléma áll a háttérben, amit nem tudok kihozni belőle, terápiára meg nem akar járni. Beszélni nem beszél az érzéseiről, én igen. Szerintem a kommunikáció fontos, de ha egyoldalú, akkor nem sokat ér. Szeptemberben lenne az esküvőnk, de nem tudom, meddig folytatódhat ez így. Én azért hisztizek, mert nem akarja/tudja megadni nekem, amit szeretnék, s nem is próbálja. Ő meg nem érti, hogy miért kérek többet, mint amit adni tud. Nem tudom mit tegyek.

Kedves Kérdező! Valóban nagyon nehéz helyzetben van. Nagyon jól látja, hogy itt nem csak a szexről, vagy nem elsősorban arról van szó. Tudja, hogy szereti a párja, de nem érzi. 
Nagyon gyakran látom a férfiak oldaláról, hogy megfordítják a szeretetnyelv elméletet: nem akarják a másik szeretetnyelvét használni, hanem azt várják el, hogy a partnerük értse az övéket. De ez így sajnos nem működik. Ha tényleg szereti önt, fontos neki, akkor bizony el kell kezdenie az ön szeretetnyelvének használatát. Ez nem könnyű feladat, de mindenki képes rá, az ön partnere is.

A kommunikációban nagyon fontos, hogy tudjanak egymással érzelmekről, intim témákról beszélni. Ha ez nem megy, nem fognak igazán közel kerülni egymáshoz. Ha a jelenlegi helyzet nem változik, a házasságuk inkább egy jó barátság, partneri együttműködés lesz, mint párkapcsolat.
A "szeretve lenni" érzés azonban alapvető szükségletünk. Ha ezt a párkapcsolatban nem kapjuk meg, akkor máshonnan fogjuk "beszerezni". Amennyiben a tisztességérzete ezt megakadályozza, akkor viszont saját magát emészti el, könnyen betegségekben jelenhet meg a probléma.

Fontosak a közös célok, az azonos érdeklődés, de a szenvedély és szex is a boldog párkapcsolat része. A szex erősíti a kötődést. A szex hiánya vagy ritkasága csak akkor nem probléma, ha mindkét félnek ez jó és elfogadható. De önöknél nem ez a helyzet.

Azt gondolom, hogy ha tényleg házasodni akarnak, akkor előtte mindenképpen rendezni kell a helyzetet. Érdemes szakember segítségét kérni, hátha neki sikerül megnyitnia a párját. Ha partnere semmilyen szinten nem együttműködő, akkor nem biztos, hogy ő a megfelelő társ az ön számára.


Margaret (2022.04.20.) Szétmentünk a párommal az én hibám miatt, de szeretném őt visszakapni. De ír, jeleket ad, még ha nem is vagyunk együtt.

Kedves Margaret! Javaslom, üljön le beszélgetni az exével! Nyíltan, őszintén. Minden hibát meg lehet bocsátani, ha szeretik egymást. Tisztázzák a helyzetet és azt, hogy mit akarnak!


Andor (2022.04.20.) Kedves Linda! Párommal 6 hónapja alkotunk egy párt. Neki 2 kapcsolata volt, nekem viszont ő az első. Kb. 3 hete nagyon zavarni kezdett, hogy az első aktusa nem velem volt. Zavar, hogy mással élte át az elsőt. Úgy érzem, így másé is. Félek, hogy ők jobban ki tudták elégíteni, ami párom elmondása szerint nem igaz. Plusz nekem amúgy is teljesítménykényszerem van. Szerinte én sokkal figyelmesebb vagyok. Illetve rosszul esik, hogy párom első kapcsolata elején fájt neki, és nem én voltam az a személy, aki megpróbálta a lehető legszebbé tenni. Nem értem azt a 2 személyt, miért kellett nekik párom, mikor a férfi részéről megcsalással végződött. Párom teljesen feldolgozta ezt, őszintén szeret, én is őt. Hogyan tudnám ezt feldolgozni? 

Kedves Andor! Amit leír, önbizalomhiányra, önértékelési problémára utal. Ne hasonlítgassa magát párja exeihez! A féltékenység egy aktuálisan jelenlévő harmadik félre is felesleges érzés, hiszen nem lehet vele megakadályozni semmit. Egy volt kapcsolatra féltékenykedni még hiábavalóbb. Az már a múlt, megtörtént. Feldolgoznivalója a barátnőjének volt a korábbi kapcsolataiban, nem önnek. Az, hogy két ember között mi történik, az az ő dolguk, egy kívülálló nem feltétlenül tudja megérteni. Biztosan nem úgy indult a kapcsolatuk, hogy a férfi meg fogja csalni az ön jelenlegi barátnőjét. De önnek ezzel nem kell foglalkoznia, nem tartozik a kapcsolatukhoz.

Az "úgy érzem, így másé is" gondolat erősen birtokló - ezzel vigyázzon, a társa nem az ön "tulajdona", független önálló személy, ahogy ön is, még akkor is, ha kapcsolatban élnek.

A szüzesség elvesztése többnyire a kamaszkor, fiatal felnőttkor idején történik. Ezért minél idősebbé válik valaki, annál kisebb az esélye annak, hogy a partnere szűz legyen. De ez nem is feltétele a boldog párkapcsolatnak. Teljesen természetes, hogy mindenkinek van "előélete". 

Az első szex ritkán pozitív élmény, még akkor is, ha odafigyelnek a társak egymásra. Egyszerűen a tapasztalatlanság, az összhang hiánya az oka. A fájdalomérzés nem feltétlenül a partner hibája. Azt gondolom, hogy jó az, ha vannak szexuális tapasztalatai az embernek, nem egyetlen partnerrel tapasztalja meg a szexualitást egész életében. Fontos a folyamatos ismeretszerzés is. Ajánlom például A szexből is megárt a kevés című könyvet.

Javaslom, elsősorban az önbizalma, önértékelése megerősítésére helyezze a hangsúlyt. Ez a teljesítménykényszere és a féltékenysége legyőzésében is segíthet.
Igyekezzen a jelenben maradni, ne a múlton rágódni! Ehhez jó eszköz lehet a mindfulness (tudatos jelenlét) elsajátítása.


Valaki8 (2022.04.19.) Mit tegyek, ha újra beszélni szeretnék az exemmel, viszont már elengedtem úgy, hogy megbeszéltem vele a dolgot. Viszont valami csak egyre inkább húz afelé, hogy újra beszéljek vele?

Kedves Kérdező! A szakítás akkor sem könnyű, ha ön volt a kezdeményező. A lezárás egy beszélgetésnél hosszabb ideig tart. Az csak a fizikai szakítás volt, meg kell történnie a lelki leválásnak is. Ez bizony eltart egy ideig. Az is megtörténhet, hogy ilyenkor elkezdi bagatellizálni a rossz dolgokat és arra emlékszik vissza, hogy mennyi jó dolog volt a kapcsolatában. Így kétségbe vonja, hogy jól döntött-e. 

Bármennyire nehéznek is tűnik, azt javaslom, ne vegye fel újra a kapcsolatot az exével, mert az még nehezebbé teszi a továbblépést.

A szakításnak nemcsak fizikai, hanem lelki szinten is meg kell történnie - Fotó: canva.com
A szakításnak nemcsak fizikai, hanem lelki szinten is meg kell történnie - Fotó: canva.com

Sisa (2022.04.14.) Nem vagyunk régóta együtt a párommal. 1-2 hónapja mindenhová magával viszi a telefonját, ha két percre megy ki, akkor is. Nem hagyott nyugodni, mert ha rákérdeztem, nem kaptam semmi választ, ezért belenéztem a telefonjába. Eleinte csak nézegette a nőket, ha valahol voltunk, de most már más nőkről vannak képei a telefonjában, más nők fenekét fényképezi buliban, hiába vagyok ott én is. Nem tudom mit gondoljak, nem vagyok neki elég jó? Ha más nőket fényképez, nézeget akkor miért van velem? Miért van erre szüksége?

Kedves Sisa! Ahogy mondani szokták, a hiba nem az ön készülékében van. Nem önnel van gond, nem az a probléma, hogy nem elég jó a párjának.

Ez tipikus határhúzási probléma (többek között). Feltétlenül beszéljen a párjával, mondja el neki, hogy mennyire zavarja, ha más nőket nézeget, fényképezget. Beszéljen az érzéseiről! (Amikor más nők fenekét fényképezed mellettem, akkor .... érzem magam / akkor olyan nekem, mintha ....) Mondja el azt is, hogy mit szeretne! Jó esetben megérti és elfogadja a partnere az ön érzéseit és változtat. De gyanítom, erre kicsi az esély.

Kérdezze meg tőle, hogy miért van erre szüksége, hátha meg tudja fogalmazni! Azonban úgy sejtem, hogy nem lesz változás a viselkedésében. Egyéni terápia tudná megoldani a társa problémáját, amit viszont magától nem hiszem, hogy akarna. Valószínűleg számára ez a viselkedés ugyanis egyáltalán nem jelent problémát, akkor pedig miért akarna rajta változtatni?


Lilla (2022.04.13.) Szakítani szeretnék a barátommal, de nem akarom összetörni a szívét.

Kedves Lilla! Gondolom, az lenne a kérdés, hogy hogyan szakítson úgy, hogy ne törje össze a párja szívét. Sajnos erre nem igazán tudok önnek tippet adni. Ha a barátja még szereti, mindenképp fájni fog neki a szakítás. Ezt nem lehet megspórolni.  Amit tehet, hogy választ ad neki a "miért" kérdésre és őszinte lesz hozzá. Semmiképpen se legyen támadó (Te ilyen vagy..., olyan vagy...), inkább a saját érzéseiről beszéljen.


D. Sára (2022.04.05.) Idén lesz 4 éve, hogy együtt vagyunk. Én idén leszek 25 éves. Az a probléma, hogy már jó 2 hónapja valamiért nem kívánom a szexuális együttlétet. Nem szedek semmilyen gyógyszert vagy étrendkiegészítőt, arról sem tudok, hogy lenne bármilyen betegségem. Nem tudom mitévő legyek, nagyon zavar, hogy nem kívánom az együttléteket. Szeretem őt, mitévő legyek? 

Kedves Sára! A vágy hiánya az egyik leggyakrabban megjelenő szexuális probléma. Beszélt már erről a párjával? Rengeteg szexuális probléma ugyanis már csupán attól megoldódik, ha tudunk nyíltan, őszintén beszélni a szexuális életünkről.  

A vágy nagysága/mértéke életünk során folyamatosan hullámzik. Hiányának hátterében sokféle ok állhat. Lehet például testi betegség, gyógyszerek, drog, pszichés problémák (mondjuk depresszió). Ezek közül néhányat ön is kizárt. 

Állhatnak a háttérben kapcsolati problémák is, pl. ha valaki nem érzi biztonságban magát a társa mellett, átélt valamilyen kötődési sérülést, csökken az intimitás vagy gyakoriak a konfliktusok. A nem túl sikeres aktusok is vezethetnek a vágy csökkenéséhez.

De akár olyan egyszerű magyarázat is állhat a háttérben, hogy megnőtt a stressz szintje vagy sok a munkája, ezért fáradtabb, mint korábban. Egy nehéz nap után nem könnyű estére szexistennővé válni.

A női vágyzavar hátterében nagyon gyakran önértékelési problémák vannak. Esetleg nem érzi magát elég vonzónak?

Azt is érdemes tudnia, hogy ahhoz, hogy egy nő vágyat érezzen, először izgalomba kell kerülnie. A női vágy mindig reakció. Éppen ezért olyankor is meg lehetne próbálni a szexet, amikor nem érez vágyat, mert az sokszor menet közben mégis kialakul. Fontos viszont hangsúlyt fektetni a ráhangolódásra, az előjátékra. 

A megszokás is negatívan hat a vágyra, ezért figyelni kell a szenvedély, az izgalom fenntartására a párkapcsolatban. Mennyire szokott fantáziálni? Megosztja azokat a párjával?

Történt esetleg valami két hónapja, amihez kapcsolni tudná a vágy csökkenését?

Remélem, a sok kérdésfelvetés előbbre viszi a megoldásban, rájön, hogy mi állhat a problémája hátterében. Ha tudjuk az okot, akkor nyilvánvalóvá válik a szükséges cselekvés is. Ha mégsem boldogulna, keressen személyes tanácsadásra!


Virilanda (2022.03.31.) Üdvözlöm. 3 éve vagyunk együtt a párommal. 2 éve házasok vagyunk és van egy 18 hónapos kislányunk. Nagyon sok a vita, a hazaköltözés. Az utóbbi vitánál (hozzáteszem apróságok miatt lett hatalmas veszekedés), a párom azt mondta, váljunk el, már nem érzi azt, nem szeret, nem is hiányoztam neki 1 hét alatt. Viszont előtte imádott, szeretett. Én nem akartam ezt hagyni, megbeszéltük, hogy leülünk megbeszélni, hogy legyünk önmagunk a házasságban, mert szerinte ő magát adja. Tudom, hogy változnom kell, sok mindenért piszkálom. Az lenne a kérdésem, hogy a szeretetet vissza lehet hozni egy kapcsolatba? Én nagyon szeretném, hogy újra a régi legyen.

Kedves Virilanda! Ha volt hosszabb jó időszak a kapcsolatukban, azt vissza lehet hozni. Feltéve, hogy mindketten akarják és tesznek is érte.

Szerintem a jó sorrend az, hogy először megpróbálják megmenteni a házasságot. Kijelölnek egy határidőt, mondjuk fél évet, és addig mindent megtesznek a kapcsolatért. Ha sikerül, akkor boldogan élhetnek tovább, ha nem, még mindig el lehet válni.

Valószínűleg érdemes lenne segítséget kérniük, mert szakember támogatásával sokkal gyorsabban tudnak haladni és könnyebben érnek el sikert.

A szerelem visszahozható a párkapcsolatba, ha mindketten akarják - Fotó: canva.com
A szerelem visszahozható a párkapcsolatba, ha mindketten akarják - Fotó: canva.com

Gréta (2022.03.28.) 7 éves kislányom szavaiból, és reakcióiból arra következtetek, hogy apás hétvégén valahogy végignézhette, ahogy apa és a barátnője együtt voltak! Állandóan azt mondja, hogy kérdezz anya, kérdezz, elmondok mindent! Hogyan kérdezzem ezt meg? 

Kedves Édesanya! A gyerekkel való kommunikáció alapja az őszinteség és az ő szintjén való beszéd. Az, hogy mit mondjon, mit kérdezzen, nagyban függ attól is, hogy mit tud a 7 éves kislánya a szexről, beszélgettek-e már ilyesmiről. Ne aggódja túl, kérdezzen nyugodtan és finoman! Egyszerűen megkérdezheti, hogy "Mit szeretnél, hogy kérdezzek? Mit szeretnél elmondani? Történt valami, ami zavar? Láttál valami furcsát/olyat, amit nem értesz apánál?" A kicsi válaszai mindig lehetőséget adnak az újabb kérdés feltételére, úgy, mintha egy finom láncot fűzne fel. Valószínűleg rengeteg kérdése van a lányának is, illetve szeretné magából kibeszélni a feszültségkeltő történéseket. Szüksége lesz az ön egyszerű, érthető magyarázatára is arról, hogy mi történt. Ha még nem beszélgettek ilyesmiről, eljött az ideje a szexről, szerelemről való felvilágosításnak is - egy hétéves szintjén. 


Fiatal házasok (2022.03.26.) Kedves Szakértő! Férjemmel 4 éve vagyunk együtt, 1,5 éve házasok vagyunk, gyerekünk még nincs. Szeretem őt és tudom, hogy ő is engem. Ennek ellenére sajnos a szex nem működik. A kapcsolatunk elején még nagyon kívántam (őt is és a szexet is), de sajnos nem gyakran sikerült kielégítenie engem, és már eljutottunk arra a pontra, hogy alig szexelünk (havi 1-2 alkalom). Eleinte sokszor rástresszelt és emiatt nem tudott teljesíteni. Ezen beszélgetéssel próbáltunk javítani. Türelmes voltam, de bevallom volt, hogy kimutattam a csalódottságomat. Ezek után a mindennapos élettel járó viták sem segítettek. Pláne, mert én ugyan elmondom neki, hogy mi a problémám, de ő nem mond rá semmit sem akkor (majd csak talán másnap) és emiatt még rosszabbul érzem magam, hogy én állandóan csak vitázok. Azt vallom, hogy jobb kiadni magamból, ami nem tetszik, vagy rosszul esik, mint fortyogni rajta és hagyni, hogy gyűljön bennem. Az mondjuk igaz, hogy sokszor semmiségen húzom fel magam, ezen próbálok dolgozni és változtatni, mert ettől sokkal jobbat érdemelne.
Valahogy azt érzem, nem olyan szerető az ágyban, amilyenre vágyom és amit elképzeltem. Erről már beszéltünk is, és látom, hogy próbál változtatni, de nem igazán tudja megadni, amire vágyom. Talán pont azért, mert érzem rajta, hogy neki ez nem ösztönös viselkedés. Úgy hiszem, nem vágyom sokra, csak egy szenvedélyes szeretőt szeretnék, aki kimutatja az ágyban, hogy él-hal értem, és nem tud betelni velem. Azt érzem, hogy kíván, épp csak a szenvedély hiányzik. Talán nem a megfelelő módon magyaráztam ezt neki és nem értett meg igazán. Igyekszem többször rávenni magam a szexre, de mivel nem kívánom, nem esik jól, emiatt aztán még kevésbé kívánom legközelebb az egész szituációt. Kicsit azt érzem, hogy bekerültünk egy ördögi körbe és fogalmunk nincs, hogyan léphetnénk ki belőle. Annyi biztos, hogy szeretjük egymást és szeretnénk megoldani, de rettentően félek, hogy olyan házasságban kell leéljük az életünket, ami nem hoz kielégülést igazán egyikünknek sem. Nem tudom, mit tehetnénk még, hogy javuljon a helyzetünk. Ön mit tanácsol? Tudunk ezen javítani egyáltalán? Hogyan kellene beszéljünk a problémáról, hogy az előre vigyen minket és ne csak megint a teljesítmény romoljon a stressz miatt? 

Kedves fiatal házasok! A végéről kezdeném a választ: beszélgessenek sokat a szexről! De ezt ne az ágyban, szex előtt/után tegyék! Fontosak a nyugodt, biztonságos körülmények. Használjanak én-kommunikációt: kinek mi esne jól, mire volna szüksége, mire vágyik, miről fantáziál. A szexuális fantáziák megosztása a szenvedélyt is fokozhatja. Ne "te"-vel kezdődjenek a mondatok, mert azt a másik támadásnak, vádaskodásnak érezheti! Beszéljen arról is a férjének, hogy hogyan tudja önt kielégíteni!

A weboldalamon sok szex témájú írást találnak, amelyek segíthetnek.


De alapvetően nem a szexszel kellene kezdeni a problémamegoldást. Először a kapcsolatukat kellene elmélyíteni, a kötődést erősíteni, az intimitást fokozni.
Van énidejük, külön töltött időszakaik vagy túlzottan egymásra vannak "cuppanva"? Akivel ugyanis állandóan együtt van az ember, arra nagyon nehéz vágyni! 
Szervezzenek izgalmas programokat! Ezek is segíthetnek a szenvedély fokozódásában.

Tanulják meg a konfliktuskezelést! Egyáltalán nem baj, hogy kimondja a problémáit, hiszen ez azt jelzi, hogy fontos önnek a kapcsolat, ezért szeretné fejleszteni. Sokan megijednek a veszekedéstől, azt hiszik, hogy az nagy bajt jelez. Pedig nem - ezt a társának is meg kell értenie. Nagyon fontos azonban, hogy tisztelettel bánjanak egymással vita közben.

Az apróságokból nem érdemes veszekedést csinálni! Mindig mérlegeljen, hogy megéri-e az a dolog, hogy vita/veszekedés legyen belőle!

Valóban belekerültek egy ördögi körbe: ha nem mindig jut el az orgazmusig, lehet, hogy türelmetlenebb, feszültebb a párjával, amit ő is megérez, ő is feszült lesz, felerősödik benne a teljesítménykényszer, ami miatt még rosszabbul fog teljesíteni, ön pedig még elégedetlenebb lesz.
Az önökéhez hasonló problémáknál nagyon fontos a türelem és az elfogadás. Mindenképp szükség van az ön pozitív hozzáállására ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet.


Olvassanak a szexről (ismeretterjesztő és szórakoztató irodalmat is), nézzenek erotikus filmeket, mértékkel akár etikus pornót is, nézzenek szét erotikus webshopokban vagy akár térjenek be egy szexshopba!
Ismerkedjenek meg alaposan egymás testével!
Néhány könyv és film, amit ajánlok:
Esther Perel: Szeretkezés fogságban
Hevesi Krisztina: Szex a psziché labirintusában
Paul Joannides: A nemi örömszerzés enciklopédiája (nem kapható, de talán könyvtárból megszerezhető)
Emily Nagoski: Úgy, ahogy vagy - Az önfeledt szexualitás pszichológiája
A gyönyör alapelvei - Netflixes sorozat

Érdemes végiggondolni, hogy a kapcsolatuk elején mennyire volt szenvedélyes a párja? Nem lehet, hogy olyat vár tőle, ami egyébként sem jellemző rá?

Ha egyedül nem boldogulnak, keressenek meg személyesen!


Zsuzsi 2022 (2022.03.26.) Három évet voltam a párommal, abból kettő és fél év úgy ment el, hogy havonta egyszer volt szex. Sokszor megsértődött, akkor két hétig nem beszéltünk, majd megint kibékültünk, és így folytatódott, mint a mókuskerék. Én ezt meguntam és lezártam. Ő nem vett komolyan mindaddig, míg a volt barátommal meg nem látott. Aznaptól, mint akit kicseréltek, teljesen megfordult, úgy viselkedett, mint ahogy megismerkedésünktől kellett volna. Én viszont már nem tudtam vele úgy viselkedni mint nő.  Két és fél évem ráment egy semmire, nem voltam neki elég jó. Valószínűleg az elején ez bennem maradt és nem is hiszek ebben, hogy valaki ezek után szerelmes legyen. Nem értem, mi volt a baj ... 

Kedves Zsuzsi! Sajnálom, hogy véget ért a kapcsolata. Sajnos vannak, akik amikor még mellettük van a társuk, természetesnek veszik, nem tesznek semmit a kapcsolatért. Aztán mikor kiderül, hogy elveszíthetik a másikat (amikor önt mással látta a párja), hirtelen észbe kapnak és elkezdik csinálni azt, amit a kapcsolat első percétől kellett volna.

Se ez a viselkedés, se a szeretetmegvonással való büntetés nem igazán érett hozzáállás. Mindez nem jelenti azt, hogy az exe ne szerethetné önt. Kevesen tudják azt, hogy hogyan kell egy kapcsolatot működtetni, lehet, hogy nála is ez volt a probléma. Igyekezett vele megbeszélni a problémáikat? Ha igen, és mindezek ellenére nem történt semmi, akkor valóban nincs más választás, mint a szakítás.


Szürke 52 (2022.03.22.) 9 éve vagyok a párommal. Mindketten elváltunk. Nagyon jól működött minden köztünk. Ez ideig. A baj az, hogy már 3 hónapja nem kívánom a szexet. Ő nyitna felém és elutasítom. Pedig gyönyörű nő. Nekem sincs senkim. Kiéghettem. Nem csókolózom vele. Nagyon kezdem sajnálni. Lehet, hogy elengedem. Mit tegyek? Valahol szeretem.

Kedves Kérdező! Valahol szereti? Az milyen? Vagy szereti a társát vagy nem. Lehet, hogy ez a baj? Kiszeretett belőle? Mi történt 3 hónapja?

Ha eddig jól működtek a dolgok, azt gondolom, nem az a megoldás, hogy elengedi a partnerét. Inkább a probléma okát kellene megtalálni. Miért nem kívánja a szexet? Sok a stressz, a munka? Megszűnt a szenvedély? Legyen magához őszinte, hiszen ön tudja a kérdéseket megválaszolni!

Olvassa el Esther Perel: Szeretkezés fogságban című könyvét! Ha ez sem segít, ajánlom a személyes segítségkérést (persze, ha egyáltalán meg akarja menteni a kapcsolatát)!

Ha nem érzelmi okok állnak a háttérben, érdemes lehet a tesztoszteron szintjét is megnézetni!

A férfi nemi vágyának csökkenése mögött sokféle ok állhat - Fotó: canva.com
A férfi nemi vágyának csökkenése mögött sokféle ok állhat - Fotó: canva.com

Patri (2022.03.19.) Kedves Patri, mi a kérdése?


Vivien (2022.03.19.) A párommal külön mentünk, már másodjára és mindig ugyanahhoz a nőhöz megy vissza. Amíg ő és én együtt voltunk, nagyon keveset szexeltünk. Azt mondta, a viták miatt. Aztán azt, hogy mert nem kívanja, aztán azt, hogy nincs igénye rá. A nővel működik neki a szex, velem nem, és engem hibáztat. Nekem nem tetszik, hogy ő mással szexel, nálam pedig csődöt mondott majdnem mindig. Ráfogta, hogy pornót néz, azért nem. A nőhöz van kedve és mindig jár hozzá. Én vagyok a szemében a hibás és a nem megértő személy, hogy neki szexuális problémái vannak velem. Pedig az önbizalmát is megnöveltem, az előző kapcsolatában tönkrement. Ha elutasított, sosem szóltam, ha nem nyúlt hozzám hetekig, abba is beletörődtem, és most mégis egy másik nővel működik a szex neki, és engem okol ezért is, hogy nem vagyok megértő vele. Szeretnék választ kapni, mert én úgy gondolom, nem működik a kémia, ez az oka, amiért nálam lankadt és kedvtelen.

Kedves Vivien! A szex általában tünet és nem ok. Ha valami nincs rendben a kapcsolatban, akkor gyakran a szex sem működik. Lehet ez a kémia/vonzalom hiánya, kommunikációs problémák, elhidegülés és sok minden más. Ezt ennyiből, amit leírt, nem tudom megállapítani. 

Az biztos, hogy a félrelépés soha nem megoldás a problémákra. A sokféle magyarázat nyilván elbizonytalanította, főleg, hogy az exe önre próbálja hárítani a felelősséget. A legtöbb, amit tehet, hogy végleg lezárja ezt a kapcsolatot, feldolgozza és elgyászolja azt. A haragja elmúltával érdemes lesz átgondolnia, hogy legközelebb mit csináljon másképp. 


Manker (2022.03.17.) Mindent bevetettem a nemi életünk felpezsdítésére, ez 11 év után végre sikerült is. Egy számomra tabu dolgot csempésztem a szeretkezésünkbe, teljesen átadtam magam a férjemnek és úgy éreztem abban a pillanatban, hogy bármit megtennék neki, amit kérne. De! Nem úgy érzem, mintha tetszett volna neki...boldogan mesélem vissza az este történteket, de nem mond véleményt, se azt hogy jó volt-e neki vagy nem... nem is akar beszélni róla... Én azt hittem, tetszeni fog neki, mert erre vágyott, de pont az ellenkezőjét mutatja... Nekem felejthetetlen volt, ezt többször is hangoztatom neki minden nap, de nem reagál... Mi lehet a problémája velem? Nem tetszem már neki?

Kedves Kérdező! Ezeket a kérdéseket a párjának kellene feltennie. Sajnos nem vagyok gondolatolvasó, nem tudom, mi jár a fejében. 

Tipikus női viselkedés, hogy azonnal önmagát kezdi hibáztatni, önmagában keresi a hibát. Attól, hogy nem úgy sült el a dolog, ahogy szerette volna, miért lenne önnel probléma vagy miért ne tetszene ugyanúgy a férjének?

A fantáziáinkat nem mindig akarjuk megvalósítani, van, hogy csak fantáziálni szeretnénk bizonyos dolgokról. De az is lehet, hogy a férjének az önről kialakított képével nem fér össze az, ami történt. De csak találgatni tudok. A válaszok a férjénél vannak. Teremtsen biztonságos, nyugodt, elfogadó légkört és beszéljék meg a történteket!


Medúza (2022.03.17.) Tisztelt Szakértő! Megpróbálom röviden vázolni a problémámat. Sajnos nem igazán kívánom a szexet. Sosem kívántam igazán. Nem igazán tudta kihozni senki sem belőlem. Tényleg sok mindent próbáltam már, de nem igazán segített semmi praktika. Lassan 40 vagyok, és igen kezdek elkeseredni. Általában nem indul be a vágyam csókolózáskor, de néha többnél sem. Nem igazán tudok olyat sem mondani, ami tényleg lázba hozna. Sajnos elmenni is csak egyetlen pózban tudok, és az is a legtöbb esetben nem aktus közben, hanem pl. ujjazás által, de itt is kell vagy 20 perc, de volt többször, hogy fél óra után én adtam fel. Eddig egyetlen olyan partnerem volt, akivel tényleg azt tudom mondani, hogy élveztem valamennyire az együttléteket.

Van, hogy nézek filmet, talán azt tudom mondani, hogy izgat az azonos nem. Volt is női partnerem már, de sajnos élőben ott sem éreztem igazán izgalmat. A filmekben, illetve a bdsm témájú filmek kis része. Azt gondolom, ez minden, de nem normális. Eddig egyetlen olyan partnerem volt, akivel tényleg azt tudom mondani, hogy élveztem valamennyire az együttléteket. Vele próbáltunk ki szerepjátékokat is. Talán erre az egyre tudom mondani, hogy meghozta a kedvemet jobban, de utána átkerültünk az ágyba, és szépen a "kedvem" el is múlt. Nem értem. Az illetőbe nem voltam szerelmes és nem éreztem semmit iránta.
Volt utána egy másik párom, (éreztem iránta), akivel szintén szerepjátékot próbáltunk, de az már nem izgatott annyira szintén. Illetve általába véve sem kívántam. Ezek miatt már sokszor félelem van bennem csak és feszültség.

Előzmények: az önkielegítést olyan 12 évesen kezdtem, az nem volt tudatos. Egyszer véletlenül sikerült, utána nagyon erőltettem, hogy újraéljem azt az érzést. Emlékszem, hogy volt hogy rajta kaptak, és azt is mondta édesanyám, hogy ha látja, elvisz orvohoz. Az első párommal 10 hónapig voltam együtt, ekkor voltam 15,5 éves. Sajnos a kommunikáció szinte nulla volt. Azért feküdtem le vele, mert megzsarolt, hogy elhagy, és nem akartam egyedül maradni. Sajnos nincsen jó élményem. Semmi előjáték nem volt, úgy bele a közepébe. Nagyon sokszor fájtak az együttlétek. Nem csak vele, hanem mindenkivel, a mai napig is. Nem értem, mi a baj velem, és nincsen ötletem már, amivel jobbá tehetném az együttléteket.
Köszönöm szépen válaszát, tanácsát. 

Kedves Kérdező! Az első tanácsom az, hogy keressen fel egy szakembert! A szexualitáshoz már olyan sok negatív tapasztalata kapcsolódik, hogy önállóan nem hiszem, hogy meg fogja tudni oldani a problémát.

Akár az első szexuális kapcsolata, akár az, hogy az édesanyja bűntudatot keltett önben az önkielégítés miatt, befolyásolja a jelenlegi helyzetét. Valószínűleg a kudarcok miatt erős önben a teljesítménykényszer, a félelem is, ami szintén akadályozza a jó szexet.

Az, hogy filmekben tetszik önnek a leszbikus szex, még nem jelenti azt, hogy leszbikus lenne, ezért is lehet, hogy nem volt élvezetes a nővel folytatott szex.

Az mindenképpen jó hír, hogy képes orgazmusra és volt olyan kapcsolata, ahol élvezte a szexet. Ezeket az eseteket kellene megvizsgálni, hogy miben tértek el a többi alkalomtól.

Első lépésként azt tanácsolom, menjen el nőgyógyászhoz! Alaposan vizsgáltassa ki magát, hogy fizikálisan minden rendben van-e! Beszéljen a fájdalmas szexről is! Ezután pedig következhet a pszichológus, akivel nagy valószínűséggel meg fogják tudni oldani a problémáját.


Ery (2022.03.16.) 25 éve ismerem a férjem, 20 éve vagyunk házasok. A 20 év alatt 3 gyerek született. Az évek alatt voltak nehéz pillanatok, mikor azt hittük, vége, de hála égnek nem. Az elmúlt 2 évben vettem észre, hogy a férjemet nem igazán érdeklem. Már kb. 3 hónapja nincs semmi köztünk, ha van, az csak veszekedés. Minden percemet mindig rá szántam, edzeni is csak miatta járok el, pedig nem kellene, dekoratív vagyok, (65kg) szőke, kék szemű. Sokan dicsérték, hogy jól nézek ki, a munkahelyen is, de engem ez nem érdekel, engem az ő véleménye érdekel, de ő soha nem mond nekem semmi szépet. Csak magával foglalkozik, meg azzal, hogy mások mit szólnak róla. Órákig a fürdőben van, a wc-re viszi a telefonját és fél órákat ott van. Ha van időnk és nem dolgozunk, akkor sincs velem, inkább bemegy a szobába, becsukja az ajtót (telefont viszi) és azt mondja alszik.

Kedves Ery, mit szeretett volna kérdezni? Amit leír, az egy elhidegült, kommunikációmentes házasságnak tűnik. Ha egy kapcsolatba nem teszünk folyamatosan (minden egyes nap) energiát, sajnos ez történik. Akkor is, ha csak az egyikük törődik a kapcsolattal. Azt sejtem, hogy ön folyamatosan igyekezett a párja kedvében járni, megfelelni neki és kicsit elfelejtett önmaga lenni. Sajnos ilyenkor pont a fordítottja szokott történni, mint amire számítana: nem hálás lesz a másik az önfeláldozásért és viszonozni fogja a kedvességet, hanem természetesnek veszi. Ahogy önt is: mindig ott van, ott lesz, bármit meg lehet tenni önnel. 

Persze, ezt csak az ön szavai alapján írom, lehet, hogy a párját is hallva, egészen másképp nézne ki a kép. Sokszor előfordul ugyanis az, hogy valaki rengeteg energiát tesz a kapcsolatba, de nem a társa szeretetnyelvén teszi. Az olyan, mintha nem is csinált volna semmit, mert a másik nem érzi a szeretetet.

Nem tudom, mennyire változott meg a férje viselkedése az utóbbi időben. Ha korábban nem volt jellemző rá, hogy mindenhová hurcolta magával a telefonját, és nem akar önnel lenni, akkor feltétlenül beszélniük kell róla. A leírt jelek mögött ugyanis akár hűtlenség is állhat. Tisztázzák a helyzetet! Őszinte beszélgetés nélkül nem lehet elindulni a probléma megoldásában.


A megváltozott viselkedés gyanakvásra adhat okot - Fotó: canva.com
A megváltozott viselkedés gyanakvásra adhat okot - Fotó: canva.com

Fázni (2022.03.15.) Kedves Kérdező! Nem tett fel kérdést! Sajnos az orgazmusprobléma nagyon nagy terület, úgy, hogy semmit nem írt a gondjáról, nem tudok segíteni.


B.B. (2022.03.11.) 4 éve ismerkedtem meg a barátnőmmel. Kis idő után összeköltöztünk. Kb. egy év után találkoztam az exemmel. Megcsaltam a párom, amit másnap el is mondtam neki. Még két évet éltünk együtt, aztán szétköltöztünk a sok vita miatt. De azóta is összejárunk, ahogy időnk engedi. Még mindig sok a probléma a félrelépésésem miatt. Próbáltunk többször már szakítani, de pár nap után vagy ő vagy én keresem, aztán kibékülünk, de így már nem mehet tovább. Felajánlottam neki, ismerkedjen, egyenlítsen, feküdjön le valakivel, úgy, hogy végig tudok mindenről. Így egálban leszünk. Belement, de még nem találkozott senkivel. A kérdésem, mire lehet ebből számitani ?

Kedves B.B.! A lehető legrosszabbat tanácsolta. Így nem lehet a problémájukat megoldani. A visszacsalás nem működik!

Mivel úgy tűnik, fontosak egymásnak, először az ön hűtlenségével kapcsolatos dolgokat kellene helyretenni, megbeszélni, feldolgozni. Javaslom, olvassák el a hűtlenséggel kapcsolatos blogbejegyzéseimet!

Ha a hűtlenség feldolgozásra kerül, akkor pedig el kellene kezdeni a kapcsolatuk megerősítését. Megtanulni mindazt, amitől egy kapcsolat jól működik.

Mivel az ön hűtlensége évekkel ezelőtt történt, egyértelmű, hogy önerőből nem tudták megoldani a problémát. Ezért érdemes egy pszichológust felkeresni, aki célzottan vezetheti önöket végig a helyzet megoldásán!


Valaki (2022.03.10.) A férjemmel több mint 8 éve vagyunk együtt. Mindkettőnknek a másik volt az első. Fiatalkori szerelem. 3 éve élünk együtt és fél éve megházasodtunk. Mondhatni a házasság után lankadt a vágy a férjemben irántam. Alig akart szexelni velem, csak ha én kezdeményeztem. Aztán rájöttem, hogy maszturbál inkább, minthogy velem legyen. Kérdőre vontam és azt felelte, unalmas lett. Próbáltam feldobni a szexet fehérneműkkel, új pózokkal, de semmi változás. Erre azt mondta, hibába csinálom, mert ugyanaz a nő leszek. Nem tudom, hogy mitévő legyek.

Kedves Kérdező! Tanácstalansága, bizonytalansága teljesen érthető. Nagyon fájdalmasak azok a mondatok, amelyeket a férjétől kapott. 

A szexuális problémák általában tünetek és nem okok. Azt jelzik, hogy valami gond van a kapcsolatban. Érdemes lenne kideríteni, hogy mi az! Ehhez sok-sok nyílt, őszinte beszélgetésre lenne szükség. És persze a férje együttműködésére. Az, hogy ön próbál tenni a kapcsolatért, nagyon jó, de sikert csak együtt tudnak elérni. Nem biztos, hogy kettesben fel tudják tárni az okokat, lehet, hogy szakember segítségére lesz szükségük.

Általában, ha a kapcsolati problémák megoldódnak, a szexuális élet magától is rendbe jön.


Mangó (2020.03.07) A párom és én nem vagyunk olyan sok éve együtt, csupán 3 éve. A párom nagyon fiatal korától kezdve pornófüggő volt, de mikor összejöttünk, "már leszokott" Miattam. Az elmúlt napokban viszont azt vettem észre, hogy megnyit 1-1 oldalt, aminek nagyon kínálgatós címei vannak, de állítása szerint csak megnyitja, de azonnal be is zárja. A szexuális életünk teljesen rendben van, semmiből nincs hiány, és még ő sem tudja, miért csinálta ezt állítása szerint. Nem tudom, mit kezdjek ezzel, amúgy sincs túl sok önbizalmam, de ezek után főleg nincs. Nem akarom emiatt elveszteni, de úgy érzem, nem bírom sokáig.

Kedves Mangó! Önmagában a pornónézéssel nincs gond. Mindaddig, amíg nem az tölti ki a másik idejének nagy részét, ha nem nézheti, akkor pedig feszült, ideges, a szexuális életükkel pedig kezdenek gondok lenni. Akár még plusz izgalmat is hozhat a kapcsolatba. Megkérdezte már a társát arról, hogy miért nézi ezeket a filmeket? Mit ad neki? Esetleg csatlakozott már ön is hozzá? Átgondolta már, hogy mi zavarja ebben annyira? Ha igen, beszélt róla a partnerének?

A szexszel kapcsolatos problémák (márpedig áttételesen ez is az) mindig rossz hatással vannak az önértékelésre. Megértem, hogy az önbizalma romokban. De a pornónézés nem önről szól. Nem azt jelenti, hogy ne lenne elég szép, csinos, vonzó, vagy bármit rosszul csinálna. Ez sokkal inkább a párjáról szól.
A függőségek nem szoktak csak úgy eltűnni, ha az alapprobléma nem kerül megoldásra. Kezdjenek ezekről a kérdésekről mélyen, őszintén beszélgetni! Ha nem jutnak előbbre, kérjék szakember segítségét!


Erzsébet (2022.03.07.) 1 évig voltunk együtt, 2 hónapot laktunk együtt és most szakított. Elküldött, hogy ő nem szeret és nem akar már velem lenni. Van még rá esély, hogy meggondolja magát? Facebookról nem tiltott le. Nem tudom miért, én ráírtam álfacebookból, hogy lehet-e ismerkedni, és azt mondta, hogy nem, van barátnője. Én írtam neki, hogy az van kirakva neki, hogy elvált, ezért írtam neki és azt mondta: nem, szia és letiltott. Akkor nem értek már tényleg semmit.

Kedves Erzsébet! A szakítás mindig nagyon fájdalmas, főleg, ha nem tudjuk, miért történik, nem kapunk válaszokat, magyarázatokat. Ilyenkor praktikusabb nyíltan rákérdezni a dolgokra, mint találgatni, kombinálni, álprofilokkal manipulálni. Sajnos elképzelhetőnek tartom, hogy az exének valóban van már párja, csak nem ön az. :( Azt, hogy mire van esélye és mire nincs, csak a volt barátja tudja megválaszolni. Arra biztatom, beszéljen vele. Ha azt mondja, hogy vége, kénytelen lesz elfogadni a szakítást és elkezdeni a feldolgozást.

A szakítást elfogadni nem könnyű, ha még szereted a másikat - Fotó: canva.com
A szakítást elfogadni nem könnyű, ha még szereted a másikat - Fotó: canva.com

Gőzeke (2022.03.06.) Tizenévvel ezelőtt évekig csalt a feleségem. Most derült ki. Megbocsátottam neki, már 2 hónapja minden szépen alakul, csak az erekcióm nem a régi. Pedig dolgozunk rajta. 

Kedves Kérdező! Az erekciós problémák hátterében nagyon sok dolog állhat. Érdemes elolvasni ezt a bejegyzésemet: Válságba sodorhatja a merevedési zavar a párkapcsolatot?
Fontos tudnia, hogy sosem a szexuális problémán dolgozunk először, hanem a kapcsolaton.

Ahhoz, hogy érdemben tudjak válaszolni a problémára, nagyon sok dolgot kellene még tudnom róla. Például azt, hogy mikor kezdődött az erekciós zavar. Már a hűtlenség kiderülése előtt is volt gond, vagy azután jött elő? Mindkét eset más hozzáállást igényel.

Így látatlanban elképzelhetőnek tartom, hogy a hűtlenséggel függ össze. Megroggyant az önértékelése, a férfiasságában vetett hite. Ebben az esetben az első lépés a kapcsolat megerősítése. Érzelmileg kell újra közel kerülniük egymáshoz, ahhoz, hogy a szexuális életük is rendbe jöjjön. 

Ajánlom, hogy olvassák el a hűtlenség feldolgozásával kapcsolatos írásaimat és a kapcsolat megerősítésére vonatkozó javaslataimat, gyakorlatokat. Ha ezeket a lépéseket szépen végigcsinálják, nagy eséllyel a merevedési problémája is megoldódik. Kérem, legyen türelmes! Tudom, hogy az erekció fontos visszajelzés a férfiasságról, de minél inkább rágörcsöl a problémára, annál nehezebben fog megoldódni, ördögi körbe rántja magát!


Túllépni valakin (2022.03.06.) Kedves Linda! Közel másfél hónapja szakított velem az exbarátom 2,5 év együttjárás után. Nem tudott elköteleződni és azt mondta nem szerelmes belém. Ennyi idő elteltével, úgy gondolom én is jobban jártam. A kapcsolatunk alatt nagyon alkalmazkodó voltam és nem kaptam meg a kellő gondoskodást, amit érdemeltem volna. Nyilván ettől még egy szakítás fájdalmas és megtörte a bizalmam. Vannak pillanatok amikor már szívesen ismerkednék, de tudom, hogy még nem állok készen. Igyekszem az egyetemi tanulmányaimra összpontosítani és nyárig kitolni az ismerkedés elkezdését. Abban szeretnék tanácsot kérni, hogy ez volt az első komoly kapcsolatom és nem tudom mennyire nyíljak/nyílhatok meg az első randik alkalmával. A tehetetlenség a legrosszabb számomra. Mit tehetek még annak érdekében, hogy minél hamarabb túljussak az exemen? 

Kedves Kérdező! Nehéz időszakot él át, hiszen szakítani sosem könnyű. Mindig kudarcérzéssel, önbizalom csökkenéssel és fájdalommal, szomorúsággal jár. Akkor is, ha úgy érzi, tulajdonképpen ez volt a jó döntés.
A rossz érzések könnyebben elmúlnak, hamarabb túl lesz rajtuk, ha nem akarja elnyomni, hanem megéli azokat. Persze nem kell hónapokig sírni, de nem is tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna.
Épp gyászidőszakon megy keresztül - minden veszteség gyásszal jár. Ennek időtartama függ a kapcsolat hosszától és az abban tapasztalt érzések mélységétől. A gyász időszakát nem érdemes megspórolni, siettetni. Ekkor tudja magában lezárni a kapcsolatot, átgondolni, hogy mit kellene legközelebb másképp csinálni, mit tanulhat a történtekből. Másrészt ez az önmagával való törődés időszaka is. Meg kell erősödnie, újra meg kell találnia önmagát. Ha ezek a folyamatok nem mennek végbe, annak két káros hatása lehet: egyrészt, ha nem ismeri fel, hogy min kell változtatnia (pl. túlzott alkalmazkodás), ugyanazokat a dolgokat a következő kapcsolatban is el fogja követni. Másrészt, amíg nem jön rendbe, nem érzi önmagát újra teljes, kerek egésznek, addig nem fog tudni olyan férfiakkal megismerkedni, akik szintén rendben vannak.

Azt, hogy mennyire nyílhat meg, nem könnyű megválaszolni. Ez mindig kapcsolatfüggő. Az biztos, hogy nem kell egyből mindent a másikra önteni, de elefántcsonttoronyba sem szabad zárkózni. Az ismerkedésnek időt kell adni, azt sem szabad siettetni. Az mindig gyanús kell hogy legyen, ha valaki az első randin már házasságról, gyerekekről beszél - ez sokszor tudatos manipuláció része, illetve van, amikor komoly pszichés problémákat jelez. Szerintem érezni fogja, hogy kinek mennyit érdemes elmondania.

Olvassa el ezt az írásomat is, segíteni fog: Hogyan randizz jól? - randitippek a pszichológustól


Manci (2022.03.01.) Kedves Manci! Nem tett fel kérdést. Egyébként joga van haragudni a párjára :)


Távkapcsolat (2022.02.27.) 31 éves nő vagyok, egyedülálló anya. Van egy 8 éves kisfiam, akit én nevelek. Van egy fél éve tartó párkapcsolatom. Távkapcsolat, mivel mi vidéken élünk, a párom pedig Budapesten. Havi 2 alkalommal találkozunk. Telefonon tartjuk a kapcsolatot napi szinten. Felvetődött a költözés kérdése többször is. Mivel én a kisfiamat nem szeretném kiszakítani a biztonságos közegéből, arra jutottam, a költözés úgy oldható meg, ha ő költözik le hozzánk vidékre (amíg ki nem derül, működik-e az együttélés). Később nyitott volnék elköltözni. Ő először támogatta az ötletet, de egyre frusztráltabb volt, mint kiderült, nyomasztotta a dolog, nem szeretne leköltözni. (Fix munkahelye van, amit nagyon szeret, számára ez jelenti a biztonságot. Illetve ragaszkodik Budapesthez. Szeret ott élni.) Ekkor arra jutottunk, nem marad más, mint a szakítás, de nem tudtuk meghozni ezt a döntést. Szeretjük egymást. Most úgymond struccpolitika folyik ez ügyben. Ugyanúgy zajlik minden, mint korábban, viszont borzasztó nehéz így élni. A találkozások alkalmával többször vagyok lehangolt, mert keveslem az együtt töltött időt. Ami bár mindig minőségi, de mégis kevés. "Nem látom a fényt az alagút végén." Korábban motivált voltam, mert úgy véltem, van közös célunk, most pedig... Nem tudom meddig lehet ezt így csinálni. Félek, csak nagyobb fájdalmat okozunk egymásnak. Többször gondolkoztam már, hogy lehet nem szeret eléggé, ha nem képes meghozni ezt a döntést, hogy leköltözzön. Természetesen megértem az érveit, teljesen jogosak, de mintha többet várnék. Tanácstalan vagyok. Tudom, mi a helyes döntés, de nem szeretném elveszíteni.

Kedves Kérdező! Úgy érzem, azt gondolja, a szakítás a megfelelő megoldás. De biztos, hogy így van? Ha két ember igazán szereti egymást, akkor megtalálja a megoldást arra, hogy együtt legyen. Nem jön a párja? Miért nem megy ön? 
Abból, hogy ő nem akar költözni, azt a következtetést vonta le, hogy a párja biztos nem szereti önt eléggé. Vajon ő nem gondolhatja ugyanezt önről? Hiszen ön sem akar menni.

A gyermeke biztonságérzetére való hivatkozás nem túl jó magyarázat. A gyermeke ott van biztonságban, ahol ön van és akkor érzi magát jól, ha ön is rendben van. Nem önzőség, ha a szívét követi. Boldog gyereket ugyanis csak boldog szülő tud nevelni.

Ugyanakkor tudom és megértem, nem könnyű kimozdulni a megszokott helyzetből. Természetesen az is ott motoszkálhat önben, hogy mi lesz, ha nem sikerül? Az ismeretlen mindig félelmetes. De azt gondolom, hogy ha igazán szeretik egymást és elkötelezettek, akkor csak önökön múlik, hogy a kapcsolatuk sikeres legyen.


Anonym (2022.02.27.) Nem tudom, lehet-e ezt röviden, de megpróbálom. 8 éve kapcsolatban élek, van 2 gyermekünk, 7 és 3 éves. Már nem olyan a viszonyunk és a szexuális éltünk sem, amilyen volt. És hát jött egy férfi az életembe és valamit érzek iránta. Viszont nem merem elmondani neki, félek, hogy hogy fog reagálni. Nem nagyon beszélünk és tőle béreljük 2 éve a lakást, ahol lakunk. Ő pedig alattunk lakik. Csak egy ideje érzem azt, ha találkozunk, beszélünk, felkavar, görcsöl a gyomrom és rá gondolok mindig és a páromat sem tudom kívánni. A gyerekek végett nem szeretném elmondani neki, hogy együtt tartsam a családot és félek az elutasíttástól is, hogy neki elmondjam, hogy nagyon teszik. És nem tudom, mi lesz, ha ez kiderül, de úgy érzem, megfulladok, ha nem mondom el, mit érzek iránta. Mit javasol, mit tegyek?

Kedves Anonym! Sajnos időnként az érzelmeink játékszerévé válunk, amit nem könnyű elviselni. Ha nincs rendben egy kapcsolat, természetes, hogy vágyik a figyelemre, szeretetre, törődésre. Szerintem azonban nem az a megoldás, ha ezt kívülről akarja pótolni. 

Beszéljen a párjával, mondja el, mi hiányzik, mit szeretne! Ha mindketten akarják, sokkal jobb állapotba hozhatják a párkapcsolatukat. 

Tudom, ilyenkor nem könnyű feldolgozni azt, hogy az ön számára vonzó férfi, nem lehet az öné. De egy új kapcsolat létrehozása mindig sokkal több nehézséggel jár, mint a meglévő megmentése. Annál is inkább érdemes ezt az utat választani, mert leírásából úgy tűnik, hogy az érzelmei nem viszonzottak, illetve nem is igazán ismeri ezt az embert. Egyáltalán nem biztos, hogy olyan, amilyennek elképzeli.

Ha azt az energiát, amit az ábrándozásra, vágyakozásra fordít, beleviszi a kapcsolatába, sokkal jobban fogja magát érezni!

A másik férfiról való ábrándozásra fordított energia megmenthetné a párkapcsolatot - fotó: canva.com
A másik férfiról való ábrándozásra fordított energia megmenthetné a párkapcsolatot - fotó: canva.com

Házasság és kaland (2022.02.25.) 35 éves vagyok. 14 éve vagyok együtt a párommal, 9 éve házasságban. Az anyukám házasságait elnézve sosem akartam csak 1 férjet. Akit szeretek, bár nem tudom szerelemmel-e ennyi idő után is. Mint minden házasságban, nálunk is megvannak a hétköznapi gondok. Van 2 csodás gyermekünk. Nagyon jó a házasságunk. 1 hónapot éltünk együtt, azóta külföldön dolgozik, és hetekre elmegy. Sosem volt ezzel bajom, tettem háziasszonyi és anyai kötelességeimet. Kb. 2 hete van egy velem egykorú férfi, akivel nagyon jóban lettünk. Ő elfogadja a házasságomat. Komolyabbra még nem fordult a dolog, de nagyon jól érezzük magunkat együtt. Számomra a házasság köteléke szent. Sosem fogok elválni. Sokkal tartozom a férjemnek, és emiatt lelkiismeret furdalásom van, hogy kezdek más iránt érezni valamit. Nem tudom mit tegyek? A férjemmel a házaséletünk jó, nem innen indul a gond. De elfáradtam, és tetszik, hogy valaki udvarol Nekem. Sosem akarom, hogy ez napvilágra kerüljön, és erre mindketten vigyázunk. Nagyon foglalkoztat a nyitott házasság gondolata, de nem tudom, erre a férjem mit lépne? A közösen töltött családi idő szent, az új kapcsolatom is tiszteletben tartja ezt. De kell az új szerelem, azt elengedni még nem tudom egyelőre. De hogyan éljek le a férjemmel még 30 évet így, bizonytalanságban? Nem akarom elhagyni, de szeretnék nyitott kapcsolatban élni. A bűntudat mardossa a lelkem és ostorozom magam, hogyan engedhettem, hogy valaki ezeket az érzéseket hozza ki belőlem.

Kedves Kérdező! Ne ostorozza magát! Bárkivel, a legjobb házasságban is megtörténhet az, amit leírt. Bármikor lehet az ember szerelmes. Az már más kérdés, hogy enged-e az érzésnek vagy nem, belemegy-e egy külső kapcsolatba vagy sem.
Úgy érzem, komoly válságba került. Érdemes lenne átgondolnia (akár szakértő segítséget is igénybe véve) az életét! Milyen terhet raktak önre édesanyja házasságai? Mit gondol a férfi-nő kapcsolatról, a házasságról? Milyen a kötődése? Mi jelenti önnek a boldogságot? Mi az, amit megkap a házasságában és mi az, ami hiányzik? Milyen céljai vannak? Miben más az, amit ön szeretne és amit az édesanyja csinált? Vajon milyen hatása lenne az új helyzetnek a gyerekekre? Ha ezeket a kérdéseket alaposan és önmagával őszintén megvizsgálja, tisztábban fogja látni a helyzetét!

Távkapcsolatban élni nem könnyű. Egyrészt önön van a mindennapok minden terhe, másrészt a minőségi idő és a szeretetkifejezés is jelentősen lecsökken az ilyen helyzetekben. Ki van éhezve a szeretetre, amit a történtek is bizonyítanak. Anyaként és háziasszonyként működik, de elfelejtett nő és társ lenni. A külső kapcsolat most ezt ébresztette fel önben, ami természetes, hogy nagyon vonzó alternatíva. 

Azt mondja, nem szeretne elválni, a házasság köteléke szent. Megoldásnak a nyitott házasságot tartaná. Sajnos az a tapasztalatom, hogy ez csak nagyon ritkán működik. Általában nem mind a két fél nyitott rá. Az a gyakoribb, hogy az egyik fél csak azért megy bele, mert nem szeretné elveszíteni a társát. Nagyon higgadtnak, átgondoltnak kell lenni ahhoz, hogy ez működni tudjon. Másrészt a "szent kötelékkel" sem hiszem, hogy összefér a nyitott házasság.

Teljesen természetes, hogy a férje iránti érzései már csendesültek, pláne így, hogy alig vannak együtt. Ennek ellenére azt mondja, jó a házasságuk. Ha ezt valóban így gondolja, akkor szerintem nem a nyitott kapcsolatban kellene gondolkodnia, hanem a házasságát megmenteni. Olyanná tenni, amiben mindent megtalál, amire szüksége lehet. Még van lehetősége arra, hogy meghozza azt a nehéz döntést, hogy a szerelem helyett a házasságot választja, mert ez a kötelék tényleg szent az ön számára. 


Grimasz 1 (2022.02.22.) Kedves Kérdező! Menet közben meggondolta magát, nem szeretné, hogy nyilvánosan válaszoljak a kérdésére. Szeretett volna inkább emailben választ kapni (bár címet nem adott meg). 

Sajnos arra nincs kapacitásom, hogy magán üzenetekben válaszoljam meg a megkereséseket. Annyit tudok jelezni önnek, hogy abban a helyzetben, amiben vannak, nem jó ötlet esküvőt tervezni. Feltétlenül keressenek fel egy szakembert, aki segíteni tud abban, hogy döntésre jussanak, kiderítsék, rendbe lehet-e hozni a kapcsolatukat vagy jobb, ha külön utakon folytatják.


Vanesza (2022.02.19.) Kedves Vanesza! Megállapított egy tényt, de kérdést nem tett fel, nem tudok mire válaszolni.


Kiara (2022.02.14.) Üdv 22 éves lány vagyok a barátommal egy hónapja vagyok együtt (18). Interneten néha elfogy a témánk és ritkán kérdez tőlem, de élőben beszélgetünk és jól elvagyunk. Ez mi miatt lehet? Mi lehet az oka? Lesz jobb? Tudom, hogy szeret, hisz kimutatja, törődik velem, de ez mégis zavar.

Kedves Kiara! Egy hónap ismeretség nagyon kevés ahhoz, hogy bármit is lehessen mondani egy kapcsolatról vagy a másik félről. Az biztos, hogy az első időszakban (persze, később is) nagy szerepe van a beszélgetésnek, hiszen így ismerhetik meg egymást. Az interneten való kommunikáció nem mindenkinek megy egyformán jól. Van, aki írásban nehezebben fejezi ki magát. Ha akkor, amikor személyesen találkoznak, gördülékenyen megy a beszélgetés, barátja kérdezgeti önt, akkor szerintem nincs ok aggodalomra. Ha akkor sem érdeklődik, akkor lehet, hogy szégyenlős, bizonytalan, vagy legrosszabb esetben nem érdekli, hogy mi történik önnel. De szerintem egyelőre legyen türelmes, hagyja alakulni a kapcsolatot, biztassa a barátját!

Érdemes lehet elolvasnia/elolvasniuk az alábbi bejegyzéseket:
50 beszélgetésindító kérdés elhidegült pároknak (ne aggódjon, nemcsak elhidegülés esetén hatásosak)
Hogyan kommunikálj sikeresen a párkapcsolatban?
Beszélgess a boldog és intim párkapcsolatért!


Durci (2022.02.09.) Párommal 12 éve vagyunk együtt, két éve házasságban. Nincs gyerek. Az a gondom, hogy mentálisan nagyon sok bántást kaptam tőle. Lehet ezért, de most ott járok, hogy nem szeretem, ha hozzám ér. Külön alszunk kb. másfél éve, magától értetődő, hogy nincs házaséletünk sem. Egy éve véletlenül besétált az életembe egy férfi, akiről mindenkinek meséltem gyerekkoromban, hogy igen, egy ilyet akarok. Az elején próbáltam ellenállni, merthogy házas vagyok, de most meg szerelmes vagyok, mint még soha. Érzem ennek a férfinek a lelkét! Félek kilépni a házasságomból, mert mikor elsőre felvetettem a férjemnek, hogy váljunk el, hozzám vágott egy szemeteskukát! Nem tudom, mit csináljak! Tudom, mit akarok, de nem merem!

Kedves Kérdező! Problémája összetett. Egyrészt bántalmazó kapcsolatról ír: igen, a lelki bántás is bántalmazás. A bántalmazás pedig egyetlen kapcsolatban sem elfogadható. Nem bíztatom, ennek a megoldása nem egyszerű, a párja belátása és komoly munkája szükséges hozzá. Önnek is szüksége lehet egyéni terápiára ahhoz, hogy meg tudja érteni és feldolgozza, hogy miért engedi azt, hogy bántalmazzák, felismerje a jeleket, megerősödjön önbizalma, önértékelése. Olvassa el a bántalmazásról írt bejegyzésemet, hogy még pontosabb képet kapjon!

A probléma másik része az életében megjelenő szerelem. Ezzel kapcsolatosan óva inteném. Jelenlegi helyzetében aligha képes reális értékelésre. Ha valaki hosszú idő óta rossz, bántalmazó kapcsolatban él, akkor természetes, hogy ki van éhezve a figyelemre, törődésre, szeretetre. Hajlamos lehet olyanokat is belelátni a kapcsolatba, ami nincs ott. Tudom, hogy mennyire berzenkedik ezt olvasva, mennyire különlegesnek tartja ezt az érzést, a megmentőjét, a boldog jövőjét, gyerekkori vágyai beteljesítőjét látja ebben a férfiban. De higgyen nekem, ezek teljesen természetes, átlagos folyamatok az önéhez hasonló helyzetben.
Tudnia kell, hogy azok a kapcsolatok, amelyek miatt kilépnek egy házasságból, sajnos többnyire nem maradnak életképesek (pont azért, mert kevés közük volt a valósághoz). Mindössze a 20% -uk olyan tartós szerelem, mint amilyennek ön jelenleg gondolja. De legyen igaza, tartozzanak abba a 20%-ba, akiknek sikerül!t
Viszont, ha tényleg a válás mellett dönt, legyen nagyon óvatos! Egy bántalmazó kapcsolatban nagyon körültekintően kell eljárni, mert akár életveszélyessé is válhat a helyzet! Mindenképpen kérjen segítséget!

Nemcsak a fizikai, hanem a lelki vagy verbális agresszió is bántalmazás - Fotó: canva.com
Nemcsak a fizikai, hanem a lelki vagy verbális agresszió is bántalmazás - Fotó: canva.com

Hanna (2022.02.08.) Párommal 14 hónapja vagyok együtt, de összeköltözésről szó sincs, szeretjük egymást. Ugye, én nő vagyok, másképpen fogom fel. 2-3 naponta együtt vagyunk. Számíthatok összeköltözésre? Köszönöm a választ!

Kedves Hanna! Kérdését nem tudom megválaszolni, sajnos nem látok a párja fejébe. Ezt a kérdést neki kellene feltennie. Még jobb lenne, ha a vágyairól, igényeiről tudna neki őszintén beszélni. Hiszen ő sem gondolatolvasó, nem tudhatja, hogy ön erre vágyik. Nincsenek szabályok arra, hogy mikor kellene összeköltözni, nagyon sok mindenen múlhat. Éppen ezért kezdjenek el  egymással nyíltan beszélni!


Csaba (2022.02.03.) Feleségemmel 17 éve vagyunk együtt, 2 gyerekünk van. Az én szeretetnyelvem a testi érintkezés, de a párom mintha fordítva működne. Még akkor sem ér úgy hozzám, ha tudja, hogy vágyom rá. Ha megkérem, akkor azt feleli, hogy hadd tudja már ő. Egyébként szeret, mert érzem, de nekem a testiség is nagyon fontos, már ott tartok, hogy elhagyom.

Kedves Csaba! Egy párkapcsolatban nagyon fontos, hogy szeretve érezzük magunkat, különben eltávolodunk a társunktól. Az érzés viszont csak akkor van meg, ha a társunk a szeretetnyelvünket használja. Ha ön fontos a párjának, akkor be kell látnia, hogy akkor is használnia kell az ön szeretetnyelvét, ha az övé más.

De azért ez a történet nem ennyire egyszerű. Egyáltalán nem biztos, hogy itt szimplán a szeretetnyelvek különbözőségéről van szó. A szexuális problémák általában párkapcsolati gondot jeleznek. A szexuális élet hanyatlása mögött nagyon sokféle ok állhat. Ön érezteti a partnerével a szeretetét? Lehet, hogy ő is azt érzi, amit ön, hogy nem kapja meg, amire vágyik - figyelmet, törődést, szeretetet.
A nőknek ahhoz, hogy megjelenjen bennük a vágy, először izgalomba kell kerülniük. Ez nem megy mondjuk azonnal a munka, háztartás, gyerek háromszögből kizuhanva. Szükség van ráhangolódásra, érzelmi biztonságra, előjátékra.

Ahelyett, hogy azon gondolkodik, hogy elhagyja a párját, inkább kezdje mutatni felé a szeretetét, törődését (az ő nyelvén), vegyen le terheket a válláról! Erősítsék meg a párkapcsolatukat: töltsenek együtt időt, szerezzenek élményeket! Beszélgessenek a szexről: ki mire vágyik, mit szeret, mire volna szüksége?
Ha ön változtat, pozitívan áll a partneréhez, kénytelen lesz ő is változni. Legyen kitartó és adjon időt a változásnak!


Megvádolás (2022.02.03.) Az a problémám, hogy a párommal 3 hónapja vagyunk együtt, egy kis hiba miatt (más férfival való beszélgetés) elvesztette a bizalmát felém, és azóta meghazudtol, és kérdőre von minden miatt, például, hogy miért nem írok neki vissza 2 percen belül, ha elérhető vagyok, és akkor én biztosan mással beszélek, ezt mindennap legalább 3-4x.

Azt, hogy egy másik férfival történő beszélgetés kis hiba-e vagy nagy, esetleg hűtlenség, a párja dönti el. Mindenkinél máshol húzódik a határ, az, hogy mi fér bele egy kapcsolatba és mi nem. Gyanítom, partnerének ez nagyon nem fér bele.

Azonban a másik kérdőre vonása, meghazudtolása, ellenőrizgetése nem oldja meg a problémát. A bizalom visszaépítése nem egyszerű, kettőjük közös munkáját igényli. Először is, jó lenne, ha magyarázatot tudna adni arra, hogy miért tette, amit tett. Ha ismerik az okot, akkor tudnak rajta változtatni. Fontos, hogy legyen teljesen őszinte a párjával!

Sajnos a mobil és az internet használata sok emberben felerősíti a féltékenységet.  Sokszor valójában nem vagyunk elérhetőek, amikor a telefonunk azt mutatja. Dolgozunk, ezerfelé rohanunk. Az, hogy nem válaszol azonnal, nem jelenti azt, hogy éppen megcsalja a partnerét. Az ellenőrizgetéssel, vádaskodással, féltékenységgel pont azt lehet elérni, amitől a párja legjobban fél: elveszítheti önt. A társa féltékenysége még senkit nem akadályozott meg a félrelépésben - ezt próbálja vele is megértetni.
Üljenek le, beszéljék át a történteket! Tisztázzák a kapcsolatuk határait - mit szabad és mit nem! Párja figyelmébe ajánlom a féltékenységről szóló blogbejegyzéseimet is. (Hűtlenség, féltékenység)


Rooney (2022.01.14.) Az a problémám, hogy beleszeretem egy olyan nőbe, aki nálam idősebb, 48 éves. Van párja, 8 éve együtt vannak. Ő is szeret és én többet akarok mint ő.

Kedves Rooney! Az önmagában egyáltalán nem probléma, ha egy önnél idősebb nőbe szeret bele. Az már nehezebb kérdés, ha az illető házas is (tartós párkapcsolatban él). Ha a hölgy nem osztozik az ön elképzeléseiben, terveiben, akkor ezt el kell fogadnia. Nem kényszerítheti arra, hogy önt válassza. Annak sincs értelme, hogy lebuktassa a párja előtt, arra számítva, hogy úgy majd együtt lehetnek. Könnyen lehet, hogy a férfi megbocsátana vagy éppen a hölgy nem tudna önnek megbocsátani a tettéért. Nem tudhatja, hogy mennyire erős kettőjük köteléke, mi tartja őket össze.
Azoknak a kapcsolatoknak, amelyek úgy indulnak, ahogy ön szeretné (a szerelemért otthagyják az előző párjukat), egyébként is csupán 20%-a működőképes. A legjobb, amit tehet, ha továbblép és olyan partnert keres, akivel hosszútávra tervezhet.
Tudom, hogy ez nagyon nehéz és fájdalmas. Az érzéseinket, így a szerelmet sem tudjuk irányítani. Bármikor szerelembe eshetünk, akár olyan személy iránt is vonzódhatunk, aki nem megfelelő számunkra. Ilyenkor nagyon kemény munka, de el kell fogadni, fel kell dolgozni, hogy a vágyaink nem teljesülhetnek be.

Ha nem egyeznek a célok, nehéz közös jövőt tervezni - fotó: canva.com
Ha nem egyeznek a célok, nehéz közös jövőt tervezni - fotó: canva.com

A hűtlenség (2022.01.14.) Tanácsot szeretnék Öntől. Férjem már 14 év alatt 2-szer volt hűtlen, mind a kétszer megbocsájtottam. Egyszerűen nem tudom elhagyni. Próbálom magamat túltenni a történteken. 3 gyermekünk van. Nem tudom eldönteni, hogy a gyerekek miatt választott-e engem.

Kedves Kérdező! Azt, hogy a férje miért választotta önt, csakis ő tudhatja, sem ön, sem én. Egyikünk sem gondolatolvasó. Ezt tőle kell megkérdeznie. Az viszont biztos, hogy ha nem jó a házasságuk, akkor nem tesz jót a gyerekeknek az sem, ha együtt maradnak.
A hűtlenséget feldolgozni nem egyszerű feladat, főleg, ha többször is megtörténik. Mindkettőjük aktív munkája szükséges hozzá. Először is azt kellene kideríteni, hogy miért történt meg kétszer is, hiszen amíg az okot nem tudják, nem is lehet tenni ellene. Az okok felderítése, a történtek kibeszélése, bocsánatkérés, kompenzálás és a kapcsolat helyreállítása ilyenkor a feladatok sorrendje. 
Az, hogy nem tudja magát túltenni a történteken, azt mutatja, hogy ezeken a lépéseken nem sikerült végigmenniük. Javaslom, keressenek fel egy pszichológust, aki segíthet a problémák megoldásában.


Panna 343 (2022.01.13.) Kedves Linda! Lassan 8 éve élünk párkapcsolatban a férjemmel, ebből most 2 éve leszünk házasok. Nagyon sok megpróbáltatás ért már bennünket, de soha nem tudnánk elengedni egymás kezét. Amikor megismertük egymást, egy héten belül össze is költöztünk. Nagyon erősen vonzottuk egymást. Így van ez ma is. A kapcsolatunkban megvan a kölcsönös tisztelet, nagyon szeretem és ő is engem. Szeretjük egymást mai napig meglepni, minden nap öleljük egymást és soha nem megy el úgy, hogy ne pusziljon meg és mondja, hogy szeret. Nem érzem úgy, hogy bármikor is nagyon megbántottuk volna egymást. Nagyon keveset veszekszünk, évi 2x ha ránk jön, aztán a végét már elnevetjük, megöleljük egymást és higgadtan beszélünk. Ami nagy probléma és úgy érzem, hogy ezzel viszont nem biztos, hogy egyedül megbirkózunk, a szexuális életünk. Sajnos nagyon keveset vagyunk együtt, van olyan is, hogy akár 2 hónap is eltelik. Úgy érzem sokszor, hogy benne van egy blokk, amit nem tudunk áttörni, viszont ha lefekszünk egymással nem rossz, de nem is az az igazi szenvedélyes együttlét. Nem történt a kapcsolatunkban megcsalás. Amit észrevettem, hogy az élet gondjai úgy magával rántottak bennünket, hogy sajnos nem igazán tudunk túllendülni a dolgokon. Kisbabát is szeretnénk már elég régóta és így nyilván nehéz. Benne is és bennem is megvan arra a hajlandóság, hogy ezt rendbehozzuk, viszont úgy érezzük, hogy elkelne pár jó tanács. Mit gondol, menthető ez a része a kapcsolatunknak? Tud nekünk segíteni? Köszönöm, ha időt szakít a levelemre! 

Kedves Panna! A szex kb. 20% jelentőséggel bír a párkapcsolatban. De ha gond van vele, akkor sokkal nagyobb mértékben számít, erőteljesen csökkenti a kapcsolati elégedettséget. Nagyon nehéz így általánosságban tanácsokat adni, hiszen sok dolog állhat annak a hátterében, hogy a férje kevésbé vágyik a szexre. Beszélgettek már erről? 
Az első fontos lépés, hogy nyíltan tudjanak egymással beszélgetni mindenféle szexuális témáról, igényeikről, vágyaikról. Sokszor már attól javulás következik be, ha kimondják az eddig elhallgatott dolgokat.
Az, ha nagyon stresszes életet élnek, sok a gondjuk, önmagában is csökkentheti a libidót.
Amikor ritkák az együttlétek, akkor érdemes előre megtervezett alkalmakat beiktatni és arra felkészülni. Már napközben is szánjanak időt a ráhangolódásra. Küldjenek egymásnak pl. szexi üzeneteket. Ha előre kijelölik a szex napját, akkor figyelhetnek arra, hogy ne a legfárasztóbb időpontot válasszák, ezzel is csökkentve az esetleges stresszt.
Ajánlom figyelmükbe a témában megjelent bejegyzéseimet is:
A házasság a jó szex ellensége?
Beszéljünk a szexről!
Háromféle szex a párkapcsolatban
Szexmentes házasság?
Szexuális problémák a párkapcsolatban
A témában alapkönyv Esther Perel Szeretkezés fogságban című műve.
Ha mindezek alapján nem sikerül változást elérniük, keressenek bizalommal!


Önbizalomhiányos (2022.01.06.) Amiatt írok most Önnek, mert teljesen tanácstalan vagyok már a párommal való kapcsolatunkat tekintve. 3 évvel ezelőtt ismertem meg és lettünk egy pár. Akkor én nagyon vékony lány voltam, amit utáltam. Folyton panaszkodtam magamra neki. Ő igyekezett megnyugtatni, hogy így szeret. Idővel tett rám a vékonyságom miatt egyszer-kétszer megjegyzést, majd abbamaradt. Sajnos a magammal való elégedetlenségem okán elég féltékeny voltam, ami miatt egyszer szakított is velem, azonban "visszasírta" magát, mert szeret. Én pedig visszafogadtam. Nemrégen megszületett a kislányunk, akit imádunk. A terhességem fantasztikusan telt. Nyugodt voltam, boldog és nem vitatkoztunk (hozzáteszem, előtte sokszor vitatkoztunk), egyáltalán csak élveztük, hogy szülők leszünk. Szülés után feljött rám 10 kiló (43 kg voltam) és egyszerűen elkezdtem magam megszeretni, hiszen mindig ezt akartam. Hízni, mert sokat bántottak. Azonban sajnos a bőröm narancsbőrös lett és a párom azt mondja, neki ez nem tetszik. Hogy így nem lát teljesen vonzónak. Ez fáj nekem. Mert igyekszem jó anya és pár lenni, és nem hiszem el, hogy neki ez a legnagyobb gondja. Sokszor van, hogy elbeszélünk egymás mellett, ami szintén vitákat szül közöttünk és Ő azt mondja, már nem érzi irántam ugyanazt. Vele ellentétben én igen. Csak már nem érzem magam nőnek a szemében. Amikor végre jól érzem magam a bőrömben, Ő belém tapos, ahelyett, hogy megnézné, Ő megfelel- e saját magának...
Ha vita van, azt mondja, folyton a régi énem látja. Aki féltékeny volt és emiatt goromba. Nem értem, miért nem tud csak örülni, hogy van egy gyönyörű gyermekünk és elfogadni engem, ahogyan vagyok.

Kedves Önbizalomhiányos! Szerintem az nagyon fontos, hogy végre jól érzi magát a bőrében! Ha önt nem zavarja a narancsbőr, ne is foglalkozzon vele! Ha önnek is problémát jelent, akkor sporttal, az étkezése módosításával javíthat a helyzeten. Próbálja elfogadni magát olyannak, amilyen, pozitív és negatív tulajdonságaival egyetemben! Narancsbőrrel is lehet fantasztikusan vonzó nő!

Általában akkor szokott csökkenni a toleranciaszintünk, akkor kötünk bele apróságokba is (mint a partnere az ön narancsbőrébe), ha nem érezzük már annyira a másik szeretetét. Elképzelhető, hogy a társa is így érez? Lehetséges, hogy a baba mellett kevesebb figyelme jut rá?
Próbáljon leülni vele és megkérdezni, hogy mire volna szüksége, mitől érezné jobban magát a kapcsolatban! Igyekezzen a kedvében járni! Ha meg tudja neki mutatni, hogy még mindig milyen fontos az ön számára, mennyire szereti, valószínűleg ő is pozitívabban fog tudni kapcsolódni önhöz.
Az is fontos, hogy ön is kommunikálja párja felé a szükségleteit, igényeit, érzelmeit. Remélhetőleg ő is fogékony lesz arra, hogy azokat figyelembe vegye, teljesítse.

Érdemes lehet szakemberhez fordulni, aki segíthet a kapcsolatuk megerősítésében: feldolgozni a korábbi féltékenykedéssel kapcsolatos rossz érzéseket, sérelmeket, valamint megmutathatja, hogy hogyan lehet egymással jól kommunikálni vagy akár vitatkozni is.


Aggódó (2021.12.27.) Az elmúlt időszakban nagyon sok mindent éltünk meg, sok nehéz, stresszt okozó pillanat volt, de szépen alakítottuk a közös jövőnket (lakásvásárlás). Igen, előfordulnak viták, amibe ha belemegyünk, ő szeretne minél előbb túllenni rajta, mintha kerülné. Ugyanakkor látom, hogy zavarja az adott dolog, de előbb túl akar lenni rajta. Nyilván én nem ilyen vagyok, kiadom magamból, sírok is egy sort, és mindig odajön hozzám. Szerintem ez pozitív. Azonban a mostani vitánknál, ami tényleg egy butaságból jött, azt érzem, változott valami. A kommunikációján veszem észre. Folyton elárasztott kedves kis apró üzenetekkel, becenevekkel, most ez egyre kevesebb, vagy nincs is. Olykor "elfelejt" a szeretlek üzenetre válaszolni/ reagálni, ami eddig nem fordult elő. Mi élőben is nagyon sokszor mondjuk egymásnak, igyekeztünk ezt írásban is megtenni. És igyekeztünk a távol, és a külön töltött időben kifejezni az online térben a szeretetünket, de ezt most az írásban való meg nyilvánulásain érzem, hogy valami más. Már nem látom azokat a megszokott dolgokat, vagy csak nagyon ritkán. Félek, hogy több van emögött, amit nem mond el. Rákérdeztem, van-e valami baj, ami bántja, de ő azt mondta nincs semmi.

Kedves Aggódó! A férfiaknál a semmi többnyire tényleg semmit jelent. Leveléből nem derül ki, hogy mennyi ideje van együtt a párjával. A leírt "tünetetek" ugyanis egy idő után természetesen is megjelenhetnek, nem feltétlenül van mögöttük valami. Az érzelmek néhány év után kicsit csendesednek. Ha nem figyelünk rá tudatosan, akkor ritkábbá válnak az érzelemnyilvánítások. 

Másrészt egyetlen kapcsolat sem "happy" egyfolytában. Mindig vannak kisebb-nagyobb mélypontok. Ezeket akár külső tényezők is okozhatják, mint a stressz, amit ön is említett.

Az is látszik, hogy más a konfliktuskezelési stílusuk. A konfliktusok kerülése, ami a párjára jellemzőnek tűnik, nem jó megoldás. Így nincs lehetőségük változtatni, fejlődni. Biztassa a problémái elmondására, érzelmei kifejezésére!

Teremtsen nyugodt, kellemes körülményeket és üljenek le beszélgetni! Ne legyen támadó, ne azt mondja, mi nem tetszik a társa viselkedésében! Arról beszéljen, hogy önben milyen érzések vannak. Félelem? Bizonytalanság? Csalódottság? Magány? Féltékenység? Mondja el a partnerének, hogy miért érez így. Ha ilyen formában közeledik, nagyobb az esélye, hogy társa is megnyílik. Legyen türelmes, ne nyaggassa! Ha azt mondja, nincs semmi, higgye el neki.

Persze, sokszor nagyon jók a női ösztönök, megérzik, ha baj van. A nyugodt beszélgetésben ezzel kapcsolatos kétségeit is kifejezheti. Fontos, hogy nyíltan, őszintén tudjanak beszélni egymással. A legtöbb nő jobban elviseli a rossz híreket, mint a bizonytalanságot, a hazugságot.

Remélem, sikerül megbeszélniük a helyzetet és megnyugtató választ fog kapni a társától!

Van, hogy a semmi tényleg semmit jelent - fotó: canva.com
Van, hogy a semmi tényleg semmit jelent - fotó: canva.com

Anonim 25 (2021.12.19.) Üdv. A férjemmel 10 éve vagyunk együtt, van 3 gyermekünk is. A férjem pár hónappal ezelőtt egy butaságba kezdett bele, drogfogyasztás, alkohol stb. És most mindenért engem hibáztat, többször is megütött, elzavar a háztól és azzal vádol, hogy hűtlen voltam. Mikor el akartam menni, utánam jött és megfenyegetett. Nem tudom, mit tehetnék, hogy vége legyen ennek a rémálomnak. 

Kedves Anonim! Az erőszak semmilyen formában nem tolerálható, nincsen rá mentség. Alkohol vagy drog befolyása alatt párkapcsolati tanácsadást folytatni nem lehet. Ha felhív telefonon vagy megírja az email elérhetőségét, megadom önnek olyan alkohol/drogproblémákkal foglalkozó szakemberek nevét és elérhetőségét, akik érdemben tudnak foglalkozni a problémájával és segítenek önnek.

Addig is ajánlom a https://nane.hu/ oldalt, ahol pontos információkat szerezhet. Segélyvonaluk a +36 80 505 101-es számon érhető el, hétfő, kedd, csütörtök és péntek 18-22 óra és szerda 12-14 óra között. Itt abban is tudnak segíteni önnek, hogy hogyan tudja megvédeni magát és gyermekeit.

#drog #alkohol #bántalmazás


Kétségbeesett (2021.12.15.) Kedves Linda! 3 éve vagyunk együtt párommal, 4 hónapja házasok vagyunk. Már az esküvő előtt is probléma volt nálunk. Van, hogy 2-3 hónapig nincs köztünk szex, de észre vettem, hogy a telefonjában minden nap a keresési előzmények között különféle pornó oldalak szerepelnek. Próbáltam vele erről beszélni, de letagadja, hogy ő ezt nap mint nap nézi, közben közöttünk nem történik semmi. Megpróbáltam rávenni, hogy menjünk párterápiára, de nem hajlandó. Állítása szerint nincs probléma, csak fáradt és neki annyi is elég, hogy mellettem elaludjon. Teljesen tanácstalan vagyok, mi tévő legyek.

Kedves Kétségbeesett! A szexualitás nagyon fontos szerepet játszik a párkapcsolatban, nagyban befolyásolja a kapcsolattal való elégedettséget. Az ember egyik alapvető szükséglete. Ha egy nő nem elégedett a szexuális életével, az az általános jóllétét is rontja. 

A férjének nincs igaza, igenis van probléma. Nemcsak ő, hanem ön is számít a kapcsolatban. Jelenleg azonban az ön igényeit  egyáltalán nem veszi figyelembe. 

Ennyi információ alapján nem tudom eldönteni, hogy mi lehetett hamarabb: a szexuális probléma vagy a pornófogyasztás. A rendszeres pornófogyasztók (függők) párkapcsolati szexuális aktivitása gyakran csökken (ahogy a stressz, a fáradtság is okozhatja a vágy csökkenését). De az is lehet, hogy már meglévő problémák miatt fordult a férje a pornóhoz.

Mindenképpen érdemes lenne szakember segítségét kérni. Ha párterápiát nem akar a társa, menjen egyéni terápiára/tanácsadásra. Meg kell értetnie vele, hogy ha ön fontos a számára, akkor meg kell oldaniuk ezt a problémát, mert egyébként a kapcsolatot veszélyezteti.

#szexhiány #pornó


Lexy 28 (2021.12.08.) Együtt vagyunk a párommal 10 éve. Voltak hullámvölgyek, a szex is müködik, viszont egy valamit nem értek: szeretném mással is kipróbálni. Viszont szeretem a párom, nem csalnám meg, de valahogy ez az érzés mindig feljön bennem. Ui: 18 évesen jöttem össze vele, a 2. pasi az életemben.

Kedves Lexy! Teljesen természetes érzés, hogy amikor az ember hosszú távon elköteleződik egy kapcsolatban, felmerülnek benne olyan kérdések, hogy: "Akkor most már ennyi volt? Soha senki mással nem szexelhetek? Biztos, hogy jól választottam?" Különösen igaz ez, ha egy pár nagyon fiatalon kerül össze.
Mindenkinél lehet találni szebbet, jobbat, okosabbat, gazdagabbat, stb. Az elköteleződés arról szól, hogy mindezek ellenére én vele maradok, ahogy az esküvői szöveg mondja: "Vele megelégszem."

Beszélgessenek egymással az érzéseiről, a szexről! Mi az, amire kíváncsi, mit próbálna ki szívesen, milyen fantáziái vannak? Ezeket egymással is megvalósíthatják. Vigyenek változatosságot, izgalmat a szexuális életükbe, hozzák vissza a régi szenvedélyt! Ehhez ajánlom figyelmébe Esther Perel: Szeretkezés fogságban című könyvét.

Mindenkiben felmerülhet időnként a kíváncsiság, hogy mással vajon milyen lenne, sőt, akár vonzalmat is érezhet más iránt. A tartós kapcsolat trükkje az, hogy ilyenkor tudatos döntést kell hozni arról, hogy én ennek a kísértésnek nem engedek. Azt mondja, szereti a párját, nem csalná meg. Akkor ne is tegye! Ez az ön döntésén múlik.

Ha továbbra sem sikerül feldolgozni ezeket az érzéseket, érdemes lehet egy szakembert felkeresni, hogy feltárják a háttérben húzódó okokat!

#milyenlehetmással


Féltékeny férj / Zsolt (2021.11.29.) Kedves Linda! Sok problémánk van a feleségemmel. Most ott tartunk, hogy elválunk 18 év után. Sajnos féltékeny vagyok rá, mert történtek dolgok, amik miatt ez van, kb. 10 éve. Találtam a telefonján pornóképeket hátulról fotózva, és amikor szembesítettem, rögtön kitörölte. Azt mondta, hogy a barátnője csinálta magáról és küldte el a pasijának, mert az ő telefonja nem olyan, stb. Ettől kezdve odafigyeltem a dolgokra. A gyerekek születése után elment dolgozni, ott lett neki egy barátnője, aki nem arról volt híres, hogy szerető feleség. Kiderült, hogy titokban eljártak bulizni, amíg én külföldön dolgoztam, mert véletlenül felhívott a telefonja és hallottam, hogy mit mond, mit csinálnak. Persze a gyerekek ekkor kb. 8-9 évesek voltak, és otthon hagyta egyedül őket. És amikor rákérdeztem, hol volt, akkor tagadott mindent. Elkezdtem mondani, hogy miket hallottam és mondott ő. Akkor beismerte a dolgokat. Persze megkérdezem tőle, hogy volt-e valakije, de tagadta, áthárította a barátnőjére, hogy csak őneki udvaroltak. Odaadta a másik házunkat a hölgynek, hogy ott találkozzanak a szeretőjével. Mint utólag kiderült, mert persze erről sem tudtam. Ő is sűrűn elment, azzal a címszóval, hogy kitakarítja a házat... Sokszor volt, hogy a másik szobában volt, hajtogatásra fogva, és írogatott a barátnőjének éjfél, egy óra, két óra környékén. Két évvel ezelőtt a telefonját letitkosította és egyszer feloldva maradt, ekkor én belenéztem és kiderült, hogy nem a barátnőjének írogat, hanem a munkahelyéről egy férfinak. Ekkor átnéztem az összes üzenetét, és kiderült, hogy mikor eljártak bulizni, akkor ott megismerkedett valakivel, és másfél hónapon keresztül telefonáltak egymásnak. A kedves párom azt mondta, hogy őt nem érdekelte az a férfi. KÉRDEZEM ÉN, HA ENGEM NEM ÉRDEKEL, AKKOR MIÉRT IS BESZELGETEK VELE MÁSFÉL HÓNAPON KERESZTÜL? És írta a barátnőjének, hogy  most már nem tudja lerázni. Kiderült, hogy pornófilmeket néz, és ilyen címszóval: nagyfarok, stb. Azóta úgy érzem, hogy kevés vagyok neki. Pedig egy átlagos 18cm vagyok. Pedig 2-3-szor ki van elégítve egy este. Megkérdeztem tőle, hogy miért néz pornót, nem tud rá válaszolni. Kérdeztem, hogy közben maszturbál-e, mert azt szívesen megnéztem volna én is. Az volt a válasz, hogy nem, és ennyivel lerázott. Amikor ezeket a dolgokat megtaláltam 8 éve, illetve 2 éve, azóta féltékeny vagyok rá. És volt, hogy lehallgattam, nyomkövetőt tettem a telefonjára, stb. És most már addig fajult a dolog, hogy válunk. Sajnos a bizalom a részemről elfogyott. Viszont engem okol mindenért, mert kiöltem belőle minden érzést énfelém. Pedig próbálom menteni a dolgokat. Kérdezem, hogy jogosan voltam-e féltékeny? És a pornófilmekkel kapcsolatban?

Kedves Zsolt! Egy kapcsolat alakulása mindig két emberen múlik, ahogy a megmentése is. A válást csak akkor tudja elkerülni, ha a felesége is meg akarja menteni a házasságukat. Az, amit az egyik fél ilyenkor elmesél, mindig csak a történet fele, ezért nehéz megítélni, hogy mi jogos és mi nem. A féltékenységgel kapcsolatban azt szoktuk mondani, hogy ha már történt hűtlenség, vagy egy harmadik fél ténylegesen fenyegeti a kapcsolatot, akkor érthető és normális érzés.
A pornónézéssel kapcsolatban azt kell tudnia, hogy amit ezekben a filmekben lát az ember, azt nem feltétlenül akarja megvalósítani. Sokan néznek pl. melegpornót, pedig nem melegek. Így az, hogy a felesége extra méretekre keresett rá, nem jelenti azt, hogy az ön pénisze kicsi lenne neki. Sőt, gyakori panasz, hogy a nagy méret fájdalmas szexet eredményez.
Mivel mindaz, amit leír, meglehetősen problémás kapcsolatot jelez, azt gondolom, a házasságuk megmentéséhez mindenképp szakember segítségét kellene kérniük, ha mégsem a válás mellett döntenek.

#féltékenység #hűtlenség #pornó

Van olyan helyzet, amikor érthető a féltékenység - Fotó: canva.com
Van olyan helyzet, amikor érthető a féltékenység - Fotó: canva.com

Segítség, el kell fogadnom! (2021.11.28.) Kedves Linda! Én egy 26 éves nő vagyok, egy közel 2 éves kisfiúval, egy férjjel és egy biológiai apával. Előzmény: 6 éves párkapcsolatban teherbe estem, elviekben nem történhetett volna meg, komoly hormonproblémák és fogamzásgátló mellett, ezért csak a 12. hét után jöttem rá, ezért (sem!) kerülhetett szóba az abortusz. Akkori párommal már a kapcsolat végén jártunk, nem akarta a babát és engem sem. 
A terhességem alatt ismerkedtem meg egy férfival, akit kb. Isten küldött nekünk. Még a szülőszobán is ott volt velem, és a mai napig a világ legjobb apukája. A biológia apa jelen van az életünkben, 2 hetente van kapcsolattartás. Neki is van felesége és egy pici babájuk. Nem ismerem őket egyáltalán.
Közel két évig reménykedtem, hogy nem lesz az életünk része és hogy megszabadulhatok tőle, de egyre több időt szeretne tölteni a közös gyermekünkkel. Szeretném elfogadni a helyzetet, mert úgy érzem, belebetegszem minden egyes veszekedésbe, de nem tudom hogyan. Természetesen tudom, hogy joga van tartani a kapcsolatot, éppen ezért az elfogadás felé szeretnék haladni, de úgy érzem egyedül nem megy. Nagyon sok undorító dolgot művelt, mondott, amit szeretnék elengedni. Nem érdemli meg a csodás kisfiú szeretetét. Neki alanyi jogon jár, hogy apa, a férjem köveket megmozgatott, hogy apának szólíthassuk. A férjemtől mindent megkap, amit egy apa nyújthat a fiának. Sajnos abban nem is reménykedem, hogy az expárom és a férjem valaha jó viszonyban lesznek. Nem akarok többet ezen rágódni, meg kell tanulnom kezelni, de merre induljak? Köszönöm előre is az induló tanácsot! 

Kedves Kérdező! Problémájának van egy jogi és egy pszichológiai oldala. Gondolom, a biológiai apa került be a születési anyakönyvi kivonatba a gyerek édesapjaként. Ha ez így van, és ő igényt tart rá, valóban biztosítani kell számára a láthatást, ez ellen ön nem tehet semmit (amennyiben a kisfiúval rendesen bánik). Gondolom, létezik valamilyen hivatalos irat, amiben rendezték a dolgokat, ahhoz tartania kell magát. Többet viszont nem köteles adni. (Érdemes lehet azért egy családjogi ügyvéddel is beszélni, pláne, ha nincs minden írásba foglalva.)
A pszichológiai oldal önt és a gyermekét is érinti. Fontos, hogy hogyan kommunikálnak a kicsivel a helyzetről. Hogyan nevezik például az életében szerepet játszó két apafigurát? Az ő nyelvén, szintjén, de őszintén kell vele kommunikálni. Nem beszélhet neki csúnyán a biológiai apjáról, bármennyire is haragszik rá. A konfliktus önök, felnőttek között van, ezt nem vihetik át a szülő-gyerek viszonyra.
A legnehezebb önnek elfogadni azt, hogy a volt társát nem zárhatja ki az életükből. Ehhez a radikális megbocsátás módszerét ajánlanám, aminek leírását ebben a cikkben találja. (Igaz, a bejegyzésben a hűtlenségről van szó, de maga a módszer az ön helyzetére is tökéletesen alkalmazható.) Ajánlom még figyelmébe Szondi Máté: Hogyan tudnék továbblépni című könyvét. Ha a gyakorlatok és a könyv elolvasása után sem javul a helyzet, javaslom pszichológus felkeresését, az egyéni tanácsadást.


#biológiaiapa #megbocsátás


Titok (2021.10.31.) Kedves Linda! 40-es éveiben járó férj vagyok, a feleségemmel 25 éve ismerjük egymást, alkotunk egy párt, ebből 17 éve boldog házasságban élünk. Azonban van egy nagy titkunk, amit az esküvő óta őrzünk. A feleségem a házasságunk előtti hónapokban több alkalommal megcsalt egy munkatársával. A viszonynak körülbelül az esküvő előtt egy hónappal lett vége, miután a nejem elárulta nekem. Az elején nemigen foglalkoztunk az események feldolgozásával, mindent tikokban tartottunk, azonban bennem ciklikusan fel-feléledt a kíváncsiság, így csak évekkel később tudtam csak meg a részleteket, ezek azonban gyakran elentmondásosak voltak, a korábbi elképzeléseimmel, így újabb és újabb tisztázó beszélgetéseket igényeltek. Itt kell elmondani, hogy a nejem mintafeleség, akivel boldog élünk, nem bántam meg, hogy elvettem feleségül, családot alapítottunk. Az elmondottakból látszik, hogy a történteket több alakalommal, más-más megközelítésekkel próbáltuk már feldolgozni, azt kell, hogy mondjam az eredményesség szempontjából nem sok sikerrel, mert a mai napig újabb és újabb kérdések merültek fel bennem, melyek, ha felmerülnek, egyre csak erősödnek bennem, és nem hagynak nyugodni, addig, amíg nem kapok választ rájuk, ezért időről-időre vissza és vissza kell kanyarodni eltitkolt múltunkhoz, újabb és újabb beszélgetéseket szentelve a témának, melyek egyrészről kényelmetlenek a feleségemnek, aki állítása szerint, már rég kitörölte volna az egészet az emlékeiből, számomra azonban az utóbbi években szexuálisan is izgatóak lettek a témáról folytatott beszélgetések. Ebben a formában viszont sok konfliktus forrása is egyben az egész, így ennyi év távlatából szeretném már végre letenni ezt a terhet, megszabadulni tőle, úrrá lenni rajta, lehetséges ez?

Kedves Kérdező! Először is elnézését kérem a megkésett válaszért!
Valóban nehéz addig túllenni a hűtlenségen, amíg vannak az emberben kérdések a történtekkel kapcsolatban. Azonban ez már egy nagyon régi történet. Itt lenne az ideje végleg lezárni. 
A hűtlenség kapcsán egyetlen kérdésnek van értelme, annak, hogy miért történt. Ha erre megkapta a választ, célszerű lenne befejezni a kérdezősködést. A részleteknek nincs jelentősége, sokszor csak a megbocsátást nehezíti vele. A történtek állandó felidézése akadályozza a továbblépést. Nem csoda, ha vannak ellentmondások, hiszen egyrészt a saját fantáziája termékével hasonlítja össze a valóságot, másrészt ennyi idő után ki emlékezne már pontosan minden részletre.
Vajon 17 év boldog házasság után miért téma ez még mindig? Hiszen azt írja, mintafelesége van. Gyanítom, elkezdte a történteket egészen más összefüggésben "használni".
Javaslom, keressen fel egy szakembert, aki a részletes beszélgetés után el tudja dönteni, hogy valóban arról van-e szó, hogy feldolgozatlan a hűtlenség, illetve, hogy egyéni vagy párkapcsolati tanácsadásra lenne-e szükségük.

#hűtlenség


Ötletem sincs (2021.10.24.) Kedves Linda, 4 évvel ezelőtt ismerkedtem meg a jelenlegi párommal. Akkor építő jellegű volt a kapcsolatunk, legalábbis annak éreztem, ami idővel romlani kezdett. Nem éreztem, hogy fontos vagyok neki, inkább azt, hogy csak szexelni akar.

2 évvel ezelőtt anyagi válságba került, amikor teljesen megváltozott. Barátok és családtagok is azt javasolták, hogy szakítsunk, de nem akartam ezért otthagyni, mert szegényebb lett. Majd átfordult, és én támogattam anyagilag, ami teljesen lemerített, depressziós lettem.
Nyár végén összeköltöztünk, de azt érzem, hogy teher. Mintha megismertem volna az igazi énjét ennyi idő után. Amikor elfogy a türelmem, akkor szakítok, viszont ha átgondolom, akkor hiányozna.
Tudnám őt valaha még úgy szeretni, és azt látni, hogy egy építő kapcsolatban élek? El tudom felejteni, ami rosszak történtek? 

Kedves Kérdező! Minden kapcsolat és minden érzelem változik az évek során. Teljesen természetes, hogy a kezdeti lángoló érzelmek csillapodnak, és már nem tűnik minden olyan tökéletesnek. Ekkor kezdődik az igazi munka: fenn kell tartani a kapcsolatot. Tudatosan kell odafigyelni arra, hogy éreztessék egymással a szeretetüket, törődésüket, elegendő időt töltsenek együtt.

Minden kapcsolatban akadnak problémák, amelyeket meg kell oldani. Ilyen volt önöknél az anyagi nehézség. Jól tette, hogy ezért nem hagyta el a párját, hanem támogatta. Nem a rokonoknak, barátoknak kell eldöntenie, hogy mit csináljon, ők nem látnak bele a kapcsolatukba, azt csak önök ketten ismerik igazán. Persze, nem szabad hagynia, ha úgy érzi, hogy a másik csak kihasználja.

Ha úgy érezte, hogy gond van a kapcsolatukkal, miért költöztek össze? Mentésnek szánta?
A nehézségek ellenére lehet jövője a párkapcsolatuknak, érezheti benne jól magát újra, de ehhez mindkettőjük munkája kell.
Üljenek le és beszéljék át, hol tartanak most és mit szeretnének! Ha a párja is együttműködő, akkor el lehet kezdeni a kapcsolat helyreállítását. Ehhez rengeteg tanácsot talál a weboldalon is. Kezdjék azzal, hogy kitöltik a szeretetnyelv tesztet és mindennap mutatják az érzéseiket egymás felé. Mindennap legyen legalább fél órájuk egymásra, ami csak kettőjükről szól! Beszélgessenek sokat - mindenről és bármiről, az érzéseikről! Szervezzenek közös programokat!
Ha egyedül nem boldogulnak, érdemes szakember segítségét kérni.

#építőkapcsolat #anyaginehézségek


Tanácstalan (2021.10.10.) Tisztelt pszichológusnő! Azt szeretném öntől megkérdezni, hogy észrevettem, hogy a férjem mielőtt szexelnénk pornót néz a telefonján, és amikor bebújok mellé az ágyba, ő már készen áll. Engem nagyon zavar ez a dolog, mert úgy érzem, hogy én már nem vagyok elég izgató neki. Nem tudom, hogyan hozzam elő ezt a dolgot neki, vagy mit tudnék tenni annak érdekében, hogy éntőlem legyen erekciója? A házaséletünk úgy gondolom elég jó, ezért nem értem a dolgot. Lehet, hogy én akarok túl sok szexet? Hetente 4 alkalommal vagyunk együtt átlagosan. Nagyon várom válaszát!

Kedves Kérdező! A szexuális problémák egyik leggyakoribb oka a szexkommunikáció hiánya. Úgy érzem, a megoldás felé vezető úton önöknél is ez kell, hogy az első lépés legyen: el kell kezdeniük egymással nyíltan és őszintén beszélni a témáról. Mondja el a férjének, hogy mit érez amiatt, hogy pornót néz szex előtt! Kérdezze meg, hogy miért van erre szüksége? Valóban nem kívánja önt vagy soknak találja a szexet? Ne legyen támadó, kérdezzen és az érzéseiről beszéljen!
Beszéljék meg, kinek mire lenne szüksége, mitől érezné jól magát, vagy milyen fantáziáik vannak!
Figyeljenek oda az előjátékra, szánjanak rá elég időt!
A jó szex legnagyobb ellensége az unalom. Próbáljanak izgalmat, változatosságot csempészni a szexuális életükbe!

A szexben nincs olyan, hogy sok vagy kevés - átlag van. Van, aki a havi egy szextől is boldog, van, akinek a napi egy is kevés. A lényeg az, hogy megtalálják a kompromisszumot, ami mindkettőjüknek megfelel!

Azt is érdemes lenne tudni, hogy a férje mennyi pornót néz. Pornófüggőség esetén ugyanis elő szokott fordulni, hogy nagyon intenzív ingerek kellenek az erekcióhoz, amit a házastárs már nem tud megadni.
Jó lenne, ha meg tudná azt beszélni a férjével, hogy tegye félre egy időre a felnőtt filmeket. A teljes pornó absztinencia segíthet abban, hogy az ingerküszöbe normalizálódjon.
Ha gyanús, hogy függőségről van szó, érdemes szakember segítségét kérni.

2021.10.15. Tisztelt pszicholólógusnő! Köszönöm a tanácsot. Úgy tettem, ahogy ön javasolta, de a férjem először tagadta, majd pedig úgy állította be a dolgot, mintha semmiség lenne. Nem régóta van ez a dolog, amit én észrevettem, és nem is esik túlzásba. Tudom, mert szégyen, nem szégyen, amikor észrevettem, hogy nem stimmel valami, én megnéztem a telefonjában az összes keresési előzményt. Azt mondta, hogy 51 évesen már nem működik minden úgy, ahogy kéne és sok a munka, meg a mindennapi probléma. Én azt mondtam neki, hogy bár szeretem a szexet, de ilyen áron már nem akarom. Azt mondtam, hogy csakis akkor szeretkezzünk, amikor énmiattam jön meg a kedve. Egyébként sokat beszélgetünk arról, hogy ki mit szeretne kipróbálni és nem zárkózik el a megvalósítástól egyikünk sem. Az volt még nekem a furcsa, hogy azt mondta, hogy bár ő nézett ilyen videót és be is ismerte, de ő honnan tudja azt, hogy ha én nem is nézek ilyeneket, ki tudja, hogy mire gondolok ha vele vagyok. Szerintem ő nem látja helytelennek, amit csinált és nem érti igazán, hogy miért vagyok kiakadva ezen. Azt is felajánlottam neki, hogy mi lenne, hogyha együtt néznénk ilyen videókat, de teljesen elzárkózott ettől. Kedves Linda, az lehet, hogy ha egy férfinek felesége van és mégis pornóvideókat néz, az kis mértékben elfogadható és más férfiak is csinálnak ilyet? Lehet, hogy csak én vagyok furcsa és csak engem zavar ez a dolog? Az biztos, hogy nekem nem jutna eszembe más férfiakat nézni pucéron, mert ha szexről van szó, akkor én azt nem nézni akarom, hanem csinálni és csak a férjem csókjaitól jön meg a kedvem hozzá, nem holmi idegen pasik vonaglásától. 

Kedves Kérdező! A szexben nem igazán van olyan, hogy normális vagy nem normális. Minden normális lehet, ha abba mindkét fél beleegyezik és örömét leli benne. Önmagában a pornónézéssel sincs probléma, ha az mindkét fél számára elfogadható és nem válik függőséggé. Rengetegen nézik, férfiak, nők egyaránt, együtt és külön is. A túlzásba vitt pornó viszont számtalan problémát okozhat, egyéni és párkapcsolati szinten is. 

A kor előrehaladtával, illetve a stressz hatására megjelenhetnek erekciós zavarok. Ezek önértékelési problémákhoz vezethetnek (nemcsak a férfinál, hanem partnerénél is). A csökkent önértékelés jeleit, bár más-más okból, mindkettőjüknél látom. Muszáj magát erősítenie abban, hogy a csökkent vágy, erekció nem önnek szól, nem azt jelenti, hogy ön nem elég vonzó, vagy már nem kívánja a férje. Valószínűleg a férje is arra használja a pornót, hogy a férfiasságában megerősítse magát, nehogy ön azt gondolja, hogy már nem eléggé férfi.

Mivel a férfiaknál a vizuális ingerek váltják ki a vágyat, próbálkozhat esetleg csinos, szexi fehérneműkkel, tánccal, stb. Próbáljanak több izgalmat vinni az életükbe, az is fokozza a vágyat. Érdemes lehet andrológust is felkeresni, mert hormonális változások is állhatnak a háttérben.

#pornó #erekció

A túl sok pornó negatív hatással lehet az erekcióra - Fotó: canva.com
A túl sok pornó negatív hatással lehet az erekcióra - Fotó: canva.com


Vindy82 (2021.09.20.) Házas nő vagyok egy megromlott házasságban. 1,5 éve szerettem bele egy szintén családos férfibe, akinek szintén megromlott a kapcsolata. Rengeteg tervünk volt, össze akartunk költözni, magunk mögött hagyni a múltat. Majd az utolsó pillanatban visszalépett, mert nem tudja elhagyni a gyerekeit. Hatalmasat csalódtam. Megszakítottam vele minden kapcsolatot, de megtalált, sírt, könyörgött, kezdjük újra. Tudja, hogy hibázott, rendbehoz mindent, nem tud élni nélkülem. Engedtem neki, bár nem találkozgatunk, telefonon beszélünk napi szinten. Ha összefutunk valamilyen rendezvényen, lopott csókok elcsattannak, de ennyi, nincs testi kapcsolat. Mások előtt sem titkolja, mit érez irántam, de mégsem lép. Nem változik semmi. Őrülten szeretem, de én nem tudok sokáig így élni. Nem tudom mit tegyek. 

Kedves Vindy! A tapasztalat azt mutatja, hogy nem sok jóra számíthat. Ha egy szeretői kapcsolat 1-1,5 éven belül nem legalizálódik, általában nem lesz belőle semmi. Sajnos a szerelem önmagában kevés, bármennyire kölcsönös is. Azt se felejtse, hogy egy szeretői kapcsolat mindig szebb, izgalmasabb, mint a házasság. Amikor valósággá válik, akkor azonban az ilyen kapcsolatoknak csupán a 20%-a lesz működőképes.
Nekem úgy tűnik, hogy ön sem lépett, nem csak a párja. Mindketten benne maradtak a boldogtalan házasságukban. Mintha mindketten biztonsági játékot játszanának, egymásra várnak...
Valószínűleg célszerű lenne rövidre zárni a dolgokat: üljenek le és beszéljék át a jövőt. Ígérni sok mindent lehet, de a tettek beszélnek. Ha záros határidőn belül nem történik változás, jobban jár, ha lezárja a kapcsolatot. Egy szerelem elengedése rettentő fájdalmas. De az, hogy szeretik egymást, még nem feltétlenül jelenti, hogy van közös jövőjük.
Amennyiben szerelme mégiscsak lép, önt választja, készüljön fel, hogy számtalan nehézséggel kell majd megküzdeniük. A mozaikcsaláddá válás mindig nehezített terep.

#hűtlenség #szeretőikapcsolat


Billiko (2021.08.06.) A 17 év alatt, amíg együtt voltunk, kb. 3-4 alkalommal jutottam el odáig, hogy mehetnékem van mellőle. Eleinte megbízhatatlan volt a jövőnket illetően. Fiatal volt. Mostanában pedig egyszerűen ott tartok, hogy annyira nem bírom elviselni, hogy hozzám ér, hogy konkrétan kiráz tőle a hideg. Pedig megváltozott. Mondjuk, teljesen felelősen ma sem gondolkodik szerintem. Nálam pedig alapvető gondok vannak az intimitással. Konkrétan a szexszel. Undorodom tőle. Durván mocskosnak érzem, teljesen gátlásos vagyok miatta. Bárki eszembe is jutott fantáziámban, eddig a pontig sosem gondolkodtam. De ezt évekig nyeltem. Beletörődött, hogy már csak hagyom, hadd történjen, legyünk túl rajta. De már csendben elbőgöm magam közben. Nem érzem, hogy tudnék/akarnék ezen változtatni. A vágyam alapvetően is az volt világ életemben, hogy önálló, független nő legyek. Azóta lett 2 gyönyörű gyerekünk. Imádom őket. Kívülálló szemével jól meg is vagyunk. Talán szerinte is. De ez így nekem nem jó. És nem is akarok már próbálkozni. Az mindig csak azt jelentette, hogy nyeltem egyet, és folytattam ugyanúgy, mint addig. De nem voltam/vagyok boldog. Engedném, hogy menjen. Fiatalabb nálam 10 évvel. Legyen mellette valaki, aki mindenben jó. Nem undorodik a szextől. És én lehetnék független. Még a két gyerekkel is. Szeretem persze. A gyerekeim apja. De nem bírom elviselni a testi közelségét. És nyomorult szemétnek érzem magam emiatt. Mert nem tehet róla. A második házasságom. Ebből család is lett. Az elsőnél sem éreztem soha a vágyat. Vagy max. a legelején. Az sokkal hamarabb véget is ért érzelmileg. A házasságot 10 évig tartottuk fent. Ahogy véget ért, mintha meg sem történt volna. De most itt van a két csoda gyerekünk. És így már sokkal jobban meg kell gondolni. Nem tudom, hogy bírom tovább. Mennék, de tudni szeretném, hogy ő sínen van, hogy tud továbblépni.

Kedves Kérdező! Ön semmiképpen sem szemét! Ne bántsa saját magát! Egy végtelenül szenvedő, bizonytalan nő. Amit leírt, a szexuális vágy hiányára utal. De nem egyértelmű a dolog, hiszen azt írja, hogy az első férjével talán eleinte megvolt a vágy. A szexualitás fontos része a kapcsolatnak, nagy összetartó erővel bír - itt élheti meg a legmélyebb intimitást, közelséget. Természetesen nem jó, ha csak kényszerből csinálja, nem élvezi. Érdemes lenne egyéni terápiában kideríteni, hogy mi állhat a vágy eltűnésének, a szextől való undorának hátterében. Sokszor egészen banális, könnyen megszüntethető okok vezethetnek a problémához, máskor komoly traumák állnak mögötte. Persze, a megoldást csak akkor lehet megtalálni, ha ön is akarja, ha ön is szeretne változtatni a helyzeten. Szexelni nem muszáj, de az, hogy lelkileg rendben legyen, nagyon fontos.

Érdemes lenne leülni a férjével is megbeszélni a helyzetüket, mert úgy tűnik, nem ismeri az ő érzéseit, szándékait. Tisztázniuk kellene, hogyan tovább. Azt tudnia kell, hogy a gyerekekre való tekintettel együtt maradni rossz indok. Ha együtt maradnak, azt azért tegyék, mert együtt szeretnének élni. Egészséges, boldog gyereket csak harmonikusan együtt élő szülők tudnak nevelni. A szexuális problémáját viszont az ő érdekükben is érdemes lenne megoldani, hiszen a szexhez való hozzáállását mintaként adhatja tovább.

Mindenképpen javaslom, hogy keressen/keressenek fel egy szakembert, aki segíthet megoldani a problémát!

#szexundor #vágyhiány


Hűtlen (2021.07.27.) Kedves Linda! A feleségem tavaly januárban jelezte, hogy szeretne a barátnőjéhez elmenni szombaton délután egy kicsit beszélgetni. Én ezt nem elleneztem. Tavaly februárban átestem egy műtéten, amiből hosszú hónapokig tartott a felépülés. Mint utólag kiderült, összeismerkedett a barátnője sógorával. Tavaly augusztus körül sejtettem, hogy megcsal. Én kérdőre vontam, de ő mindent tagadott. Egyre jobban eltávolodtunk egymástól. Április végén döntő bizonyítékot találtam a hűtlenségére. Én kértem, beszéljük meg, mondja el, mi a problémája velem. A válasza annyi volt, hogy elhanyagoltnak és mellőzöttnek érzi magát. Igaz a betegségem végett valóban nem a régi voltam. Annak ellenére, hogy ő csalt meg engem, hajlandó lettem volna változtatni. Nem akarta velem megbeszélni a történteket, helyette elköltözött az új pasijához. 28 éve vagyunk házasok, van 3 felnőtt gyerekünk. Ebből 2 vidéken él, mindig is jó volt velük a viszonyunk. Napi szinten beszélgetünk telefonon. 3-4 hetente látogattuk egymást. Amikor megtudták, hogy mi történt, kiborultak. Üzentet írtam neki 3 alkalommal, jöjjön haza, beszéljük meg, és legyünk újra egy család. A gyerekeit sem keresi, a lányát 4 hónapja nem látta. Hiába próbáltak vele beszélni, fél perc után letette a telefont. Ez két alkalom volt, utána nem is próbálták keresni. Mindenkivel megszakított minden kapcsolatot, nem beszél velem, sem a gyerekeivel, sem az édesanyjával. Nem is látjuk egymást, ő 15 kilométerrel messzebb lakik. Szeretném megtudni, hogy mitől változott meg ennyire, és vajon meg fog-e változni? Ő mindig is a gyerekeit szerető családcentrikus anya volt. Mi ketten is jól megvoltunk, szerettük egymást. Én még mindig szeretem, a történtek ellenére is. Hazavárom, hiányzik, lelkileg tönkretett. Nehéz elfelejteni, hogy egy 3 gyerekes boldog család voltunk, kisebb viták ellenére is.

Kedves Kérdező! Most úgy érzi, összedőlt a biztosnak és boldognak hitt világa. A betegség miatti nehézségeit még felesége hűtlensége is tetézte. Amikor támogatásra lett volna szüksége, kicsúszott a lába alól a talaj. Azt sem tudja, mihez kezdjen... Természetes, hogy 28 év házasságot nem szeretne csak úgy feladni.
Sajnos, nem sok jóval tudom azonban biztatni. Ahhoz ugyanis, hogy helyrehozzák, ami történt, mindkettőjük közös munkájára lenne szükség. A leírtak alapján azonban a felesége nem együttműködő.

Amikor az ember szerelmes lesz, képes akár teljesen kifordulni önmagából. Az addig családcentrikus édesanyát előfordulhat, hogy átmenetileg a gyerekei sem érdeklik. A szerelem lecsendesülése után azonban újra előtérbe fognak kerülni a gyerekei, az édesanyja. Hogy önhöz hogyan fog viszonyulni, az viszont már más kérdés. Egyáltalán nem biztos, hogy békülni akarna.

Ahhoz önnek mindenesetre joga van, hogy tisztázza a helyzetet. Hiszen most fogalma sincs, mire számíthat. Sem elgyászolni nem tudja az elvesztett kapcsolatát, se dolgozni nem tud érte. Próbálja rávenni a feleségét egy tisztázó beszélgetésre! 

Ha az derül ki, hogy nem szeretné már a házasságukat folytatni, akkor ezt sajnos el kell fogadnia, ezt a veszteséget kell feldolgoznia. Ha azonban felesége a házasságuk mellett dönt, érdemes szakember segítségét kérni a hűtlenség feldolgozásában és a kapcsolatuk új alapokra helyezésében! Sok erőt kívánok önnek!

#hűtlenség


Remény (2021.05.19.) Üdvözlöm! 38 éves élettársi kapcsolatban élő édesanya vagyok. Párom szintén 38 éves. 6 éve vagyunk együtt. A kapcsolat viharosan indult, de kitartottunk egymás mellett, legyőztünk minden nehézséget. 4,5 év után hoztuk meg a döntést, hogy gyereket vállalunk. Én készen álltam rá korábban is, de vártam, amíg ő is így érez, nem erőltettem. Többször próbáltam neki felvázolni, hogy lesznek nehéz hetek/hónapok, sok minden megváltozik, kértem ha nem hisz nekem, olvasson utána és készüljön rá, hogy tudjon igazi társ lenni ebben. (nem olvasott....) Nem volt egyszerű a terhesség sem, voltak egészségügyi problémák is... hamar kezdődött a változás... a szexben is, amit ő nehezen viselt. Nekem pedig a lelkem. Aztán megszületett a csodálatos gyermekünk, aki most másfél éves. A párom a legjobb apa a világon, ebben nem kételkedem, de elrontottuk a kapcsolatunkat. Van benne igazság, hogy elhanyagoltam, amit ő többször szóvá tett. A fáradtságra és a gyerekre fogtam. De valóban fáradt voltam, mai napig nem alszik át 1 éjszakát sem, nincs segítségünk, külföldön élünk. Nem voltak hangos veszekedések, a heti 1-2 együttlét is megvolt, de más lett ez is, és minden. A gyerek lett az első...nekem. Pár hónapja 1 vita után néhány napra külön költözött, most először a kapcsolatunk alatt. Ez idő rádöbbentett, hogy mennyire akarjuk a másikat. Ő ürességet érzett, én pedig rájöttem, hogy tennem kell a kapcsolatért. Úgy tértünk vissza a kapcsolatba, mint a friss szerelmesek, soha nem volt annyira jó.... amíg ki nem derült pár héttel ezután, hogy ő a tavalyi év folyamán megcsalt. Beszéltek is a lánnyal hónapokon keresztül és 4x találkoztak szex miatt. Nincsenek szavak a fájdalmamra. A kapcsolatunk tart, harcolok magammal. Esélyt adtam magunknak, de nem tudom, hogy el lehet-e ezt fogadni, lehetek-e 100%-ig boldog ezután? Mennyi idő kell a gyógyuláshoz? Ő mindent megtesz, ha kell naponta bocsánatot kér, beszélhetek erről, próbál segíteni, de a fájdalmam nem múlik. Van-e kiút ebből?Szeretem őt, de megtört minden. Nem tudok hinni, bízni... Válaszát köszönöm.

Kedves Kérdező, természetesen van remény. Lehet újra boldog, a kapcsolata lehet jobb, mint ezelőtt volt. A helyzet nem egyszerű, de mivel azt látom, mindketten szeretnék megoldani, jó esélyük van a sikerre.
Az első gyerek megszületése valóban nagy változásokat hoz a párkapcsolatba. Megváltozik a fontossági sorrend, az időbeosztás és még ezernyi dolog. Erre fel lehet készülni, de még akkor is lesznek nehézségek - ezért is nevezzük ezt a pszichológiában normatív krízisnek. Természetes, hogy az anya a csecsemőjére fókuszál, kevesebb idő, törődés marad a partnerre, aki azt is érezheti, hogy kizárták. Nemcsak a szex, hanem az érzelmi kapcsolat fenntartása is fontos. A gyermek érdeke is az, hogy a szülei jól érezzék magukat együtt, mert boldog szülő tud csak boldog gyermeket nevelni. A társsal töltött időt nem a gyermekétől veszi el, hiszen mindketten akkor töltődnek és ezt az energiát tudják bevinni a gyermeknevelésbe is.

Bizony, az is előfordul, hogy a gyerek megszületése után az apa máshol keresi a "boldogságot". A hűtlenséget fel kell dolgozni. Ebben, ha úgy érzi, hogy egyedül nem boldogulnak, szakember segítségét is kérhetik. A megbocsátáshoz szükség van a tudatos döntésére is. Ha úgy viselkedik, mint amikor megbocsát az ember, az érzelmei egy idő után követni fogják a viselkedését. Természetesen idő kell a feldolgozáshoz. Ez egy hullámzó folyamat, eleinte nagy érzelmi kilengésekkel, de az idő múlásával, a bizalom visszaépítésével lassan kisimulnak, ellaposodnak a hullámok.

Több cikket is tudok ajánlani, amit érdemes elolvasnia a blogon:

Hűtlenség, féltékenység - itt találja a témával kapcsolatban írt összes cikkemet
Tönkreteheti-e egy kisbaba a házasságot?
Boldog párkapcsolat gyerek mellett is?

#gyerekvállalás #elhanyagolás #hűtlenség

Gyerek mellett is lehet boldog a párkapcsolatod
Gyerek mellett is lehet boldog a párkapcsolatod

Melegpornó (2021.05.19.) Tisztelt pszichológusnő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a férjem melegpornót néz titokban és lehet-e ennek az oka az, hogy úgy érzi nem megy neki olyan jól a szex, mint régen. Rájöttem a dologra és megkérdeztem, és erre mondta ő, hogy azt gondolja, hogy én több szexet szeretnék és neki nem megy mert fáradt. Pedig én mondtam, hogy jó így nekem, hiszen én is nagyon elfáradok. Azt hittem, hogy mi e téren nagyon megértjük egymást. Mindent kipróbáltunk már, amit csak lehet. Azt is mondta, hogy lelki oka is van, hogy meleg pornót néz, mert 4 éve meglátogatott az első udvarlóm, és egy darabig tartottam vele a kapcsolatot. De csak sms-eztünk addig, amíg végleg kiköltözött Afrikába. Titokban írtunk egymásnak, de nem volt semmi köztünk, fiatalkorunkban se, meg most se, mert neki is van párja. Azt akartam, hogy kiderüljön, hogy írogatunk egymásnak, így ki is derült. Ezt a dolgot arra akartam felhasználni, hogy rávegyem a férjem, hogy költözzünk el, mert az anyósommal a kapcsolatom nem volt jó. Úgy gondoltam, hogy bár próbáltam már többször rávenni a költözésre és nem sikerült, ez a dolog majd talán rádöbbenti, hogy úgy érzem, neki nem vagyok elég fontos ahhoz, hogy figyeljen arra, amit szeretnék. Azt akartam, hogy lássa, hogy akad valaki, akinek fontos vagyok. Nem csak arról volt szó, hogy szeretnék elköltözni, hanem az anyósom tudta nélkül szó szerint levegőt se vehettem. Ő parancsolt, én meg engedelmeskedtem. Sikerült a tervem, mert elköltöztünk és amikor már minden jónak látszott, akkor jöttem rá a melegpornóra. Nagyon szeretem a férjem, neki se és nekem se volt más partnerem a szexben. Én most nagyon szörnyen érzem magam, mert nem tudom elképzelni mással, viszont nem tudom elképzelni, hogy a férjemmel szeretkezzek, mert nem bízom meg benne ezek után, és szó szerint nem akarom, hogy hozzám érjen. Ő azt mondja, hogy csak engem szeret és én vagyok neki a legszebb. Amiket nézett, nem is tudja miért nézte. Kérem segítsen nekem, mert fogalmam sincs mit tegyek!

Kedves Kérdező! Levele több problémát is rejt, nem csak a melegpornó kérdését. De kezdjük azzal. A pornónézés ma már egyáltalán nem ritka dolog, minden korosztály körében találkozhatunk vele. Ez nem jelenti azt, hogy jó is. Káros, ha a fiatalok ebből tanulják meg, milyen a szex. Bármely életkorban károsan hathat az önértékelésre - akár férfiaknál, akár nőknél. És akkor még nem beszéltünk a függőség kialakulásáról.
Az, hogy ki milyen pornót néz, nem árul el semmit a szexuális irányultságáról. Heteroszexuális férfiak is szoktak melegpornót nézni.
Arról nem írt, hogy a férje milyen gyakran néz felnőtt filmeket. Azt sem tudom, mi volt előbb, a pornónézés vagy a szexuális probléma. Szexuális probléma esetén is fordulhat valaki a pornófilmekhez: egyszerűbb, mint egy hús-vér nővel szeretkezni. Nem kell a másik elvárásaival törődni, nincs kudarc, szorongás, megfelelési kényszer. Nem olyan idő és munkaigényes.
De fordítva is történhet: ha valaki rendszeresen néz ilyen filmeket, már nem elégíti ki az, amit a párjától kap. Egyre erősebb, izgalmasabb ingerekre van szüksége. A hagyományos szexben akár már erekciója sem lesz, azaz a pornónézés is kiválthatja a szexuális problémát. 
A pornó alkalmas lehet a feszültség, frusztráció és agresszió levezetésére is, tehát ilyen okból is nézheti a férje.
Hogy a három magyarázatból melyik lehet az igaz, ezt ennyi információ birtokában nem tudom eldönteni.

Az, hogy ön titokban levelezni kezdett a volt udvarlójával, szintén szerepet játszhat a történtekben. A titok mindig problémát okoz a kapcsolatban. Férje ezt a kapcsolattartást akár hűtlenségnek is tekinthette. Érezheti/érezhette azt, hogy nem elég jó önnek és ez is vezethetett a fentiekhez.
Értem, hogy milyen szándékkal tette, amit tett, de sajnos több kárt okozhat, mint hasznot. Egy kapcsolatban egyenesen, nyíltan és őszintén kell kommunikálnunk egymással. Ha azt érzi, hogy a férje nem figyel oda önre, ha problémái vannak az anyósával, szeretne elköltözni, stb., akkor arról nyíltan kell beszélnie a társával, nem ilyen módszereket bevetni. Mindketten ugyanarra vágynak: érezni szeretnék, hogy fontosak a másiknak. Inkább arról beszéljenek, ki miből érezné ezt, kinek mire volna a másiktól szüksége, ne trükközzenek.

A bizalomvesztés úgy tűnik, mindkettőjük részéről megtörtént - ezt fontos lenne visszaállítani. Ebben akár szakember segítségét is kérhetik. Akkor is érdemes szakemberhez fordulni, ha a férje filmnézési szokásai már elérték a függőség szintjét.
Először az egymáshoz való viszonyukat kellene tisztázni, az érzelmi kötődést megerősíteni, a problémákat megoldani, és akkor a szexuális életük is jó eséllyel helyreáll. Ha ez mégsem történne meg, akkor következhet a célzott szexuálterápia.

#melegpornó #pornó #anyós #hűtlenség #titok #bizalom


Orgona (2021.04.08.) 10 éve élünk házasságban. Mindketten elváltunk és otthagyva az előző életünket, újrakezdtük. Pár éve a szex elmúlt, mert egy betegség folytán fájdalmas az együttlét. Ezt meg is beszéltük, nem vagyunk fiatalok. Én most leszek 60, ő 70. Éreztem egy ideje és beigazolódott, hogy a titkárnőjével folytatott viszonyt. Elmondása szerint megbeszélték, hogy veszélyes dolog és véget vetettek. Engem választott és velem akar élni. De nem hagy nyugodni a dolog, mert 20 éve együtt dolgoznak, a nő rajong érte. A férjem szerint nélkülözhetetlen. Pedig úgy érzem, választás elé kell állítanom. Szerelmes vagyok még mindig és gyötrődöm, hogy naponta együtt dolgoznak és féltékeny lettem.

Kedves Orgona! Először is elnézését kérem, valahogy kimaradt, elkallódott a levele. Köszönöm, hogy figyelmeztetett!

A hűtlenség miatt érzett féltékenység teljesen normális dolog. Érthető, ha zavarja, hogy a férje nap mint nap találkozik, együtt dolgozik a volt szeretőjével. Ráadásul a hölgy részéről úgy tűnik, az érzelmek sem múltak el. Ebben a helyzetben valóban nem csoda, ha nem érzi biztonságban magát.
Hűtlenség után azt szoktuk javasolni, hogy minden kapcsolatot meg kell szakítani a harmadik féllel. Ez jelen esetben azért nehéz, mert férje és a hölgy munkatársak. Nyilván nem játszhatunk valakinek a munkájával, megélhetésével, nem mondhatja csak úgy a férjének, hogy rúgja ki a titkárnőjét (bár vannak, akik ezt szemrebbenés nélkül megteszik, mondván, vállalja a szerető a tette következményeit).
Üljön le a férjével, mondja el neki, hogy milyen rosszul érzi magát és próbáljanak megoldást keresni. Az áthelyezés, egy másik titkárnő betanítása talán megoldás lehet. Ne támadjon, ne ultimátumot adjon! Nagyobb az esélye a sikerre, ha az érzéseiről, bizonytalanságáról, félelmeiről beszél és a férje segítségét kéri a megoldáshoz.
Úgy érzem, a megcsalást még nem dolgozták fel. Szükség lenne az okok felderítésére és a probléma megoldására annak érdekében, hogy még egyszer ne fordulhasson elő az eset.
Ha úgy érzi, egyedül nem boldogulnak, keressen nyugodtan!

#fájdalmasszex #hűtlenség


A Társam az értékem (2021.04.22.) Kedves Linda! 25 éve vagyunk házasok a férjemmel. 12 évvel ezelőtt külön voltunk 2 évet, mely után sikerült újra egymásra találni. Az elmúlt 1 évben új problémával szembesültünk: már nem működik részéről a szex. Külön szobába költözött, amit eleinte elfogadtam, de az idő teltével egyre jobban éreztem a hiányát. Vissza akartam kapni a társam. Egyre többet vitatkoztam, veszekedtem vele. Azt hiszem, ez olyan figyelem felhívási reakció volt, hogy én is létezem. Kb. 2 hónapja került sor az általam várva várt beszélgetesre, amikoris közölte velem, hogy nincsenek érzelmei irántam kb. 1 éve. Összeomlottam, a világ mintha kilökött volna magából. Azt mondja, nem akar elhagyni, de én nem bízom benne. Az a bizalom, amit 10 éve újra építettem iránta, összeomlott. És mégis akarom vissza a társamat. Ő nem zárkózik el ettől, de én félek, értéktelennek érzem magam. Nem tudom, mit tegyek. Sok kérdést tettem fel neki, hogy mi lehet a baj, mi legyen a megoldás, de nem tudja. Egyrészről látom a hajlandóságot, mert még orvoshoz is elmentünk a problémája miatt, és szerencsére nincs testileg problémája. Kapott gyógyszert, amit szed unszolás nélkül. Nagyon szeretném rendbe rakni. A különválás részemről nem járható út. Előre is köszönöm a tanácsát.

Kedves Kérdező! Először is ne csak a társát értékelje, hanem saját magát is. Tudom, hogy nem könnyű. Ha nem működik a szex, a nők hajlamosak azt magukra venni: nem elég jók, már nem elég kívánatosak. De ez nem így van. Higgyen magában! Az eddigi értékei nem tűntek el egy csapásra!
Már egyszer megmentették a kapcsolatukat, miért ne sikerülne most is? Úgy tűnik, a párja sem zárkózik el ettől, orvoshoz is hajlandó volt elmenni.
A szexuális élet problémái a legtöbb tartós kapcsolatban megjelennek egy idő után. A blogomban több bejegyzést is talál, ami segíthet a megoldásban. Ha beírja a blog tetején a keresőbe a szex szót, a hirdetések után megtalálja az összes témába vágó írásomat.
Szeretettel ajánlom Esther Perel: Szeretkezés fogságban című könyvét, ami szintén sokat segíthet.
Ha párjával együtt nem találják a megoldást, érdemes szakember segítségét igénybe venni. Ő segíthet abban, hogy kiderítsék, honnan ered a probléma és megtalálják a saját megoldásukat.

#szexhiány #veszekedés #érzelmekhiánya


Anonim (2021.03.30.) Üdvözlöm! Én 14 éve vagyok együtt a párommal. Van egy 10 éves fiunk. A párom már a kapcsolatunk elejétől nem mutatja ki az érzéseit. Ebbe valahogy beletörődtem, bár időnként feltört bennem a vágy, hogy milyen jó lenne, ha olyan lenne. Nem foglalkozunk egymással, sokszor viselkedett gorombán velem, nem szégyell csúnyán beszélni velem, fejemhez vágni sértő dolgokat. Én kiszerettem belőle az évek során ezek miatt. Viszont megismertem valakit 2 hónapja, és egymásba is szerettünk. Tőle megkapom azt, amit a páromtól nem. Ölel, csókol, érdeklődő, és normálisan áll hozzám. A páromnak elmondtam nemrég a dolgot. Hiába gondolkodom éjjel-nappal, hogy mit tegyek, tanácstalan vagyok! Itt a gyerekünk, együtt élünk. Én el tudnám képzelni az életem a "szeretőmmel", és ő is velem. De még jobban meg kéne egymást ismerni. Nem tudom, hogy csináljam, hogy senki ne sérüljön.

Kedves Kérdező! Sajnos azzal a szándékával, hogy senki ne sérüljön, már elkésett. Párja biztosan nem fogadta kitörő lelkesedéssel a megcsalás hírét, még akkor sem, ha eddig nem mutatta ki az érzéseit. Gyermekük is jó eséllyel érzékeli az önök közti feszültséget.
Sajnos, valóban olyan kapcsolatot írt le, amiben nem érezhette jól magát. Mindenkinek az a vágya, hogy érezze, szeretik. Ennek hiányára a megoldás azonban nem a beletörődés vagy a hűtlenség. Először meg kellett volna próbálni megoldani a problémáikat. Ha az nem megy, akkor el lehet gondolkodni a váláson.

A viszonyával kapcsolatban azonban óva inteném. Amikor valaki annyira ki van éhezve a szeretetre, mint ön, könnyen olyan kapcsolatba is belemegy, ami nem a legmegfelelőbb a számára. Egy viszony egyébként is mindig sokkal szebbnek, jobbnak tűnik, mint a hivatalos párkapcsolat. Izgalmas, szenvedélyes, nem kell megküzdeni a mindennapi problémákkal sem. A két hónap viszont még nagyon kevés ahhoz, hogy igazán megismerjék egymást.

Javaslom, először a párjával való kapcsolatát rendezze. Üljenek le megbeszélni, hogy van-e esély a párkapcsolat megmentésére. Ha igen a válasz, érdemes szakember segítségével dolgozni a kapcsolatuk megjavításán. Ha a szakítás mellett döntenek, akkor is hagyjon időt magának a lezárásra. Közben jobban megismerheti szerelmét is. Érdemes kideríteni, hogy valóban összeillenek-e vagy csak a hiányai pótlására volt jó ez a kapcsolat. Ha a mindennapok nehézségei közepette, hosszabb távon is jól kijönnek egymással, akkor elkezdhetik tervezni a közös jövőt. Sok sikert kívánok!

#szeretethiány #hűtlenség

A problémákat ki kell mondani és meg kell oldani - Fotó: canva.com
A problémákat ki kell mondani és meg kell oldani - Fotó: canva.com

Detti (2021.03.17.) Kedves Linda! Én egy 23 éves nő vagyok. Van egy párkapcsolatom, amely lassan 7 éve tart. Sajnos van egy olyan problémám, hogy nem tudom élvezni a szexuális együttléteket. Ez az első alkalomtól kezdve így volt. Korábban volt egy másik párom, akivel a szüzességem vesztettem el, már nála is ezek voltak a problémák, és nagy valószínűsséggel ezért is ment tönkre az a kapcsolatom, ezért hagyott el az akkori párom. Abban az időben még érdekelt a szexualitás, voltak vágyaim, mikor a jelenlegi párommal is ismerkedtünk, bennem volt a szexuális vágy, és együttlétek alatt volt egy két pillanat mintha élveztem volna, de ezek ahogy írtam, pillanatok voltak. Szerencsés vagyok, mert a párom elfogadott ilyennek, és nem okozott neki problémát az, hogy nem tudok teljesíteni az ágyban. Viszont azt gondolom, hogy 23 évesen nem kellene így vélekednem ezekről a dolgokról, valamint a sok kudarc után a szexuális vágy teljesen eltűnt a részemről, nem a páromat nem kívánom, hanem úgy átfogóan gondolom azt, hogy nincs szükségem a szexre, és semmi örömöt nem okoz nekem, és ezt még tudnám ragozni, de röviden a lényege az, hogy nem kívánom a szexuális együttléteket. Úgy érzem hogy nekem nincs erre szükségem.

Sok mindent kipróbáltam az évek során, sokat olvastam ebben a témában interneten, könyvekben, kerestem a megoldást, hogy hogyan tudnék ezen változtazni, mit tehetek, hogy számomra is élvezetes legyen az, ami mindenki szerint a párkapcsolat éltetőereje, és fontos eleme, de sajnos nem jártam sikerrel. Ahogy írtam, a kudarcok miatt csak rosszabb lett. Ebben szeretnék segítséget kérni, hogy van-e remény arra, hogy ezt a problémát meg lehessen oldani, mert sajnos hiába fogadott el a párom, mégis úgy érzem, mintha kezdenénk elhidegülni egymástól, valamint úgy gondolom én is, hogy valamilyen szinten kell a szexualitás egy kapcsolatba, hogy az hosszabb távon is tudjon működni. Válaszát előre is köszönöm! 

Kedves Detti! A szex valóban fontos része a kiegyensúlyozott párkapcsolatnak. Amelyik pár rossznak ítéli a szexuális életét, általánosságban is elégedetlenebb a kapcsolattal.

A szexuális problémák hátterében gyakran a teljesítménykényszer áll, amit ön is említ. Minél inkább arra fókuszál valaki a kudarcok után, hogy végre sikerüljön az aktus, annál inkább szorongani fog. A szorongás azonban akadályozza azt, hogy el tudja magát engedni. Görcsösen viszont nem lehet élvezni a szexet.
A pár pillanat jó érzés nem tudom, hogy az orgazmusra vonatkozik-e vagy az egész együttlétre. Mert az orgazmus bizony csak pár pillanatnyi jó érzés. Persze, nem csak ennyi ideig kellene magát szex közben jól érezni.
Azt gondolom, először a párjával együtt kellene szakembert keresnie. Ő a részletes szexuális anamnézis felvétele és alapos beszélgetés után el tudná dönteni, hogy párterápiával orvosolható-e a problémája vagy inkább egyéni terápiára van szüksége. 
Mielőtt azonban pszichológust keresne, az első lépés a nőgyógyász felkeresése. Fontos kizárni, hogy nem áll-e a háttérben valamilyen fizikális probléma.
Javaslom, mindenképpen induljon el a vizsgálatok és a terápia irányába, mert nagyon fiatal még ahhoz, hogy ezt az örömforrást kihagyja az életéből!

#orgazmushiány #vágyhiány #teljesítménykényszer


Párterápia - eredményesség? (2021.03.05.) Kedves Linda! A feleségemmel közel két évtizedes kapcsolat után jutottunk párkapcsolati és talán egyéni válságba. A sok éves szőnyeg alá söprések és kommunikációs problémák vezettek odáig, hogy tavaly a párom belesodródott egy hónapokig tartó szerelmi viszonyba (érzelmi megcsalás), és a kezdeményezésemre szakemberhez fordultunk. Legalább 15-15 egyéni- és egyetlen páros találkozón vagyunk túl. A pszichológussal nagyon bizalmas és jó hangulatú a légkör mindkettőnk számára, de sajnos nem tapasztalok eredményt. Nem találom kimondottan terápiának: nincsenek házi feladatok, kevés gyakorlati tanácsot kapunk. Talán legnagyobb eredménynek azt mondanám, hogy megtanultuk nem szóba hozni a már jól ismert, számunkra megoldhatatlan és kellemetlen témákat, így elkerüljük a gyakori és heves vitákat. A párom azóta is tartó passzivitása és a szexuális élettől való teljes elzárkózása, a megtört bizalmam kezeletlensége és az eddigi kitartásom erős meggyengülése kezdett kérdéseket felvetni a terápia/tanácsadás eredményességét illetően.
Kedves Linda! A véleményére volnék kíváncsi, hogy a leírtak alapján megalapozottnak tartja-e az aggodalmamat és helyesnek tartaná-e más szakember segítségét kérni. Válaszát előre is köszönöm!

Kedves Kérdező! Nem ítélhetem meg egy másik szakember munkáját. Nem tudom, mi a terápiás terve, hol tartanak a folyamatban. A használt módszer is sok dolgot befolyásolhat. Két javaslatom van: az egyik, hogy vesse fel a problémáját, kétségeit a terapeutájuknak! Így magyarázatot kaphat, vagy módosíthatnak a terápia menetén. A másik: ha a megbeszélés nem vezet eredményre, és úgy érzi elvesztette hitét a szakemberben/a folyamatban, nyugodtan kereshet másik pszichológust, ehhez joga van. 

Még egy dolgot tudok megtenni önért, elmondom, hogy nálam hogyan szokott zajlani egy ilyen folyamat (ez nem jelenti azt, hogy ez lenne az egyedüli üdvözítő módszer): mivel hűtlenség történt, első lépésben ezzel foglalkoznék. Ha párterápiára jön hozzám egy házaspár, akkor az ülések nagy része közösen zajlik. Van, hogy néhány alkalommal egyéni üléseket is tartunk, de ezek száma 1-2/fő általában. Az itt elhangzó információk sem maradnak titkok, bekerülnek a közös ülésekre. Ha úgy látom, hogy egyéni terápiára van szükség, ahhoz másik pszichológust kell keresni, egyszerre nem folytathatok párterápiát, illetve valamelyik (vagy mindkét taggal) egyéni terápiát. A hűtlenség feldolgozása után következhet a kapcsolat további erősítése, helyreállítása. Én szeretem a feladatokat, akár az üléseken, akár házi feladatként is, gyakran használom azokat. A probléma súlyosságától és a pár aktivitásától függően egy terápia átlagos hossza 6-15 ülés közé tehető. Nagyon fontos, hogy eredményt csak akkor tudunk elérni, ha mindkét fél aktívan együttműködik. Remélem, ezek az információk segítenek abban, hogy döntést tudjon hozni.

#hűtlenség #terápia #eredményesség


Rob (2021.01.24.) Kedves Linda! Én egy 42 éves férfi vagyok. Van egy párom, az a baj vele, hogy nem tud racionálisan, logikusan gondolkodni. Ez nagyon jellemző a nőkre, mert érzelemközpontúak. Már kétszer megcsaltam, gondoskodom róla, hogy ne tudja meg, de szeretném megtartani. Mit tegyek, hogy a problémákat meg tudjam vele beszélni, hogy agyilag egymásra tudjunk hangolódni?

Kedves Rob! Nem hiszem, hogy az a legnagyobb gondjuk, hogy partnere nem tud racionálisan gondolkodni. Ha valóban fontos önnek a kapcsolat, akkor miért csalta meg már kétszer? Ez akkor is probléma, ha a másik nem tud róla, hiszen ezzel megsértette kapcsolatuk határait. 

A kommunikáció nem csodaszer, nem lehet vele minden problémát megoldani. Természetesen nagyon fontos, hogy nyíltan, őszintén tudjanak egymással beszélni. De először azt kellene tisztázni (lehet, hogy önmagában), hogy miért is csalta meg a párját? A kapcsolatból hiányzik valami vagy az ön személyiségében keresendő az ok? 

Kezdjen el őszinte lenni, odafigyelni a másik igényeire, kimutatni a szeretetét! Akkor van esélye arra, hogy egymásra tudjanak hangolódni és meg tudják beszélni a problémáikat.

#hűtlenség #logikusgondolkodás #kommunikáció


Remény a csodában (2021.01.03.) Kedves Linda! Én egy 28 éves nő vagyok, párom pedig 48 éves. Lassan három éve, hogy megismerkedtünk és két és fél évig tartott a kapcsolatunk. Az elején már volt szó róla, hogy párom nem szeretne gyereket, így meg is beszéltük, hogy nem lesz köztünk semmi. Azonban csak elkezdtek alakulni köztünk a dolgok és ismét beszéltünk a gyerekvállalásról és felcsillant a remény, hogy párom akár meg is gondolhatja magát. Ő hamar rájött, hogy sajnos még mindig kitart amellett, hogy nem akar gyereket. Páromnak volt egy korábbi házassága és született egy lánya. Mivel látta, milyen felnevelni egy gyereket, ezért ő úgy gondolja, hogy már nem lenne ereje a gyermekneveléshez. Lassan két hónapja, hogy külön költöztünk, mert nem tudtunk más megoldást, mint a szakítás. Tényleg csak ez az egyetlen megoldás? 

Kedves Kérdező! Sajnos a nagy korkülönbség (20 év) számtalan problémát felvethet, többek között a gyerekvállalás kérdését is. Teljesen természetes, hogy 28 évesen gyermeket szeretne attól, akit szeret. Egy 48 éves férfi is ereje teljében van még, sokan nem is zárkóznak el attól, hogy egy új kapcsolatban újra gyermeket neveljenek. Úgy tűnik, a párja azonban nem ebbe a csoportba tartozik. 

Három lehetőséget látok önök előtt. Az egyik, hogy szakember segítségével (párkapcsolati tanácsadás) kiderítsék, hogy mi áll párja döntésének hátterében. Lehet, hogy olyan problémák, félelmek derülnének ki, amire van megoldás.

A második lehetőség, hogy valamelyikük "enged", megváltoztatja az álláspontját annak érdekében, hogy együtt maradjanak. Ez csak akkor működhet, ha annyira szeretik egymást, hogy úgy érzik, érdemes ezt az áldozatot meghozni. Más esetben az engedő félben mindig ott marad a rossz érzés és eltávolodik, akár meg is gyűlöli a másikat.

A harmadik lehetőség az, hogy külön folytatják. Olyan (korban önhöz közelebb álló, vagy hasonló szándékú) társat keres, akivel gyereket vállalhat.

Figyelmébe ajánlom ezt a bejegyzést is: Számít a korkülönbség a párkapcsolatokban?

#korkülönbség #gyerekvállalás #szakítás

A nagy korkülönbség számtalan problémát felvethet - Fotó: canva.com
A nagy korkülönbség számtalan problémát felvethet - Fotó: canva.com

Csenge (2020.11.29.) Kedves Linda! 9 hónapja született meg a közös gyermekünk, azóta a férjem nem kíván, nem hajlandó velem szeretkezni. Ugyanez volt a tendencia a terhességem alatt is. Ha kérdezem, mindig az a válasz, hogy nincs semmi baj, nagyon szeret. Én azt érzem, már mindent megpróbáltam. Terhességem előtt nem volt ilyen jellegű problémánk. Nagyon el vagyok keseredve. Meddig várjak? Vagy mi lehet a probléma? 

Kedves Csenge! Időnként előfordul az, hogy terhesség alatt, illetve a gyermek megszületése után a férj másképp tekint a feleségére. Elsősorban az anyát látja benne, és ezért a szexet nem tartja vele "illendőnek". Ez a folyamat nem tudatosan zajlik le. Talán a férjével is ez lehet a helyzet.
Az is gyakori, hogy terhesség alatt a férfiak attól félnek, hogy árthatnak a babának, ezért kerülik a házaséletet.
Azonban, hogy pontosan mi a helyzet önöknél, ez áll-e a háttérben vagy valami más, sajnos így látatlanban nem tudom megmondani. Érdemes lenne eljönniük egy személyes beszélgetésre is!
Érdemes lehet elolvasni Esther Perel Szeretkezés fogságban című könyvét is!

#terhesség #szülés #szex


Bazsalikom (2020.11.26.) Egy 8 éves házasságban vagyon benne, ami a 7. évre nagyon megromlott. Szinte semmilyen kapcsolat nem volt köztünk a férjemmel, de fontosak maradtunk egymásnak. Viszont az, hogy a szétköltözés mellett döntöttünk, nagyon megviselt mindkettőnket. Kit így, kit úgy. Ez alatt az egy év alatt nekem volt egy futó kalandom, amire nem vagyok büszke. Sajnos az illető tudta, hogy milyen a házasságom. Majd a szétköltözés 9. hónapjára a férjemmel elkezdődött rendeződni köztünk minden, és nem a válás mellett döntöttünk. Én úgy voltam vele, akármennyire is szégyellem, elmondom neki azt az egy alkalmat. Mert hazugságra nem lehet semmit újraépíteni. Soha nem csináltam ilyet, akkor ez volt az első és utolsó. A probléma az, hogy nem tudja túltenni magát ezen a dolgon. Hogy nekem volt valaki, egyetlenegyszer. Nagyon bánt a dolog, de nem tudja a férjem, hogy tegye túl ezen magát és én sem tudom, hogy segíthetnék neki ebben. 

Megértem, hogy rossz volt a férjének, amikor megtudta, hogy önnek volt egy alkalmi kapcsolata. De ha jól értem, ez akkor történt, amikor külön éltek, így igazán nem is tekinthető megcsalásnak. Válaszolja meg a férje kérdéseit az esettel kapcsolatban, de vigyázzanak arra, hogy ne a mit, hol, hogyan, mikor részleteiben merüljenek el, hanem a miértre próbáljon választ adni.
A megbocsátás, továbblépés nem jön csak úgy magától. Tudatosan el kell határozni és tenni kell érte. Javasom, próbálja végigcsinálni a férje a radikális megbocsátás módszerét, ez sokat segíthet.
Kérdezze meg párjától, hogy mit tehetne azért, hogy visszanyerje bizalmát, mire lenne szüksége, és azt teljesítse.
Mindezek mellett kezdjék el új alapokra helyezni a kapcsolatukat, éreztetni egymással a szeretetüket és megfelelő mennyiségű minőségi időt együtt tölteni.
Segítségként figyelmükbe ajánlom az alábbi blogcikkeimet is:
Hogyan kérj jól bocsánatot? és Megbocsátani a megbocsáthatatlant.

#különélés #hűtlenség #megbocsátás


István (2020.11.20.) 35 éves férfi vagyok. Azért fordulok Önhöz, mert nem volt még tartós párkapcsolatom, illetve nehezemre esik a munkakeresés, nincsenek barátaim. Egyedül élem a napjaimat. Esetleg valami pszichológiai probléma van a háttérben, talán Ön tudja, mi az. Vagy ha megnyugtat, hogy "normális" vagyok, azt is megköszönném. 

Kedves István! Nyugodjon meg, nem ön az egyetlen, akinek ennyi idősen nem volt még tartós párkapcsolata. Ennek hátterében nagyon sok dolog állhat, ezt így látatlanban, néhány sor alapján nem tudom megállapítani. Lehet önbizalomhiány, kötődési probléma és még sorolhatnám.
Ahhoz, hogy mi állhat a gondjai mögött, alapos személyes beszélgetésre lenne szükség. Akkor derülhetne ki az is, hogy van-e esetleg valamilyen komolyabb problémája.

#párkapcsolathiánya #pszichés probléma


Kérdező (2020.11.20.) Fiatal lány vagyok. (18). 15 évesen megismertem egy nálam 3 évvel idősebb pasit, és elkeztünk járni. Nagyon sokkat veszekedtem vele mert, mindig azt hallottam ismerősöktől, hogy megcsal. Itt, ebben a városban mindenki úgy emlegeti, hogy nőcsábász, majdnem minden lányt megkapott. Én 15 évesen még szűz voltam és ezt ő is tudta. De amúgy mindig elvoltunk, egész nap együtt voltunk. De utána szeretett volna velem lefeküdni. De én nem voltam erre felkeszülve, attól is féltem, hogy csak addig kellenék neki, ezért megmondtam, hogy aki szeret az vár. Azt mondta, hogy szeret és hogy nem azért kellenék neki. Minden rendben volt. De utána a volt barátnőjére írt, aki 7 évvel idősebb nála.  Ő elküldte nekem az irkálásokat. Azt írta neki  a barátom, hogy ő lenne neki az első, én pedig a második. Én ezt el is mondtam neki, persze mindent tagadott. Majd 3 - 4 nap múlva azt mondta nekem, hogy nem bír olyannal együtt lenni, aki nem bízik benne. Vége lett a kapcsolatunknak és ő összejött azzal a nővel. Össze is költöztek, nekem pedig azt mondta a tesója, hogy szeretett engem, de gyerekes vagyok. Nekem sikerült túllépnem rajta. 1 év múlva összejöttem egy pasival, tőle vesztettem el a szüzességemet. 7 hónapig voltam vele, de nem ment a párkapcsolatunk és vége lett. De közben az a volt barátom sokszor veszekedett azzal a nővel, akivel együtt él és nekik is vége lett a kapcsolatuknak. És pár nap múlva írt is nekem, hogy adjak neki egy esélyt, mert szeret. De én mondtam neki, hogy megcsalt, ezért nem. Erre pedig azt mondta, hogy mit vártam, amikor nem adtam oda magam. Addig-addig könyörgött, hogy adtam neki egy esélyt. Igazából már nem voltam belé szerelmes, nem tudtam mit érzek iránta. Jártunk kb. 1 hónapig, de ő nagyon rámenős volt, tudta, hogy már nem vagyok szűz. De én mégse feküdtem le vele, mondtam, hogy még várjon. Erre pár nap múlva azt mondta, hogy nem bír belém szeretni. És másnap vissza is költözött a barátnőjéhez. És én szeretném, hogy választ kapjak, hogy szeretetett engem vagy csak arra ment volna ki a játék??

Kedves Kérdező! Sajnos nem vagyok gondolatolvasó, nem látok a volt barátja fejébe. De valószínűnek tartom, hogy nem voltak túl komolyak az érzelmei ön iránt. Ha valakit nagyon szeretünk, akkor hajlandóak vagyunk rá várni. Ha nemet mond, nem cseréljük le azonnal másra. 
15 évesen 3 év korkülönbség még soknak számít. Jól tette, hogy várni akart a szexszel, hogy megbizonyosodjon barátja érzelmeiről. A fiú második próbálkozása is arra utal, hogy csak a szex lehetett fontos a számára. 
Egy párkapcsolatban valóban nagyon fontos a bizalom, de az, aki ki-be jár az életében, nem érdemli meg.

#hűtlenség #szeretet #szex

Van, amikor a szakítás a jó döntés
Van, amikor a szakítás a jó döntés

Összetörés (Anonymus) (2020.10.24.) Kedves Linda! Fiatal srác vagyok (23). Első komolyabb párkapcsolatomban vagyok jelenleg (3 év). De az elmúlt egy évben a párommal eltávolodás/szakítás szélén vagyunk. A párom depresszióban szenved, és  az ebből eredő összes tüneti probléma engem zavart. Megpróbáltam vele beszélni erről, segítség megkereséséről tárgyalni, de ő nem hisz abban, hogy egy terápia segíthet és begyógyszerezni se akarja magát. És ez a depresszió kihat a szexuális dolgokra, mégpedig, hogy én érzem, hogy a libidónkban nagy különbség van, és az, hogy ő utálja magát és a külsejét, az abban is megnyilvánul, hogy nem tud "meztelenkedni" az ágyban vagy csak ha nagyon megkérem. És nekem ez a nem ellazulás és rejtegetőzés tőle, nehézzé teszi a felizgulást, lestresszel, elkedvtelenít és így az ágyban se tudok úgy teljesíteni, ahogy szeretnék. És ezt ő többször megemlítette, hogy ez őt mennyire zavarja, és tudom, hogy egy teljesítőképesség-szorongás alakult ki bennem. És most már arra fordult a dolog, hogy véget szeretne ő vetni, mert nem tudok teljesíteni. Megpróbáltam vele rengetegszer kommunikálni erről is, hogy mi okozza ezt bennem és a depresszióról is, de sikertelen volt, mert türelme nincs vagy nem érdekli. És most a szituáció az, hogy én nem akartam elhagyni a depresszió miatt, megoldást akartam keresni és segíteni neki, mert szeretem, de az, hogy ő most elhagy engem az ágybeli szorongásom miatt, ez engem összetört, hogy valakit én nem adtam volna fel, de engem így feladnak.

Alapszabály, hogy annak lehet segíteni, aki beismeri azt, hogy problémája van és segítségre van szüksége. A barátnője nem ebbe a kategóriába tartozik. Úgy sejtem, a depressziót senki nem diagnosztizálta nála, ez a saját diagnózisuk. A depresszió is lehet sokféle, eltérő súlyosságú - így a kezelési módja sem ugyanaz. A gyógyszerezés szerintem sem a legjobb megoldás (bár van, amikor szükség van rá), de egy jó terapeuta sokat segíthet. Viszont klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta segítségét kell kérni, ez az ő kompetencia területük.
Sajnálatos, hogy ebben a helyzetben merevedési zavara alakult ki. A teljesítményszorongás valóban a szexuális problémák egyik gyakori oka. Már egyetlen sikertelen alkalom ördögi körbe ránthatja, amiből nem egyszerű kijönni.
Megértem, hogy különösen elkeseríti, hogy annak ellenére szakítani akar a barátnője, hogy a nehéz időszakban ön kitartott  mellette. Olyan helyzetbe kerültek, amelyben segítségre lenne szükségük. De egy kapcsolatot csak akkor lehet megmenteni, ha mindketten akarják. Ha a párja hajlandó együttműködni, érdemes lenne elkezdeniük egy párterápiát, melynek során rendezőthetne a kapcsolatuk és az ön szexuális problémája. Emellett a párjának egyéni terápiát is javasolnék a depresszió és az önértékelési gondok megoldására.
Amennyiben kedvese nem akarja megmenteni a kapcsolatot, akkor ön egyéni terápia során is megoldhatja szexuális problémáját. A szakember abban is segíthet, hogy feldolgozza a szakítást. 

#szex #depresszió #teljesítményszorongás #szakítás #merevedésizavar


Anonymus (2020.10.17.) Kedves Linda! 28 éves nő vagyok és a párommal 11 éve alkotunk egy párt, ebből 3 éve élünk együtt. Nem kívánom a szexet, mindig is ilyen voltam. Ő hellyel-közel elfogad így, igazából már nem is kezdeményez, nem erőlteti (ami nem baj). Szeretem őt, ragaszkodom hozzá, de ez a része a dolognak nem működik és ez aggaszt, hiába én vagyok az oka úgymond. Aggaszt, mert nem érzem magam nőnek, nem tudom neki megadni azt, amire egy férfinak szüksége van, ill. nem tapasztalhatom meg én sem azt az érzést, amelyet mások mesélnek a szexről. Továbbá félek, hogy ez később komolyabb problémákat fog okozni. Már most is olyan kicsit, mintha csak lakótársak lennénk. Nem is tudom, hogy mikor csókolóztunk utoljára vagy mondtuk azt egymásnak, hogy 'szeretlek'. Mindeközben el is távolodtunk egymástól egy kicsit és nekem felkeltette a figyelmemet az egyik munkatárs. Nem történt közöttünk semmi, csak sokat beszélgetünk, figyelmes, okos és vonzódom is hozzá, ami nálam nagy szó. Úgy érzem, hogy komolyabb érzéseim is vannak iránta. Meginogtam a párkapcsolatomban. Biztosan ő az igazi? Mi lesz még 10-20 év múlva?! Ő volt az egyetlen férfi az életemben párkapcsolat és szex terén is.

Kedves Anonymus! Ha az ember életében egyetlen partner volt, ráadásul ilyen fiatalon ismerkedtek meg, könnyű elbizonytalanodni. Nincs összehasonlítási alapja, hogy ilyen-e egy jó kapcsolat vagy sem. De elárulom önnek, nincs olyan, hogy igazi. Bárkiből lehet igazi, csakis kettőjükön múlik.
Azt, hogy beleszeretünk-e valakibe, nem tudjuk irányítani. De azt igen, hogy engedünk-e az érzésnek, és megcsaljuk-e a másikat vagy hűségesek maradunk. (Tudnia kell, hogy a szeretői viszonyból indult kapcsolatok 80%-a felbomlik.)
Először a jelenlegi kapcsolatát kellene tisztázni. Mi az oka az elhidegülésnek? Miért nem működik a szexuális életük?
A szexualitásnak nagyon fontos szerepe van a párkapcsolatban, de nem minden. A szexmentes vagy majdnem szexmentes kapcsolat azonban csak akkor tud működni, ha ez mindkét félnek megfelelő és az intimitást más formában megteremtik a kapcsolatban.
Mivel csupán 17 éves volt, amikor a kapcsolatuk kezdődött, a problémák a tapasztalatlanságból is eredhetnek. Lehet, hogy néhány őszinte, feltáró beszélgetéssel rendezni lehetne a problémát. Ki kellene deríteni, mi áll a vágy hiányának a hátterében.
Véleményem szerint a helyes sorrend az lenne, ha előbb időt adnának maguknak a kapcsolatuk vizsgálatára, helyrehozására. Az elhidegülés és a szexuális probléma is nagy valószínűséggel megoldható, ha mindketten akarják. Ha mégsem sikerülne, még akkor is belevághat egy új kapcsolatba, de azt akkor már tiszta lelkiismerettel teheti.

#szex #vágyhiány #vonzalom #igazi #elhidegülés


Mennyország 68 (2020.10.08.) 30 éves házasok vagyunk, 4 gyermekünk van. 6 éve egy véletlen folytán jöttem rá, hogy a férjem melegpornót néz. Hívő emberként is nagyon nehéz volt a megbocsátás, de azt gondoltam, sikerült túllépni, szeretjük egymást. Ez év augusztusában szembesültem azzal, hogy újra ezt nézi. Szembesítettem, letagadta, aztán bevallotta. Magyarázata szerint ez csak kíváncsiság. De aztán másnap elárulta, hogy tavaly elment, és kipróbálta, hogy tényleg a férfiakkal való szexuális kapcsolat kell - e neki. Erekciós problémái voltak, ezért az urológiai vizsgálat előtt ezt tudni akarta. Az aktus után üresnek, bűnösnek érezte magát. Bűntudat kínozta, de nem merte elmondani, és ezért nézte a pornót. Nagyon szeretem, ezért újra megbocsátottam, és megígértük, őszinték leszünk, segítséget is kérünk. Később ezt elutasította, hogy ő már rájött, hogy csak heteroszexuális, majd ha bizonytalan lesz, akkor lép. Szexuális életünk teljesen helyreállt. Párkapcsolati tanácsadás keretében lehet ezt a függőséget kezelni? Reménykedhetek, vagy inkább ismerjem be, hogy nem én kellek neki?? Egy hullámvasúton érzem magam, szeretnék tisztán látni. Köszönöm szépen segítségét!

Kedves Mennyország! Megértem, hogy teljesen elbizonytalanodott. A helyzet azonban egyáltalán nem reménytelen. A szexuális orientációt nem úgy kell elképzelni, hogy vagy meleg valaki, vagy heteroszexuális. Sokkal inkább egy skálát képzeljen maga elé, amelynek ez a két végpontja, de kevés ember helyezkedik el a skála két végén. Heteroszexuálisként is felmerülhetnek valakiben homoszexuális fantáziák, érdeklődés. A férfiaknál egyáltalán nem ritka, hogy melegpornót néznek. Ez még nem jelenti azt, hogy melegek is. Persze olyan is van, aki valóban homoszexuális, de elnyomja ilyen irányú késztetéseit, sőt még magának sem meri bevallani azt. Szerepet játszhat ebben a neveltetés, a vallás, ami miatt bűnnek, abnormalitásnak tartja az azonos neműek kapcsolatát. Férje is elbizonytalanodott, ezért keresett bizonyítékot.
Történetükben több bizonytalan pont is van, amit érdemes lenne feltárni. Hasznos lenne a párterápia, a szexuális életükről, kapcsolatukról való őszinte, nyílt kommunikáció. Ha férjének nehéz felvállalni ön előtt a kétségeit, bizonytalanságait, akár egyénileg is kérhet segítséget.
A pornófüggőség is kezelhető probléma, ha egyáltalán erről van szó az önök esetében, hiszen arról nem írt, hogy milyen gyakran néz a férje ilyen filmeket. 

#melegpornó #homoszexualitás #pornófüggőség #erekciósprobléma #szexuálisorientáció


Kérdező (2020.09.26.) Kedves Linda! Mit tanácsolna, hogyan kezdjek neki az önismeretnek? 27 éves nő vagyok és azt érzem, hogy csak sodródom az életben és telik az idő. Túlzottan érzékeny vagyok és bizonytalan, ez sokszor akadályoz is. Ezen szeretnék felülkerekedni. Szeretnék kicsit magabiztosabb, határozottabb lenni. Köszönöm előre is!

Kedves Kérdező! Az önismeret megszerzése komoly munka, aminek igazából sosincs vége. Nagyon sokféle irányt vehet. Ön a magabiztosságát, határozottságát szeretné fejleszteni. Ehhez valószínűleg az önértékelését, önbecsülését, kommunikációját is erősíteni kellene. 

Többféle irányban el lehet indulni, attól függ, hogy otthon önállóan, esetleg csoportban  szeretne dolgozni, vagy egyéni tanácsadáson/coachingon szeretne részt venni.

Ha otthon szeretne nekivágni, nagyon sok remek könyv közül választhat. Javaslom például a Z-press vagy a Kulcslyuk Kiadó könyveit.

Csoportosan részt vehet önismereti tréningen vagy hasznos lehet az asszertív kommunikáció elsajátítása.

Egyéni tanácsadás vagy coaching során pedig a szakember (akár én, akár más) az ön alaposabb megismerése után személyre szabott feladatokat tud adni önnek. Érdemes lenne például felderíteni az erőforrásait, kideríteni a céljait, hogy ne azt érezze, hogy csak sodródik az életben.

Ha további kérdései vannak, keressen nyugodtan e-mailben vagy telefonon!

#önismeret #magabiztosság

Az önismeret fejlesztése egy egész életen át tartó folyamat
Az önismeret fejlesztése egy egész életen át tartó folyamat

Nusi (2020.09.25.) Nusi mindössze ennyit írt: Ritkán szexel velem a párom összebujni is ritkán szokott velem.

Sajnos ennyi alapján nagyon nehéz választ adni. A szexuális problémák hátterében sokféle ok állhat, aminek kiderítéséhez alapos beszélgetésre van szükség. Nem szeretnék találgatni. A szexuális élet ritkulása, megszűnése gyakran más párkapcsolati problémának a tünete, együtt járhat például az elhidegüléssel. Javaslom, olvassa el a weboldalon található szexuális témájú bejegyzéseket:

A házasság a jó szex ellensége? - a tartós párkapcsolaton belüli szexuális élet megromlásáról
Beszéljünk a szexről! - általánosan a szexuális problémákról
Háromféle szex a párkapcsolatban - beazonosíthatod a szexualitásotok jellemzőit
Időperspektíva-módszer a szexben - az időhöz való viszonyulás és a szexualitás összefüggései
Szexmentes házasság? - arról, hogy léteznek teljesen szexmentes kapcsolatok is
Szexuális problémák a párkapcsolatban - a szexuális problémák fő okai, megoldási lehetőségek

#szex


Mindegy (2020.06.15.) Ezúttal nem szeretném szó szerint idézni a kérdező levelét. A probléma lényege a következő: a levélíró veszekedés közben partnerét férfiasságában sértette meg (nemiszerv méretére és korábbi kapcsolatára utalva), ami miatt a fiatalember nagyon rossz állapotba került.

Kedves Mindegy! Teljesen természetes, hogy időnként veszekszik/vitatkozik a párjával. Ilyenkor előfordulhat, hogy olyat is mond, amit nem gondolt komolyan. Ezekkel a mondatokkal viszont egyértelműen bántani akarta partnerét. Soha nem a vitával van a gond, hanem azzal, ahogy csinálják. Ha közben nem tisztelik, esetleg meg is vetik vagy megalázzák egymást, az nem vezet semmi jóra. Egy férfit a legkönnyebb a férfiasságának megkérdőjelezésével megbántani. 

Az első, amit meg kell tennie a bocsánatkérés. Ebben a cikkben elolvashatja, hogyan is kell azt jól csinálni.
A következő feladata, ahogy az a cikkben is szerepel, partnerének kompenzálása. Mivel férfiasságában bántotta meg, abban kell gondolkodnia, hogy ezt hogyan tehetné jóvá. Ne a saját feje után menjen, kérdezze meg kedvesétől, hogy ő mit szeretne, mire van szüksége. Érdemes feleleveníteni a közös pozitív tapasztalatokat! Nyíljon meg ön is társa előtt, beszéljenek nyíltan az intimitásról, szexualitásról! Fontos tudnia, hogy a jó szex nem a férfi nemiszerv méretén múlik. Beszélgessenek arról, hogy melyikük mit élvez különösen a szexben, hogyan tudnának egymásnak örömet szerezni.

A későbbiekben próbálja kerülni a kritikát, a másik megvetését, mert az ilyen kommunikáció hosszú távon tönkreteheti a párkapcsolatot.

#veszekedés #sértés #megalázás #férfiasság #bocsánatkérés


Bestia 30 (2020.06.03.) Kedves Linda! 4 hónapja voltunk együtt, amikor közölte velem a párom, hogy egyelőre legyünk barátok. Rakjuk C vágányra ezt most, mert ő nem érzi azt a bizonyos pluszt! Szeret, és gondol rám, de az én érzésemnek a negyede az övé. Azt mondta, néha keres, majd felhív, hátha jönnek majd az érzések, hogy hiányzom-e neki. Azóta hívott egyszer, semleges dolgokról beszélgettünk, megígérte, hív majd hébe-hóba.
A kapcsolat alatt semmi veszekedésünk nem volt. Egy hangos szó sem. Igaz, egy héten egyszer volt rám ideje. Én mindent megtettem értünk, ő viszont semmit szinte, ezt be is vallotta. Sokszor volt szomorú, nem volt mindig kedve jönni hozzám. Eleinte akart nagyon, komolyan gondolta velem, mindent elmondott magáról, de ahogy összejöttünk, semmit sem tudtam róla. 
Mit tegyek, várjak még rá ? Nem lenne tisztában azzal, mit akar tőlem ? Lehetünk még egy pár valaha ? Csomó kérdés a fejemben.
Nagyon hiányzik, 1 hónapja nem láttam. Nem tudom mit tegyek, nekem ő a nagy Ő az életemben. Válaszát köszönöm!

Kedves Bestia! Nem akarom áltatni: szerintem nem érdemes reménykednie ebben a kapcsolatban. Valószínűleg már kezdetben sem égtek azonos hőfokon az érzelmeik. Partnerének nem volt önre ideje, nem tett energiát a kapcsolatba, nem volt kedve találkozni - ez a viselkedés nem a mély érzelmek, a komoly szándék bizonyítéka.

Az, hogy nem volt önök között veszekedés, nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden rendben volt, vagy összeillenek. A konfliktuskerülés kimondottan ártalmas lehet egy párkapcsolatban.

Ne akarjon olyan nagy Ő-t az életébe, aki ennyire nem törődik önnel, nem érezteti a szeretetét. Sok fájdalomtól kíméli meg magát, ha ön is lezárja magában ezt a kapcsolatot. Tudom, hogy most nagyon rossz, nagyon fáj, de azzal, hogy továbbra is őt várja, csak árt magának, az egészségének. El kell fogadnia, hogy nem keresi, nem hiányzik neki, nem szereti eléggé. Ön ettől sokkal többet érdemel! Zárja le a kapcsolatot, gyászolja el a veszteségét! Keressen olyan partnert, aki érdemes a figyelmére, törődésére, aki legalább annyi szeretetet tud adni, mint ön!

#legyünkbarátok


Pipitér (2020.04.24.) Kedves Linda! 22 éve vagyunk házasok. A problémám az, hogy a férjem nem szeret beszélgetni. Nem érti, hogy "miért kell erőltetni a beszélgetést, miért nem lehet egyszerűen csak szeretni egymást?" Engem nagyon zavar, hogy állandóan a TV-t nézi, kapcsolgat a csatornák közt, vagy a mobilját nyomkodja. Magányosnak érzem magamat mellette. 
Ő azt sérelmezi, hogy nincs elég szex. A munkáját nem szereti, édesapám családi vállalkozásában dolgozunk mindketten. Engem és apámat hibáztatja azért, hogy nem csinálhatja azt, amit szeretne. Már többször is ajánlottam neki, hogy keressen más munkát. Nincs önbizalma hozzá. Szerintem több kedvem lenne a szexhez egy olyan emberrel, akihez lelkileg közel állok, mert beszélgetések folytán megismertem. A párterápiától elzárkózik, egyedül kell megoldanom ezt a problémát. Tippeket szeretnék kapni, hogyan vegyem rá a beszélgetésre.

Kedves Pipitér! Problémájuk a szeretetnyelvek különbözőségéből adódik. Önnek valószínűleg a minőségi idő, párjának a testi érintés lehet az. A két panasz egyébként szorosan összefügg, így sikerült patthelyzetet kialakítaniuk. A nőknek általában nagyon fontos, hogy szex előtt érzelmileg közel kerüljenek a partnerükhöz. Ennek jó módja a beszélgetés, a minőségi időtöltés, amit ön is szeretne. A férfiak viszont gyakran a szexből érzik a szeretetet. A férje is ezt hiányolja. Tehát egyikőjük sem kapja meg azt a szeretetet, amire vágyik. 

Kétféleképpen indulhat el: 
1. Azt mondja, a férje nem együttműködő. Ezért ha változást akar elérni, önnek kell kezdeményezni. Ha megadja neki azt, amire vágyik, azaz a több szexet, akkor van esélye arra, hogy ő is teljesítse az ön igényeit. Tudom, hogy ebben a helyzetben ez nagyon nehéz önnek, nagy elszántságot igényel, de másképp aligha van esélye a változásra. Ugyanis azzal, ha folyamatosan azt ismételgeti neki, hogy ne tévézzen annyit, beszélgessenek, még jobban visszahúzódásra, menekülésre fogja késztetni.
2. Ha szakemberhez nem is hajlandó eljönni a férje, hátha önt meghallgatja. Meséljen neki a szeretetnyelvekről, akár közösen is elolvashatják Chapman könyvét. Ha sikerül vele megértetni a folyamatot, hátha bevonható lesz abba, hogy teljesítse az ön szeretetigényeit.
Azzal is megpróbálkozhat, hogy odaül a férje mellé, amikot tévét néz, és megpróbál bekapcsolódni. Kérdezzen a műsorral kapcsolatban, vagy olyan dolgokról, amelyek a férjét érdeklik. Hátha ezzel meg tudja törni a jeget.
Dicsérje a férjét, próbálja férfiasságában erősíteni! Ha érzi, hogy megbecsülik, elismerik talán az önbizalma is elkezd nőni és beindulhatnak az életükben a változások.


#beszélgetés #magány #szex #szeretetnyelv

Üljön le a tévéző férje mellé és kezdeményezzen beszélgetést!
Üljön le a tévéző férje mellé és kezdeményezzen beszélgetést!

Pillangó (2020.04.22.) Kedves Linda! 4 éve vagyunk együtt párommal, minden működik köztünk. Leszámitva 1 dolgot, ami az utóbbi 1 hónapban nem igazán. A szexre gondolok. Az intimitás megvan, simogatás, ölelések, csók formájában, de mást most nem kívánok. Eddig működött. Az elmúlt 1 hónap nagyon stresszes volt mindkettőnknek, költözés, munkahely elvesztés. Mit tegyek, hogy újra jó legyen? A stressz és idegeskedés lehet az ok? Köszönöm válaszát és diszkrécióját.

Kedves Pillangó! Köszönöm megkeresését. A koronavírus-járvány miatt rendkívüli időket élünk, minden kifordult a megszokott kerékvágásból. Van, aki ezt jobban viseli, van, aki nehezebben. A stressz szintjének növekedése a legtöbb embernél megfigyelhető. Az anyagi és létbizonytalanság, a félelem, a bizonytalan jövő, a kontroll elvesztése, a bezártság mind-mind fokozzák a stresszt és a szorongást. Ezt tovább növeli önöknél a költözés és a munkahely elvesztése. Van, aki a stresszt nagyon jól le tudja vezetni a szexszel, de a legtöbb emberre inkább gátlóan hat. Nagyon jó viszont, hogy az intimitást igyekeznek más módon megőrizni.
Nem tragédia, ha egy időre belemerülünk a szomorúságba, megéljük a rossz érzéseket is. Ezután azonban valószínűleg újratervezésre lesz szükségük. Kezdjenek közösen tervezgetni, új célokat kitűzni! Ha látják maguk előtt az utat, az javít a lelkiállapoton. Találjon olyan módszereket (relaxáció, légzőgyakorlatok, mozgás, zenehallgatás, tánc, fürdő, illóolajok, stb.), amivel csökkenteni tudja a stressz-szintjét! Keretezze át a történteket: mi a jó a jelenlegi helyzetben, milyen haszna lehet belőle? Fordítsanak nagyobb figyelmet az előjátékra! Sokszor menet közben támad fel a vágy! Beszélgessenek a szexuális fantáziáikról, sokszor az is segít! 
Nem baj, ha időnként vannak szünetek a szexuális életben, ez mindenkivel előfordul. Arra vigyázzanak, hogy hosszasan ne ragadjanak bele ebbe a helyzetbe! Figyeljenek arra, hogy mindennap éreztessék egymással szeretetüket, törődésüket, megbecsülésüket, hogy ne indulhasson meg az eltávolodás folyamata!

#szex #stressz #covid


Bogár (2020.04.21.) Elhidegülés

Kedves Bogár! Az elhidegülés szón kívül semmit sem írtál a problémádról, így nem tudok konkrét javaslatot adni. A weboldalon számos cikket olvashatsz a témában. 50 beszélgetésindító kérdés elhidegült pároknak vagy Házassági problémák - I. rész.

A többi cikket megtalálod, ha beírod a nyitóoldalon található keresőbe az elhidegülés szót. Természetesen, ha írsz konkrétumokat, szívesen segítek itt is.


Mami (2020.02.22.) Szia Linda! Adott egy verbálisan és fizikailag súlyosan bántalmazott, 40 éves férfi, akit 8 évesen szexuálisan is zaklatott többször egy tini lány. Szexfüggőség adott. Évek óta jár terápiára. Kérés ellenére teherbe akart ejteni, állandó ölelgetés, puszilgatás jellemzi. Kényszeresen szerelmet vall percenként és dicsér. De nagyon okos és jó ember, jó szívű. Ellenkező nézetet nehezen visel, irányítani, birtokolni akar. Másik oldalról mindenbe beleegyezik, amit szeretnék. Fokozott érzelmi fűtöttség és némi kapkodás is jellemzi, ha velem van, de ha külön, akkor azért, mert hiányzom neki. Mindig mondja, hogy nem tud nélkülem lenni. Ha vitánk van, folyamatosan keres és mondja, mondja. Majd kérlel, hogy ne csináljuk ezt a semmin. Szüleitől várja a szeretetet. Röviden ennyi, bár így katyvasznak tűnhet. A kérdésem az, hogy jól sejtem-e, hogy pszichés zavarral állok szemben? Lehet normális jövőm egy ilyen emberrel!? Köszönöm előre is.

Kedves Mami, köszönöm a bizalmadat! Arról nem fogok véleményt mondani, hogy pszichés zavarral állsz-e szemben. Egyrészt látatlanban nem diagnosztizálunk, másrészt a diagnózis alkotás pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus kompetenciája. 

Nyilván, ha évek óta terápiára jár a kedvesed, akkor segítségre van szüksége. Az biztos, hogy többszörösen traumatizált, akár a zaklatásra, akár a bántalmazásra gondolunk. Az nem derült ki a leveledből, hogy ki volt a bántalmazó. Feltételezem a szülei, ezért is várja tőlük annyira a szeretetet. Valószínűleg gyerekkorában szükségletei nem, vagy nem a megfelelő módon lettek kielégítve, így sérült a kötődése. Párod veled kapcsolatos viselkedése több tekintetben is a szorongó kötődés jeleit mutatja. 

Ha nagyon szereted őt, és óriási toleranciával rendelkezel, lehet közös jövőtök. Azonban, ha már most nagyon sok dolog van, ami zavar vele kapcsolatban vagy nehezen viseled, akkor érdemes elgondolkodnod azon, hogy ezek a dolgok az idő és a szerelem múlásával még zavaróbbak lesznek.

#bántalmazás #zaklatás #szexfüggőség


Pötyi 97 (2019.12.21.) Én 22 vagyok, barátom 24 éves. 1,5 éve távkapcsolatban élünk. Eddig terveztük, ha fél év múlva végez az egyetemmel, akkor lejön hozzám, összeköltözünk addig, amíg nekem van 2 év az iskolából. És tök jó, mert együtt leszünk végre, megismerjük a másikat, úgy hogy dolgozna is persze, meg én is egyetem mellett. Egyik napról a másikra meggondolta magát, és nem akarja, hanem folytatni szeretné ezt a távkapcsolatot még 2 évig, és azt szeretné, hogy én költözzek utána hozzájuk, és csakis arra a környékre. Mennyire életszerű ez? Ő biztos benne, hogy csak ott, abban a kis városban tudná az anyagi biztonságot megteremteni a leendő életünkhöz. (Szegeden nem lenne vajon mérnöki állás, de egy borsodi kisvárosban igen?) Viszont én nem szeretném ezt. Én úgy gondolom, hogy ez a következő 2 év lenne a fejlődés a kapcsolatunkat illetően. Hiszen, ha találkozunk 2 hetente 3 napot, azzal nem tudom kiismerni őt úgy. Mellesleg már egyszer megcsalt (részeg volt egy buliban és nem tudta mit csinált, ez volt az indoklás. Pedig akkor még minden rendben volt, hiszen 3 hónapja voltunk együtt, és dúlt a szerelem) és azt gyanítom, hogy a családja is befolyásolja őt. Az anyukája ellenezte az elejében ezt a kapcsolatot, (párom mondta) és miután megcsalt, írt nekem, amiben a fiát védte. Persze, ígérget sok mindent, lehozza a csillagokat, hogy mennyire szeret, és inkább a jót nézzem. És amikor azt mondtam, hogy csalódtam benne, megingott a bizalmam, azt mondta, hogy nekem nagyok az elvárásaim. Mióta megcsalt, nem szeretem, ha a barátaival mennek bulizni, így én még beszélni sem szoktam velük (ők küldték el nekem a "vicces képet" és nem szóltak közbe). A párom és az én apukámnak is voltak alkohol problémái, és ez egy plusz dolog, amit nem szeretek. Kilépni ebből a kapcsolatból nem merek, mert félek, hogy nem találok olyan társat, mint ő. Pedig nem panaszkodom, mert sokan bepróbálkoznak nálam (de nem nagyképűségből szeretném ezt mondani), amiket vissza is utasítottam. Mert tényleg együtt terveztük az életünket. De én már nem bírom ezt a távkapcsolatot. Van értelme így folytatni? Én azt gyanítom, hogy nem elég érett még ezt a lépést megtenni, mert neki így kényelmes, hogy otthon lakik az édesanyjával. Én meg nem. Nem merek neki hinni, mert félek a következő csalódástól. Nem tudom, mi lenne a jó döntés.

Történeted nagyon sok problémát érint, amelyek külön-külön is megérnének egy teljes, kifejtett választ. Ezért inkább rövid felvetések lesznek, amit írni fogok.

A távkapcsolat mindig nehéz terep. Egy kapcsolat elején szeretnénk minden időnket a párunkkal tölteni, ami esetetekben a távolság miatt nem lehetséges. Természetesen, ha nagy a szerelem, vannak közös céljaitok, és mindkettőtök érzelmi igényei teljesülnek, működhet jól a dolog.

Azonban a közhelyessége ellenére igaz: lakva ismerjük meg a másikat. Akkor derül ki igazán, el tudjátok-e fogadni egymást, össze tudtok-e csiszolódni. Jó, ha tudod: ami most zavar (alkohol, hűtlenség), az később, a nagy szerelem elcsendesedésével még jobban fog. A kérdés az, el tudod-e ezzel együtt fogadni a kedvesedet? Ha igen, akkor nincs gond. Abban reménykedni viszont, hogy majd megváltozik/megváltoztatod, nem érdemes.

Hűtlenség akkor is történhet egy kapcsolatban, ha szeretitek egymást, főleg, ha ittas valaki. Mindenesetre 3 hónap után nem túl biztató (ahogy a barátok hozzáállása sem). Fel tudtad dolgozni az eseményeket? Meg tudtad bocsátani? Újraépült a bizalmad? Ha ez nem történt meg, nagyon nehéz folytatni a kapcsolatot!

Úgy tűnik, nem tiszták kapcsolatotok határai sem. Erre utal (a hűtlenségen kívül), hogy barátod anyukája is beleszól a dolgaitokba.

A mögött, hogy kedvesed meggondolta magát, több dolog is állhat: kényelem, megszokás; a származási családjáról (anyukájáról) való leválás nehézsége; vagy az érzelmek erősségének csökkenése.

Üljetek le, beszéljétek át alaposan a kérdést! Próbáld kideríteni, mi áll a háttérben! Figyeljetek arra, hogy megértsétek egymás érzelmeit! Nem ajánlom, hogy egyszerűen csak engedj, és hagyd, hogy az legyen, amit a párod szeretne. Ez ugyanis ahhoz vezethet, hogy érzelmileg eltávolodsz tőle! Keressetek olyan megoldást, ami mindkettőtöknek megfelel! Ahhoz, hogy boldogan éljetek, mindkettőtöknek tennie, alkalmazkodnia kell!

Bárhogy is alakul a kapcsolatotok, ne az attól való félelem irányítson, hogy nem találnál társat! Ez 22 évesen igencsak pesszimista hozzáállás!

#távkapcsolat #hűtlenség #határok #leválás

22 évesen még nem feltétlenül kell elköteleződni - Fotó: Unsplash - Hannah Cook
22 évesen még nem feltétlenül kell elköteleződni - Fotó: Unsplash - Hannah Cook

Lili (2019.12.18.): A párom csak akkor kér bocsánatot, ha ő úgy gondolja, hogy kell. Ha nem érzi úgy, akkor nem kér tőlem bocsánatot olyan dologért, amiért pedig kellene. Mondtam neki, hogy mi van, ha rosszul gondolja vagy érzi a dolgot? De nem érti meg.

Egy párkapcsolatban vannak olyan szavak, mondatok, amelyeket muszáj használni. Ilyen a dicséret, a köszönet és a bocsánatkérés is. Fontos, hogy el tudjuk ismerni, ha hibáztunk. Köztetek a probléma valószínűleg abból adódik, hogy párod nem érzi úgy, hogy hibázott, azért nem kér bocsánatot. Azonban az ilyen helyzetekben az számít, hogy a másikból milyen érzést vált ki a viselkedésünk. Ha azt mondod, hogy a kedvesed viselkedése, reakciója rosszulesett, akkor párodnak azt tényként kell elfogadnia, még akkor is, ha nem ért vele egyet. Párkapcsolati alaptétel, hogy társunk érzéseit soha nem kérdőjelezhetjük meg. Fontos, hogy ilyenkor jelezd felé, hogy konkrétan mivel van problémád. Használj én-kommunikációt: a saját érzéseidről beszélj, ne őt támadd. Ha partnered megérti, hogy mivel okozott fájdalmat, akkor valószínűleg sajnálatát fogja kifejezni, amiért megbántott.

#bocsánatkérés