Kérdezz! - felelek

Ezen az oldalon lehetőséged van arra, hogy feltedd konkrét párkapcsolati/önismereti kérdéseidet! Problémádra igyekszem gyakorlatias, azonnal hasznosítható választ adni, ami néhány napon (maximum egy héten) belül ezen az aloldalon fog megjelenni.

Mivel fontos számomra a titoktartás, névtelenséged megőrzése, ezért az alábbi űrlap kitöltésével tudod feltenni kérdésedet. A választ a választott név vagy jelige alapján fogod megtalálni!

Kérdező (2020.09.26.) Kedves Linda! Mit tanácsolna, hogyan kezdjek neki az önismeretnek? 27 éves nő vagyok és azt érzem, hogy csak sodródom az életben és telik az idő. Túlzottan érzékeny vagyok és bizonytalan, ez sokszor akadályoz is. Ezen szeretnék felülkerekedni. Szeretnék kicsit magabiztosabb, határozottabb lenni. Köszönöm előre is!

Kedves Kérdező! Az önismeret megszerzése komoly munka, aminek igazából sosincs vége. Nagyon sokféle irányt vehet. Ön a magabiztosságát, határozottságát szeretné fejleszteni. Ehhez valószínűleg az önértékelését, önbecsülését, kommunikációját is erősíteni kellene. 

Többféle irányban el lehet indulni, attól függ, hogy otthon önállóan, esetleg csoportban  szeretne dolgozni, vagy egyéni tanácsadáson/coachingon szeretne részt venni.

Ha otthon szeretne nekivágni, nagyon sok remek könyv közül választhat. Javaslom például a Z-press vagy a Kulcslyuk Kiadó könyveit.

Csoportosan részt vehet önismereti tréningen vagy hasznos lehet az asszertív kommunikáció elsajátítása.

Egyéni tanácsadás vagy coaching során pedig a szakember (akár én, akár más) az ön alaposabb megismerése után személyre szabott feladatokat tud adni önnek. Érdemes lenne például felderíteni az erőforrásait, kideríteni a céljait, hogy ne azt érezze, hogy csak sodródik az életben.

Ha további kérdései vannak, keressen nyugodtan e-mailben vagy telefonon!


Nusi (2020.09.25.) Nusi mindössze ennyit írt: Ritkán szexel velem a párom összebujni is ritkán szokott velem.

Sajnos ennyi alapján nagyon nehéz választ adni. A szexuális problémák hátterében sokféle ok állhat, aminek kiderítéséhez alapos beszélgetésre van szükség. Nem szeretnék találgatni. A szexuális élet ritkulása, megszűnése gyakran más párkapcsolati problémának a tünete, együtt járhat például az elhidegüléssel. Javaslom, olvassa el a weboldalon található szexuális témájú bejegyzéseket:

A házasság a jó szex ellensége? - a tartós párkapcsolaton belüli szexuális élet megromlásáról
Beszéljünk a szexről! - általánosan a szexuális problémákról
Háromféle szex a párkapcsolatban - beazonosíthatod a szexualitásotok jellemzőit
Időperspektíva-módszer a szexben - az időhöz való viszonyulás és a szexualitás összefüggései
Szexmentes házasság? - arról, hogy léteznek teljesen szexmentes kapcsolatok is
Szexuális problémák a párkapcsolatban - a szexuális problémák fő okai, megoldási lehetőségek


Mindegy (2020.06.15.) Ezúttal nem szeretném szó szerint idézni a kérdező levelét. A probléma lényege a következő: a levélíró veszekedés közben partnerét férfiasságában sértette meg (nemiszerv méretére és korábbi kapcsolatára utalva), ami miatt a fiatalember nagyon rossz állapotba került.

Kedves Mindegy! Teljesen természetes, hogy időnként veszekszik/vitatkozik a párjával. Ilyenkor előfordulhat, hogy olyat is mond, amit nem gondolt komolyan. Ezekkel a mondatokkal viszont egyértelműen bántani akarta partnerét. Soha nem a vitával van a gond, hanem azzal, ahogy csinálják. Ha közben nem tisztelik, esetleg meg is vetik vagy megalázzák egymást, az nem vezet semmi jóra. Egy férfit a legkönnyebb a férfiasságának megkérdőjelezésével megbántani. 

Az első, amit meg kell tennie a bocsánatkérés. Ebben a cikkben elolvashatja, hogyan is kell azt jól csinálni.
A következő feladata, ahogy az a cikkben is szerepel, partnerének kompenzálása. Mivel férfiasságában bántotta meg, abban kell gondolkodnia, hogy ezt hogyan tehetné jóvá. Ne a saját feje után menjen, kérdezze meg kedvesétől, hogy ő mit szeretne, mire van szüksége. Érdemes feleleveníteni a közös pozitív tapasztalatokat! Nyíljon meg ön is társa előtt, beszéljenek nyíltan az intimitásról, szexualitásról! Fontos tudnia, hogy a jó szex nem a férfi nemiszerv méretén múlik. Beszélgessenek arról, hogy melyikük mit élvez különösen a szexben, hogyan tudnának egymásnak örömet szerezni.

A későbbiekben próbálja kerülni a kritikát, a másik megvetését, mert az ilyen kommunikáció hosszú távon tönkreteheti a párkapcsolatot.


Bestia 30 (2020.06.03.) Kedves Linda! 4 hónapja voltunk együtt, amikor közölte velem a párom, hogy egyelőre legyünk barátok. Rakjuk C vágányra ezt most, mert ő nem érzi azt a bizonyos pluszt! Szeret, és gondol rám, de az én érzésemnek a negyede az övé. Azt mondta, néha keres, majd felhív, hátha jönnek majd az érzések, hogy hiányzom-e neki. Azóta hívott egyszer, semleges dolgokról beszélgettünk, megígérte, hív majd hébe-hóba.
A kapcsolat alatt semmi veszekedésünk nem volt. Egy hangos szó sem. Igaz, egy héten egyszer volt rám ideje. Én mindent megtettem értünk, ő viszont semmit szinte, ezt be is vallotta. Sokszor volt szomorú, nem volt mindig kedve jönni hozzám. Eleinte akart nagyon, komolyan gondolta velem, mindent elmondott magáról, de ahogy összejöttünk, semmit sem tudtam róla. 
Mit tegyek, várjak még rá ? Nem lenne tisztában azzal, mit akar tőlem ? Lehetünk még egy pár valaha ? Csomó kérdés a fejemben.
Nagyon hiányzik, 1 hónapja nem láttam. Nem tudom mit tegyek, nekem ő a nagy Ő az életemben. Válaszát köszönöm!

Kedves Bestia! Nem akarom áltatni: szerintem nem érdemes reménykednie ebben a kapcsolatban. Valószínűleg már kezdetben sem égtek azonos hőfokon az érzelmeik. Partnerének nem volt önre ideje, nem tett energiát a kapcsolatba, nem volt kedve találkozni - ez a viselkedés nem a mély érzelmek, a komoly szándék bizonyítéka.

Az, hogy nem volt önök között veszekedés, nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden rendben volt, vagy összeillenek. A konfliktuskerülés kimondottan ártalmas lehet egy párkapcsolatban.

Ne akarjon olyan nagy Ő-t az életébe, aki ennyire nem törődik önnel, nem érezteti a szeretetét. Sok fájdalomtól kíméli meg magát, ha ön is lezárja magában ezt a kapcsolatot. Tudom, hogy most nagyon rossz, nagyon fáj, de azzal, hogy továbbra is őt várja, csak árt magának, az egészségének. El kell fogadnia, hogy nem keresi, nem hiányzik neki, nem szereti eléggé. Ön ettől sokkal többet érdemel! Zárja le a kapcsolatot, gyászolja el a veszteségét! Keressen olyan partnert, aki érdemes a figyelmére, törődésére, aki legalább annyi szeretetet tud adni, mint ön!


Pipitér (2020.04.24.) Kedves Linda! 22 éve vagyunk házasok. A problémám az, hogy a férjem nem szeret beszélgetni. Nem érti, hogy "miért kell erőltetni a beszélgetést, miért nem lehet egyszerűen csak szeretni egymást?" Engem nagyon zavar, hogy állandóan a TV-t nézi, kapcsolgat a csatornák közt, vagy a mobilját nyomkodja. Magányosnak érzem magamat mellette. 
Ő azt sérelmezi, hogy nincs elég szex. A munkáját nem szereti, édesapám családi vállalkozásában dolgozunk mindketten. Engem és apámat hibáztatja azért, hogy nem csinálhatja azt, amit szeretne. Már többször is ajánlottam neki, hogy keressen más munkát. Nincs önbizalma hozzá. Szerintem több kedvem lenne a szexhez egy olyan emberrel, akihez lelkileg közel állok, mert beszélgetések folytán megismertem. A párterápiától elzárkózik, egyedül kell megoldanom ezt a problémát. Tippeket szeretnék kapni, hogyan vegyem rá a beszélgetésre.

Kedves Pipitér! Problémájuk a szeretetnyelvek különbözőségéből adódik. Önnek valószínűleg a minőségi idő, párjának a testi érintés lehet az. A két panasz egyébként szorosan összefügg, így sikerült patthelyzetet kialakítaniuk. A nőknek általában nagyon fontos, hogy szex előtt érzelmileg közel kerüljenek a partnerükhöz. Ennek jó módja a beszélgetés, a minőségi időtöltés, amit ön is szeretne. A férfiak viszont gyakran a szexből érzik a szeretetet. A férje is ezt hiányolja. Tehát egyikőjük sem kapja meg azt a szeretetet, amire vágyik. 

Kétféleképpen indulhat el: 
1. Azt mondja, a férje nem együttműködő. Ezért ha változást akar elérni, önnek kell kezdeményezni. Ha megadja neki azt, amire vágyik, azaz a több szexet, akkor van esélye arra, hogy ő is teljesítse az ön igényeit. Tudom, hogy ebben a helyzetben ez nagyon nehéz önnek, nagy elszántságot igényel, de másképp aligha van esélye a változásra. Ugyanis azzal, ha folyamatosan azt ismételgeti neki, hogy ne tévézzen annyit, beszélgessenek, még jobban visszahúzódásra, menekülésre fogja késztetni.
2. Ha szakemberhez nem is hajlandó eljönni a férje, hátha önt meghallgatja. Meséljen neki a szeretetnyelvekről, akár közösen is elolvashatják Chapman könyvét. Ha sikerül vele megértetni a folyamatot, hátha bevonható lesz abba, hogy teljesítse az ön szeretetigényeit.
Azzal is megpróbálkozhat, hogy odaül a férje mellé, amikot tévét néz, és megpróbál bekapcsolódni. Kérdezzen a műsorral kapcsolatban, vagy olyan dolgokról, amelyek a férjét érdeklik. Hátha ezzel meg tudja törni a jeget.
Dicsérje a férjét, próbálja férfiasságában erősíteni! Ha érzi, hogy megbecsülik, elismerik talán az önbizalma is elkezd nőni és beindulhatnak az életükben a változások.

Üljön le a tévéző férje mellé és kezdeményezzen beszélgetést!
Üljön le a tévéző férje mellé és kezdeményezzen beszélgetést!

Pillangó (2020.04.22.) Kedves Linda! 4 éve vagyunk együtt párommal, minden működik köztünk. Leszámitva 1 dolgot, ami az utóbbi 1 hónapban nem igazán. A szexre gondolok. Az intimitás megvan, simogatás, ölelések, csók formájában, de mást most nem kívánok. Eddig működött. Az elmúlt 1 hónap nagyon stresszes volt mindkettőnknek, költözés, munkahely elvesztés. Mit tegyek, hogy újra jó legyen? A stressz és idegeskedés lehet az ok? Köszönöm válaszát és diszkrécióját.

Kedves Pillangó! Köszönöm megkeresését. A koronavírus-járvány miatt rendkívüli időket élünk, minden kifordult a megszokott kerékvágásból. Van, aki ezt jobban viseli, van, aki nehezebben. A stressz szintjének növekedése a legtöbb embernél megfigyelhető. Az anyagi és létbizonytalanság, a félelem, a bizonytalan jövő, a kontroll elvesztése, a bezártság mind-mind fokozzák a stresszt és a szorongást. Ezt tovább növeli önöknél a költözés és a munkahely elvesztése. Van, aki a stresszt nagyon jól le tudja vezetni a szexszel, de a legtöbb emberre inkább gátlóan hat. Nagyon jó viszont, hogy az intimitást igyekeznek más módon megőrizni.
Nem tragédia, ha egy időre belemerülünk a szomorúságba, megéljük a rossz érzéseket is. Ezután azonban valószínűleg újratervezésre lesz szükségük. Kezdjenek közösen tervezgetni, új célokat kitűzni! Ha látják maguk előtt az utat, az javít a lelkiállapoton. Találjon olyan módszereket (relaxáció, légzőgyakorlatok, mozgás, zenehallgatás, tánc, fürdő, illóolajok, stb.), amivel csökkenteni tudja a stressz-szintjét! Keretezze át a történteket: mi a jó a jelenlegi helyzetben, milyen haszna lehet belőle? Fordítsanak nagyobb figyelmet az előjátékra! Sokszor menet közben támad fel a vágy! Beszélgessenek a szexuális fantáziáikról, sokszor az is segít! 
Nem baj, ha időnként vannak szünetek a szexuális életben, ez mindenkivel előfordul. Arra vigyázzanak, hogy hosszasan ne ragadjanak bele ebbe a helyzetbe! Figyeljenek arra, hogy mindennap éreztessék egymással szeretetüket, törődésüket, megbecsülésüket, hogy ne indulhasson meg az eltávolodás folyamata!


Bogár (2020.04.21.) Elhidegülés

Kedves Bogár! Az elhidegülés szón kívül semmit sem írtál a problémádról, így nem tudok konkrét javaslatot adni. A weboldalon számos cikket olvashatsz a témában. 50 beszélgetésindító kérdés elhidegült pároknak vagy Házassági problémák - I. rész.

A többi cikket megtalálod, ha beírod a nyitóoldalon található keresőbe az elhidegülés szót. Természetesen, ha írsz konkrétumokat, szívesen segítek itt is.


Mami (2020.02.22.) Szia Linda! Adott egy verbálisan és fizikailag súlyosan bántalmazott, 40 éves férfi, akit 8 évesen szexuálisan is zaklatott többször egy tini lány. Szexfüggőség adott. Évek óta jár terápiára. Kérés ellenére teherbe akart ejteni, állandó ölelgetés, puszilgatás jellemzi. Kényszeresen szerelmet vall percenként és dicsér. De nagyon okos és jó ember, jó szívű. Ellenkező nézetet nehezen visel, irányítani, birtokolni akar. Másik oldalról mindenbe beleegyezik, amit szeretnék. Fokozott érzelmi fűtöttség és némi kapkodás is jellemzi, ha velem van, de ha külön, akkor azért, mert hiányzom neki. Mindig mondja, hogy nem tud nélkülem lenni. Ha vitánk van, folyamatosan keres és mondja, mondja. Majd kérlel, hogy ne csináljuk ezt a semmin. Szüleitől várja a szeretetet. Röviden ennyi, bár így katyvasznak tűnhet. A kérdésem az, hogy jól sejtem-e, hogy pszichés zavarral állok szemben? Lehet normális jövőm egy ilyen emberrel!? Köszönöm előre is.

Kedves Mami, köszönöm a bizalmadat! Arról nem fogok véleményt mondani, hogy pszichés zavarral állsz-e szemben. Egyrészt látatlanban nem diagnosztizálunk, másrészt a diagnózis alkotás pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus kompetenciája. 

Nyilván, ha évek óta terápiára jár a kedvesed, akkor segítségre van szüksége. Az biztos, hogy többszörösen traumatizált, akár a zaklatásra, akár a bántalmazásra gondolunk. Az nem derült ki a leveledből, hogy ki volt a bántalmazó. Feltételezem a szülei, ezért is várja tőlük annyira a szeretetet. Valószínűleg gyerekkorában szükségletei nem, vagy nem a megfelelő módon lettek kielégítve, így sérült a kötődése. Párod veled kapcsolatos viselkedése több tekintetben is a szorongó kötődés jeleit mutatja. 

Ha nagyon szereted őt, és óriási toleranciával rendelkezel, lehet közös jövőtök. Azonban, ha már most nagyon sok dolog van, ami zavar vele kapcsolatban vagy nehezen viseled, akkor érdemes elgondolkodnod azon, hogy ezek a dolgok az idő és a szerelem múlásával még zavaróbbak lesznek.


Pötyi 97 (2019.12.21.) Én 22 vagyok, barátom 24 éves. 1,5 éve távkapcsolatban élünk. Eddig terveztük, ha fél év múlva végez az egyetemmel, akkor lejön hozzám, összeköltözünk addig, amíg nekem van 2 év az iskolából. És tök jó, mert együtt leszünk végre, megismerjük a másikat, úgy hogy dolgozna is persze, meg én is egyetem mellett. Egyik napról a másikra meggondolta magát, és nem akarja, hanem folytatni szeretné ezt a távkapcsolatot még 2 évig, és azt szeretné, hogy én költözzek utána hozzájuk, és csakis arra a környékre. Mennyire életszerű ez? Ő biztos benne, hogy csak ott, abban a kis városban tudná az anyagi biztonságot megteremteni a leendő életünkhöz. (Szegeden nem lenne vajon mérnöki állás, de egy borsodi kisvárosban igen?) Viszont én nem szeretném ezt. Én úgy gondolom, hogy ez a következő 2 év lenne a fejlődés a kapcsolatunkat illetően. Hiszen, ha találkozunk 2 hetente 3 napot, azzal nem tudom kiismerni őt úgy. Mellesleg már egyszer megcsalt (részeg volt egy buliban és nem tudta mit csinált, ez volt az indoklás. Pedig akkor még minden rendben volt, hiszen 3 hónapja voltunk együtt, és dúlt a szerelem) és azt gyanítom, hogy a családja is befolyásolja őt. Az anyukája ellenezte az elejében ezt a kapcsolatot, (párom mondta) és miután megcsalt, írt nekem, amiben a fiát védte. Persze, ígérget sok mindent, lehozza a csillagokat, hogy mennyire szeret, és inkább a jót nézzem. És amikor azt mondtam, hogy csalódtam benne, megingott a bizalmam, azt mondta, hogy nekem nagyok az elvárásaim. Mióta megcsalt, nem szeretem, ha a barátaival mennek bulizni, így én még beszélni sem szoktam velük (ők küldték el nekem a "vicces képet" és nem szóltak közbe). A párom és az én apukámnak is voltak alkohol problémái, és ez egy plusz dolog, amit nem szeretek. Kilépni ebből a kapcsolatból nem merek, mert félek, hogy nem találok olyan társat, mint ő. Pedig nem panaszkodom, mert sokan bepróbálkoznak nálam (de nem nagyképűségből szeretném ezt mondani), amiket vissza is utasítottam. Mert tényleg együtt terveztük az életünket. De én már nem bírom ezt a távkapcsolatot. Van értelme így folytatni? Én azt gyanítom, hogy nem elég érett még ezt a lépést megtenni, mert neki így kényelmes, hogy otthon lakik az édesanyjával. Én meg nem. Nem merek neki hinni, mert félek a következő csalódástól. Nem tudom, mi lenne a jó döntés.

Történeted nagyon sok problémát érint, amelyek külön-külön is megérnének egy teljes, kifejtett választ. Ezért inkább rövid felvetések lesznek, amit írni fogok.

A távkapcsolat mindig nehéz terep. Egy kapcsolat elején szeretnénk minden időnket a párunkkal tölteni, ami esetetekben a távolság miatt nem lehetséges. Természetesen, ha nagy a szerelem, vannak közös céljaitok, és mindkettőtök érzelmi igényei teljesülnek, működhet jól a dolog.

Azonban a közhelyessége ellenére igaz: lakva ismerjük meg a másikat. Akkor derül ki igazán, el tudjátok-e fogadni egymást, össze tudtok-e csiszolódni. Jó, ha tudod: ami most zavar (alkohol, hűtlenség), az később, a nagy szerelem elcsendesedésével még jobban fog. A kérdés az, el tudod-e ezzel együtt fogadni a kedvesedet? Ha igen, akkor nincs gond. Abban reménykedni viszont, hogy majd megváltozik/megváltoztatod, nem érdemes.

Hűtlenség akkor is történhet egy kapcsolatban, ha szeretitek egymást, főleg, ha ittas valaki. Mindenesetre 3 hónap után nem túl biztató (ahogy a barátok hozzáállása sem). Fel tudtad dolgozni az eseményeket? Meg tudtad bocsátani? Újraépült a bizalmad? Ha ez nem történt meg, nagyon nehéz folytatni a kapcsolatot!

Úgy tűnik, nem tiszták kapcsolatotok határai sem. Erre utal (a hűtlenségen kívül), hogy barátod anyukája is beleszól a dolgaitokba.

A mögött, hogy kedvesed meggondolta magát, több dolog is állhat: kényelem, megszokás; a származási családjáról (anyukájáról) való leválás nehézsége; vagy az érzelmek erősségének csökkenése.

Üljetek le, beszéljétek át alaposan a kérdést! Próbáld kideríteni, mi áll a háttérben! Figyeljetek arra, hogy megértsétek egymás érzelmeit! Nem ajánlom, hogy egyszerűen csak engedj, és hagyd, hogy az legyen, amit a párod szeretne. Ez ugyanis ahhoz vezethet, hogy érzelmileg eltávolodsz tőle! Keressetek olyan megoldást, ami mindkettőtöknek megfelel! Ahhoz, hogy boldogan éljetek, mindkettőtöknek tennie, alkalmazkodnia kell!

Bárhogy is alakul a kapcsolatotok, ne az attól való félelem irányítson, hogy nem találnál társat! Ez 22 évesen igencsak pesszimista hozzáállás!

22 évesen még nem feltétlenül kell elköteleződni - Fotó: Unsplash - Hannah Cook
22 évesen még nem feltétlenül kell elköteleződni - Fotó: Unsplash - Hannah Cook

Lili (2019.12.18.): A párom csak akkor kér bocsánatot, ha ő úgy gondolja, hogy kell. Ha nem érzi úgy, akkor nem kér tőlem bocsánatot olyan dologért, amiért pedig kellene. Mondtam neki, hogy mi van, ha rosszul gondolja vagy érzi a dolgot? De nem érti meg.

Egy párkapcsolatban vannak olyan szavak, mondatok, amelyeket muszáj használni. Ilyen a dicséret, a köszönet és a bocsánatkérés is. Fontos, hogy el tudjuk ismerni, ha hibáztunk. Köztetek a probléma valószínűleg abból adódik, hogy párod nem érzi úgy, hogy hibázott, azért nem kér bocsánatot. Azonban az ilyen helyzetekben az számít, hogy a másikból milyen érzést vált ki a viselkedésünk. Ha azt mondod, hogy a kedvesed viselkedése, reakciója rosszulesett, akkor párodnak azt tényként kell elfogadnia, még akkor is, ha nem ért vele egyet. Párkapcsolati alaptétel, hogy társunk érzéseit soha nem kérdőjelezhetjük meg. Fontos, hogy ilyenkor jelezd felé, hogy konkrétan mivel van problémád. Használj én-kommunikációt: a saját érzéseidről beszélj, ne őt támadd. Ha partnered megérti, hogy mivel okozott fájdalmat, akkor valószínűleg sajnálatát fogja kifejezni, amiért megbántott.